Január elseje csupán a polgári év kezdetét jelenti, az egyházi év első napja mindmáig advent első napjával kezdődik. Magyarországon 1587-ben vezették be január elsejét az év első napjaként.

Ehhez a naphoz számos tilalom és hiedelem tartozik:

• Semmit sem szabad kiadni a házból, mert így egész évben minden kimegy majd onnan.
• Ezen a napon nem szabad sem főzni, sem varrni, sem mosni.
• Nem szabad kivinni a szemetet, mert azzal a szerencsénket visszük ki.
• Ne kérjünk kölcsön az év első napján, máskülönben adósságunk lesz egész évben.
• Kerüljük a veszekedést, mert különben egész évben veszekedni fogunk.
• Szilveszter napjához hasonlóan érdemes szemes terményeket enni, mint a lencse, a rizs, vagy a bab, mert a sok kis szemű mag sok pénzt jelent az újévben.
• Tilos baromfihúst enni, mert az elkaparja, elrepíti a szerencsét. Ellentétben a disznóval, ami előre túrja a szerencsét, ezért ajánlatos disznóhúst enni ilyenkor.
• Ne együnk pulykát, mert mérget hozunk magunkhoz.
• Egész kenyeret kell ilyenkor felszelni, hogy egész évben legyen kenyér az asztalon.
• Ha az újévi első látogató férfi, az szerencsét hoz.
• A gyümölcsfákat megrázzák ezen a napon, hogy jól teremjenek.
• Ha kora reggeli hideg vízben mosdunk, egész évben egészségesek leszünk.
• Ne menjünk orvoshoz, különben sokat fogunk betegeskedni az évben.
• Aki tüsszent újév első napján, az megéli a következő esztendőt.
• Nem szabad lesöpörni a morzsát az asztalról, hogy jusson elég élelem az asztalra az elkövetkező évben.
• Az üres zsebek, polcok, vagy szekrények szegénységet hoznak az újévre, ezért töltsük meg pénztárcánkat pénzzel, a kamrát és a zsebeket is, hogy gazdagságot hívjunk magunkhoz.

Nagy Mária
Fotó: illusztráció