A művelődési házban megtartott tájékoztatón a szomszédos települések polgármesterei is részt vettek. A megjelentek először Karancsi Andrásné vezetésével megismerkedhettek Pusztaottlaka múltjával, a helyi parókián megtalálható régi korok használati tárgyaival, a román kultúra jellegzetességeivel.
Ezt követően dr. Mérei András a Megyei Értéktár Bizottság titkára ismertette a települési értéktár bizottságok feladatait, hangsúlyozva azok fontosságát.
Elmondta, jelenleg 400 települési értéket tartanak nyilván a megyében, ahol a hetvenből eddig 34 településen alakultak bizottságok. Bíznak benne, hogy az erre az évre tervezett összesen 15 ilyen jellegű tájékoztatót követően ez a szám meghaladja majd a hatvanat.
Hozzátette, a megyei bizottság minden ötletre nyitott. Megyénk 16 megyei értékkel rendelkezik, ebből két hungarikummal is büszkélkedhetünk. Reményét fejezte ki, miszerint hamarosan a Nóniusz lófajta is gyarapítja majd a hungarikumok sorát.
A jövőben minden Tourinform irodában úgynevezett értéktár pontokat kívánnak kialakítani, valamint honlapjukat az http://ertektar.bekesmegye.com oldalt is folyamatosan fejleszteni szeretnék, ahol a jövőben bárki megteheti javaslatait.
Kérdésre elmondta, egy-egy települési értéktár bizottság 3-6 főből áll.
Az értéktár túra ugyanezen a napon Medgyesegyházára is ellátogatott, de a tervekben további dél-békési települések is szerepelnek.
Kiss Réka
Fotó: Kiss Réka
Hazánk, különösképpen az Alföld több települése közül nem egy vált híressé lakói keze munkájának valamely kiváló terméke révén. Békéscsaba sajátos, hagyományosan háziipari, kézműves terméke a Csabai kolbász, mely a hungarikumok sorát gyarapítja.
A Csabai kolbász nevével a szakirodalomban az 1900-as évektől kezdve találkozhatunk. A Békés vármegye c. 1936-ban megjelent monográfia említi, hogy Békéscsaba hírnevét a város húsfeldolgozó iparának köszönheti.
A közkedvelt termék történetét összefoglaló módon először Dedinszky Gyula dolgozta fel, aki azt írja, hogy a századforduló táján disznótorok alkalmával még csak maguk a csabaiak magasztalták, dicsérték a vendéglátó ház kolbászát, aztán a Csabai kolbász ismert lett a megyében, egy-két évtized múlva széles e hazában, majd később külföld számos országában keresik, vásárolják, dicsérik, szeretik a Csabai kolbászt.
A két világháború között a hagyományos Csabai kolbász virágkorát élte. A világháború után az államosítás és az azt követő többszöri átszervezés, majd tulajdonosváltás ellenére a Csabai kolbász gyártása folyamatos volt Békéscsabán. A Csabai kolbász márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengerentúlon, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is jól ismert.
A Csabai kolbász elismertségét az országos és regionális sajtóban megjelenő cikkek mellett az 1997 óta megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál is megerősíti, amelyet hagyományosan minden év október második felében tartanak Békéscsabán.
Ha feltesszük a kérdést Magyarországon, de határon túl is: „Mi jut eszébe erről a szóról: Gyulai?” tíz megkérdezettből szinte mindenki a kolbász szót említi elsőként. Nem véletlen ez a magas arány. Mi magyarok szeretjük a gasztronómiát, kultúránk részét képezi. Így kerülhetett a gyulai kolbász is a hungarikumok közé.
Kevés olyan fogyasztási cikk, élelmiszer létezik hazánkban, amely ilyen múltra tekint vissza, nemcsak belföldön, hanem export relációkban is ismert. Több külföldi partner is jelezte, hogy nem csak a magyarok lakta területeken jegyzik a szót. A „Gyulai” tehát méltán viszi hírét hazánknak, gasztronómiánknak egyaránt.
A Corvinus Egyetem munkatársai Kasza Gyula vezetésével felmérést készítettek, mit jelent számunkra a magyar termék, hungarikum a magyar piacon. A makói hagymánál és a Gyulai kolbásznál forrt egybe a jelző és a termék, ennyire erős a kapcsolat. Ez a kötődés határokon túl is felismerhető, a cseh, szlovák, német, angol piacokon is értéket jelent a Gyulai.
Kiemelt Nemzeti Érték a Békési szilvapálinka, amely a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minőségi szilvából, hagyományos módon előállított gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás színű, kellemes ízű és illatú.
A Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
A megyei értéktárba idén számos termék felvételét hagyták jóvá.
A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. terjesztette fel a Nóniuszt, mint lófajtát, ami után a Békés Megyei Értéktár Bizottság úgy ítélte meg, hogy helye van a megyei értéktárban.
A Békés Megyei Értéktár Bizottság ugyancsak megyei értékké nyilvánította Erkel Ferenc szülőházát és Erkel Ferenc életművét, illetve kezdeményezte felvételét a Magyar Értéktárba a gyulai önkormányzat kérelme alapján. A grémium emellett jóváhagyta a korábban már megyei értékké nyilvánított Gyulai Vár kibővített szakmai anyagát, és a most elfogadott anyagot terjeszti fel Magyar Értékké. Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárának felterjesztéséről a bizottság még korábban döntést hozott, a szakértők anyagával kiegészített felterjesztést a megyei értéktár bizottság tovább küldte a Hungarikum Bizottságnak.
Kiss Réka
A HUNG-2013 pályázat keretében meghirdetett három célterületre 427 pályázat érkezett, melynek támogatási igénye összesen 1 milliárd 225 millió Ft volt. A 135 nyertes pályázat – az erre a célra szánt keretet kimerítve – összesen 241 millió 373 ezer Ft vissza nem térítendő állami támogatást kapott.
A vidékfejlesztési tárcához beérkezett pályázatokat formai és jogosultsági szempontból a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (NAKVI) vizsgálta meg. A befogadott pályázatok tartalmi értékelését a miniszter által felkért és kinevezett szakértőkből álló bíráló bizottságok végezték, amelyek pályázati rangsort állítottak fel. A vidékfejlesztési miniszter a Hungarikum Bizottság támogatási javaslatát figyelembe véve döntött a nyertesekről.
A három pályázati célterület közül a legtöbb támogatási igény a Hungarikumok Gyűjteményében és a Magyar Értéktárban nyilvántartott egyes nemzeti értékek és hungarikumok kollektív megismertetése, azok hazai, külhoni és nemzetközi rendezvényeken, írott és elektronikus kiadványokban történő megjelentetésére és népszerűsítésére érkezett – tudatta a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya.
Fotó: wikipedia.org.
A Hungarikum Bizottság elnökének, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek a kezdeményezésére, nemzeti értékeink megbecsüléseként megszervezett gálaestnek a Budapesti Operettszínház ad otthont, ahol neves fellépő művészek előadásai színesítik a rangos eseményt. Az első Hungarikum Gála szervezői szerint az est méginkább ráirányíthatja a figyelmet közös értékeinkre, azok védelmének szükségességére és lehetővé teszi mind szélesebb körben történő megismertetésüket.
A hungarikumok a magyarság csúcsteljesítményei, olyan kiemelkedő értékek, amelyek identitásunk részei, amelyekre büszkék lehetünk, amelyek erősítik a magyarság kulturális sokszínűségét. A 2012. évi XXX. törvény értelmében felállított Hungarikum Bizottság feladata nemcsak az, hogy gondozza és frissítse a hungarikumok listáját, de az is, hogy védelmet nyújtson ezeknek az értékeknek. Az elmúlt egy évben megkezdődött a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítása, kezdetét vette nemzeti értékeink dokumentálása, számbavétele. Bár a munka nemrég kezdődött, máris számos kiemelkedő nemzeti érték felkerülhetett a Hungarikumok Gyűjteményébe. Ezek ezentúl hivatalosan is viselhetik ezt a kitüntető címet, hirdetve az egész világnak értékeinket – tudtuk meg a Vidékfejesztési Minisztérium Sajtóosztályától..
A magyarság kiemelkedő termékeit tartalmazó Hungarikumok Gyűjteménye mellett a nemzeti értékeket nyilvántartó Magyar Értéktár is bővült. Az értéktárba felvették Puskás Ferenc életművét, a szikvizet, a KÜRT adatmentést, a magyar operettet, és a fröccsöt – jelentette be a bizottság döntését Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, a Hungarikum Bizottság elnöke.
A Hungarikumok Gyűjteményébe eddig az agrár- és élelmiszergazdaság területéről a pálinka és a törkölypálinka, a kulturális örökségek közül a matyó népművészet, a táncház módszer, a tokaji történelmi borvidék kultúrtáj, az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete, Budapest (a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út), a Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, a herendi porcelán, Hollókő ófalu és környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a mohácsi busójárás, Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője, illetve a solymászat került. Természeti környezet kategóriából az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, míg a turizmus és vendéglátás kategóriából a karcagi birkapörkölt gazdagítja a hungarikumok körét – ismertette a Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodája.
Fotó forrása: xpatlop.com