A szilveszteri gasztro babonáknak régi paraszti gyökereik vannak, a hagyomány szerint nagy jelentősége van az év utolsó napjának és az új év első napjának, mert ezek határozzák meg azt, hogy a következő évben milyen lesz a sorsunk, milyen lesz a  termés a földeken.

Azt sokan tudják, hogy az új év első napján lencsét kell enni. De miért? A hagyományok szerint minden szemes étel, tehát főleg a lencse, de a bab is olyan mint az aprópénz, így a szokásokban ez a szerencsét, a gazdagságot jelképezi. És persze azért kell január 1-én mindenképpen lencsét enni, hogy ez meghozza a bőséget és a gazdagságot az új évre.

A malac a másik, amit január elsején szinte kötelező megfőznie vagy megsütnie a háziasszonyoknak. A babona szerint azért, mert a malscnak is köze van a következő évi szerencséhez, hiszen az orrával előre túrja a szerencsét. És azért nem szabad ezen a napon például szárnyast enni, mert az viszont elkaparja a szerencsét, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad.

Pont fordítva van viszont az előző napon, december 31-én: ekkor ugyanis tilos malacot tenni az asztalra, csak szárnyas vagy vad vagy hal kerülhet rá, épp azért, mert a szárnyas elkaparja az előző év problémáit, bajait, gondjait, a hal elúszik vele, a vad pedig elszalad. A babona szerint tehát az évet lezáró napon az ételek segítenek abban, hogy a problémák az évvel együtt múljanak el.

Sok helyen szokás a szerencsepogácsa sütése is szilveszterre: a pogácsák közül az egyikbe belesütnek egy pénzérmét is, és aki megtalálja, annak lesz a legnagyobb szerencséje a következő évben. De fontos, hogy még éjfél előtt kerüljön elő, és még éjfél előtt meg is egye a pogácsát az, aki megtalálta – írta a Gasztro TV.

Fotó: Gazstro TV