Hamarosan nemzeti közműszolgáltatóra (ENKSZ) cserélik a Főgáz feliratot. A tervek szerint a márciusban induló új energiaszolgáltató cég ugyanis a tavaly állami kézbe került Fővárosi Gázművek bázisán kezdi meg működését, de tevékenységét az egész országra kiterjeszti.

Az állami társaság nonprofit alapon működik majd. Nincsenek kitűzött profitelvárások, mint napjainkban a külföldi részvényesek elvárása volt – mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség államtitkára, egy budapesti sajtótájékoztatón. Hozzátette, az ellátás biztonságát és a fogyasztók érdekeit tartják szem előtt.

A gördülékeny és kényelmes ügyintézés érdekében a szolgáltatásba bevonják a díjbeszedőt és a Magyar Postát is. Ez azt is jelenti, hogy egy időben és egy helyen több mindent is elintézhetünk majd. Később a kormányablakoknál is fizethetünk vagy reklamálhatunk.

Horváth Péter János, az Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy az ügyfelek gyorsabb és hatékonyabb ügyintézési lehetősége a cél. Dolgozunk az egykapus ügyintézésen, valamint az összevont számla megteremtésén – tette hozzá.

Az MTI-nek nyilatkozó szakértő szerint az új társaság miatt lehet, hogy más szolgáltatók távoznak az országból. Lóránt Károly, energetikai szakértő azonban elmondta, hogy a hagyományos közgazdasági alapelv szerint a közszolgáltatásokat közösségi módon kell ellátni, tehát minden országnak saját magának kell megoldania.

Aki a későbbiekben az új szolgáltató mellett dönt, elég lesz csak az ügyfélszolgálaton átjelentkeznie.

Kiss Réka

Forrás MTI

Fotó: illusztráció

A pusztaszőlősi gázszeparátor több mint 100 évvel ezelőtt a malmot hajtotta, amely az út túloldalán található, a szeparátorral szemben.

A szőlősi birtok a Wenckheim-család tulajdona volt. A szélmalmot 1880 körül építették. Mivel a szél nem fújt állandóan, ezért valósították meg a gázszeparátort. A víz gáztartalma magas volt. Ástak egy 300 méter talpmélységű kutat, s a kitermelt termálvíztől „elszeparálták” a gázt, melyet egy kovácsoltvas tartályban fogtak fel. Szükség esetén azzal hajtották a malom motorjait. A feljegyzések szerint 1901-től Szőlős közvilágítását is ezzel a gázzal oldották meg, ami az akkori Magyarországon igencsak ritkaságszámba ment. A melegvíz egy részét a kastély, a cselédlakások és a műhely melegvíz-ellátásánál hasznosították. Ebben az időszakban bolgárkertészeket is telepítettek a faluba. A melegvíz nagy része a primőrök előállítását segítette, mellyel aztán ellátták a tótkomlósi, az orosházi és a hódmezővásárhelyi piacokat. A vízből jutott a halastavakba is, ezek egy része bivalyúsztatásra is szolgált. Vagyis, csekély ráfordítással jutottak az energiához. Ez példaértékű kell, illetve kellene, hogy legyen a ma élők számára is.

A gázszeparátor majdnem az enyészeté lett. Ám Kaszaper kiemelt figyelmet fordít az ipartörténeti emlékei megőrzésére. Az önkormányzat pályázott és 4,2 millió forint forrást nyert a létesítmény felújítására, amely ma múzeumként szolgál.

A malmot is helyreállítanák. Falát jó néhány évtizede visszabontották, a negyvenes évek körül lakóépület lett belőle. Az önkormányzat, ha forrása lesz rá, megvásárolja és visszaépíti az eredeti magasságába az épületet. Az udvarán pedig olyan korabeli mezőgazdasági eszközöket állítanának ki, amelyekhez a szél energiáját használták, mint például a „széldaráró”, illetve állati vagy emberi erő kellett a meghajtásukhoz.

Fotó: Kovács Erika