Czibere Károly a Kiút a szegénységből konferenciasorozat rendezvényén emlékeztetett arra, a közfoglalkoztatottak száma már eléri a 200 ezret, és tavaly 230 milliárd, az idén pedig 270 milliárd forintot biztosítottak a költségvetésben közfoglalkoztatási programokra.
Az államtitkár a 2016-os költségvetés tervezésére utalva úgy fogalmazott, “az ideinél is jelentősebb növekedés van tervbe véve (…), jövőre a GDP egy százalékának megfelelő szintet fogja elérni, és azt meg is haladja a közfoglalkoztatási kiadások szintje”.
Arról is beszélt, hogy szakmailag nem tartja jónak az alapjövedelem intézményét, mert annak szerinte a munkavállalással szembeni, ellenösztönző hatása van. Közölte, a munkavégzés az emberi méltóság fontos garanciája, és az önbecsülésnek, az önmegvalósításnak, az értékteremtésnek a fontos eszköze; szerinte ez az a filozófiai alaptétel, amely miatt az alapjövedelem nem helyeselhető.
Czibere Károly azt hangoztatta, a társadalmi felzárkózás nem képzelhető el a foglalkoztatás növekedése nélkül, az alapvető cél az, hogy minél többen tudjanak munkát vállalni az elsődleges munkaerőpiacon. Ma 400 ezerrel többen dolgoznak, mint öt évvel ezelőtt, és a foglalkoztatottak száma megközelíti a 4,2 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig a 7 százalékot – mondta.
Arra is felhívta a figyelmet: fontos, hogy azok számára, akik nem tudnak az elsődleges munkaerőpiacra belépni, közösségi foglalkoztatási formák álljanak a rendelkezésükre, így például a közfoglalkoztatás.
Az államtitkár azt mondta, a közfoglalkoztatás nem cél, hanem olyan eszköz, amely az átmenetet segíti a “segélyezettségből” az elsődleges munkaerőpiacra.
Czibere Károly a közfoglalkoztatást jövedelempolitikai és szegénységenyhítő eszköznek nevezte, amelynek fontos céljai közé tartozik a foglalkoztathatóság és a munkavégző képesség fenntartása.
Arról is szót emelt, a közfoglalkoztatás ösztönző rugalmasságát fenn kell tartani azért, hogy az így dolgozók tovább tudjanak lépni az elsődleges munkaerőpiacra.
A forrásnövekedés térségünkre is pozitív hatással lehet, mivel jelentős számú a közfoglalkoztatásban dolgozók aránya Dél-Békésben.
Juhász Ádám
Forrás: MTI
Fotó: vaol.hu
Ezzel már 14 hónapja 4 millió felett van a foglalkoztatottak száma, a munkanélkülieké pedig több mint egy éve 400 ezer alatt van.
A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 62,4%-ra emelkedett, a férfiak és a nők foglalkoztatási mutatói pedig hasonló mértékben javultak. A 15–64 éves férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 204 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 1,8 százalékponttal, 68,3 százalékra nőtt. A nők foglalkoztatási aránya immár fél éve 56,7 százalék. A szezonális hatások miatt minden év első negyedévében vissza szokott esni a foglalkoztatás, ilyen visszaesés az idén a nőknél nem tapasztalható, ami egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac növekedésének köszönhető. A 15–24 éves korosztályból 264 ezren dolgoztak, foglalkoztatási rátájuk 1,3 százalékponttal, 23,9 százalékra emelkedett.
Magyarországon 17 ezerrel kevesebben voltak állás nélkül a vizsgált időszakban, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 348 ezerre csökkent, a munkanélküliségi arány pedig 0,5 százalékponttal 7,8 százalékra esett vissza.
A tovább élénkülő foglalkoztatás, a növekvő reálbérek, a kiváló fogyasztási adatok tovább javítják a magyar családok anyagi helyzetét és segítik a gazdaság növekedését. A kormányzat célzott foglalkoztatási programjai pedig a foglalkoztatás további bővülését segítik elő.
A részletes adatok a www.ksh.hu honlapon találhatók.
Kiss Réka
Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium
Fotó: illusztráció
Március elsején országszerte elindultak az új Startmunka-programok, így térségünkben is. Békéssámsonon a mezőgazdaságé, a közútfejlesztésé és az értékteremtésé a főszerep.
– Márciusban indult útjára az újabb program, a mezőgazdaságban 29, a közútfejlesztésben 10, az
értékteremtő foglalkozások keretében 15 ember jutott munkához – tájékoztatott minket Zámbori Tamás polgármester.
Az agrár ágazatban a konyhakerti növények, az állattartás és az ahhoz szükséges gabonafélék termesztése kerülnek előtérbe. Felújítják a járdákat, újrarakják az út menti padkákat és textil-és asztalosipari tevékenységet is űznek a helyi foglalkoztatottak.
– Új programelemek jelennek meg, a sertés és juh tartás, emellett asztalokat, padokat és székeket is készítenek a dolgozók – folytatta a polgármester.
A munkálatok könnyítésére nagy értékű eszközbeszerzésre is sor került.
– Beszereztünk egy aggregátort, amit a betonozásnál használunk, hozzájutottunk egy szalagfűrészhez és egy rotakapa kiskocsihoz is – zárta gondolatát Zámbori Tamás.
A fejlesztések 2016. februárjáig tartanak.
Juhász Ádám
Fotó: illusztráció
A kormányfő a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségének (Sinosz) budapesti székházában tartott ünnepségen hangsúlyozta: a fogyatékossággal élők munkanélkülisége az elmúlt négy évben 40 százalékkal csökkent, ma 16 ezerrel többen dolgoznak közülük, mint korábban.
A video-tolmácsprogramról – amely körülbelül 70 ezer, később pedig, ha beválik, akár százezer ember életét is megkönnyítheti majd – úgy fogalmazott: ez esély arra, hogy a hallássérülteket teljes egészében be lehessen vonni a társadalom közös életébe, és hogy tovább javuljon a foglalkoztatottságuk.
Az elmúlt évek eredményei közül Orbán Viktor kiemelte, hogy Magyarország a világon elsőként ratifikálta a fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezményt, és “tekintélyes pozíciónk van a világban” a jelnyelv elismerésével kapcsolatban is. Emlékeztetett, hogy az alaptörvény is védi a jelnyelvet.
A miniszterelnök közölte továbbá, hogy az Új Széchenyi Tervben a fogyatékossággal élő, illetve halmozottan hátrányos helyzetű emberek esélyegyenlőségének növelésére 44 milliárd forintot fordítottak, amiből 900 millió forint jutott a hallássérültek javára.
“Felesleges ember nincs, mindenkire szükség van” – zárta szavait Orbán Viktor. (MTI)
Fotó forrása: nograd24.hu
A KSH ma reggel közzétett gyorstájékoztatója szerint a 2013. május-júliusi időszakban a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma 2012 azonos időszakához képest 56 ezer fővel, 3 millió 964 ezer főre emelkedett, amely 1,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatási ráta így 51,9%-os, amely 1998 óta a legmagasabb. A gazdaságilag aktívak száma szintén 1998 óta nem látott magasságokba emelkedett, elérve a 4 409,3 ezer főt.
A KSH legfrissebb munkaerő-piaci statisztikája alapján a 2013. május-júliusi időszakban a 15-74 év közötti korcsoport foglalkoztatási rátája 51,9 százalékra emelkedett, ami 0,9 százalékponttal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A 15-64 éves korosztályban a foglalkoztatási arány az előző év azonos időszakában mért 57,6 százalékról 1,1 százalékpontos emelkedést követően 58,7 százalékra került.
2013. május-júliusban a foglalkoztatás nemek szerinti alakulását tekintve a 15-64 év közötti férfiak körében a foglalkoztatási ráta 2,1 százalékponttal, 64,9 százalékra nőtt, míg a nők foglalkoztatási rátája 52,8 százalék volt. Pozitív tendenciák érvényesülnek a különböző korcsoportok foglalkoztatottsági mutatóit vizsgálva. A fiatal, 15-24 éves korcsoportban
225 ezren voltak foglalkoztatottak a vizsgált időszakban, a korosztály 19,8 százalékos foglakoztatási aránya 1,6 százalékponttal volt magasabb az egy évvel ezelőttinél. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves korcsoport foglalkoztatási rátája 0,7 százalékponttal, az idősebb, 55-64 éves korcsoporté pedig 1,1 százalékponttal javult az egy évvel korábbi értékekhez viszonyítva.
A munkanélküliség terén is folytatódnak a kedvező folyamatok. A KSH adatai alapján a vizsgált időszakban a munkanélküliek száma 13 ezer fővel 446 ezerre csökkent, a munkanélküliségi arány pedig 0,4 százalékponttal 10,1 százalékra mérséklődött 2012 azonos időszakához képest. A legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves népesség munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal csökkent, így 9,0 százalékon állt 2013. május-júliusban.
A pozitív munkaerő-piaci adatok a Kormány elmúlt években indított innovatív foglalkoztatási programjainak – mint a Munkahelyvédelmi Akcióterv, a szabad vállalkozási zónák vagy az Első Munkahely Garancia Program – eredményeit tükrözik. A növekedési fordulattal a munkahelyteremtés üteme gyorsulhat, és további foglalkoztatás-bővülés valószínűsíthető az elkövetkező időszakban.
Fotó: magyarhirlap.hu
A munkáltatók 2012. évben tudták először a GYED-ről, GYES-ről vagy GYET-ről (amelyet sokan főállású anyaságnak hívnak) ismét munkába álló anyákat járulékmentesen foglalkoztatni. A múlt évben Start Bónusz kártyát igényelhettek munkába állásuk előtt ezek a szülők, és akik ilyen kártyával rendelkeztek, azok után nem kellett 12 hónapon át 27%-os járulékot fizetni.
2013-ban a kedvezményrendszer átalakult, a Start Bónusz rendszer helyett a Munkahelyvédelmi Akció keretében egyszerűbb módon, a korábbinál több kedvezményhez juthatnak a munkaadók.
Idén már nemcsak azok után az alkalmazottak után jár támogatás, akik a munkába állás előtt megszerezték a jogosultsági igazolást, hanem a foglalkoztatók annál sem veszítik el e lehetőségét, aki a munkakezdés után folyamodik igazolásáért. 2013. januárjától a gyermekgondozási díj folyósítását követően, illetve a gyermekgondozási segély és a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt e munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében a munkáltatói teher 28,5% helyett 0%, a foglalkoztatás harmadik évében pedig 14%.
A szociális hozzájárulási adóból történő kedvezmény érvényesítéséhez szükséges, hogy a munkáltató rendelkezzen az anyasági ellátást folyósító szerv által kiadott igazolással, amit a munkavállaló kérésére bocsátanak ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kisgyermekes munkavállalók részére GYED esetén a kormányhivatalok egészségbiztosítási szakigazgatási szervei vagy a társadalombiztosítási kifizetőhely, GYES, GYET esetén pedig a Magyar Államkincstár igazgatóságai vagy a családtámogatási kifizetőhely állítja ki igazolást. A végrehajtásért felelős szervektől tudjuk, hogy az igazolások kiadása gördülékenyen zajlik.
Mivel az idei Munkahelyvédelmi Akcióbeli kedvezmény a munkaerő-piacra történő visszatérés után 3 éven át érvényesíthető, a Start Bónusz pedig csak egy évig járt, ezért tudunk olyan munkáltatókról is, akik a Start Bónusz kártya lejárta után a Munkahelyvédelmi Akció keretében folytatják a járulékkedvezmény igénybevételét. A támogatás az első két évben havi 28.500 Ft a 100.000 Ft vagy azt meghaladó bérű alkalmazottak után, a harmadik évben pedig havi 14.500 Ft.
Az EUROSTAT adatai szerint 2012-ben 190 ezer olyan anya dolgozott hazánkban, akinek a legfiatalabb gyermeke még 6 évesnél kisebb, így látható, hogy érdemes odafigyelni erre a területre a vállalatok vezetőinek és élni a Munkahelyvédelmi Akció nyújtotta kedvezményekkel.
Fotó: duol.hu
Czomba Sándor a XXIV. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáboron pénteken Tusnádfürdőn kiemelte: meg kell akadályozni a munkanélküliség újratermelődését, ha ez nem történik meg, akkor csak örökös szélmalomharcot lehet folytatni – írta az MTI.
Az államtitkár elmondta: jelenleg 154 ezerrel dolgoznak többen Magyarországon 2010 azonos időszakához képest. Ezt nagyon kevés európai állam mondhatja el magáról, Magyarország mellett Ausztria, Németország, Málta és Luxembourg tud hasonló eredményeket felmutatni.
Hozzátette: amíg lehetőség van, a foglalkoztatást a versenyszférában kell növelni.
Kifejtette: a 154 ezer pluszfoglalkoztatottból 30-40 ezer a migrációs növekedés és mintegy 30 ezer a közfoglalkoztatotti bővülés. Közel 70-90 ezer a növekedés a versenyszférában, ami értékelése szerint gazdasági válság idején nagyon nagy dolog.
Beszámolt a munkahelyvédelmi akciótervről is, kiemelve, hogy e célra 300 milliárd forintot fordítanak. Közlése szerint 12 ezer pályakezdő, 8 ezer tartós munkanélküli és 28 ezer GYES-ről, GYED-ről visszatérő lépett be a rendszerbe.
Szólt még az első munkahely-garancia programról, amelynek keretében 2012 szeptember és december között 7300-an helyezkedtek el. Februárban 5 milliárdos kerettel a program újraindult, most 7600 fiatalt szeretnének bevonni, ebből 3800-an már dolgoznak.
Jelezte: munkahelyteremtő pályázatokat is hirdettek idén mintegy 13 milliárd forintos kerettel, amiből 6500 új munkahely jöhet létre Magyarországon – tette hozzá.
Elmondta azt is: téli közfoglalkoztatás keretében idén decembertől áprilisig 100 ezer embert szeretnének bevonni képzésekbe.
Fotó Kovács Erika
Ezzel a számmal gyakorlatilag a 2008-as gazdasági válság előtti időszakot tudja ismét produkálni a magyar munkaerőpiac, erre a teljesítményre európai szinten nagyon kevesen képesek – fogalmazott Czomba Sándor.
A júniusi zárónapon a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 497 ezer álláskereső szerepelt, akiknek létszáma májushoz képest 3,5 százalékkal (18,1 ezer fővel), az elmúlt év azonos hónapjához képest pedig 5,2 százalékkal (27,4 ezer) mérséklődött – olvasható az nfsz.munka.hu oldalon.
A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 11,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 7,5 százalékos értéket mutatott. A statisztika szerint a júniusi nyilvántartásban 60,7 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 12,2 százalék volt. A NFSZ által közölt adatok szerint a tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők száma egy hónap alatt 2,3 százalékos csökkenés után a júniusi zárónapon 164,6 ezer főt tett ki, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 33,1 százalékot jelentett. A regisztrált álláskeresők között a szakképzetlenek aránya 50,1 százalék volt.
A munkanélküliek számának csökkenése önmagában még kevés, a jó eredményekhez foglalkoztatási programoknak is társulniuk kell – mutatott rá Czomba Sándor, utalva a Nemzetgazdasági Minisztérium által a mikro-, kis- és középvállalkozások számára meghirdetett munkahelyteremtő pályázatra. Mint elmondta, a Nemzeti Foglakoztatási Alapból idén 13 milliárd forint áll rendelkezésre erre a célra, ennek keretében 1139 vállalkozás nyert vissza nem térítendő támogatást 6500 új munkahely kialakításához.
A létszámot tekintve Szabolcs-Szatmár-Bereg a legsikeresebb megye, itt 79 pályázó több mint 1,5 milliárd forint támogatásban részesült – tette hozzá az államtitkár. A beruházások után 643 új munkahely jön létre, de további 587 álláshely megőrzését is segíti a pályázat.
A raklap-kereskedelemmel és -gyártással foglalkozó nyírkátai TOMI-FA Kft. a kiíráson 39 millió forint támogatást nyert, ennek révén a cég 15 regisztrált álláskeresővel bővítheti eddigi 22 fős dolgozói állományát.
A nyilvános cégadatok szerint a társaság tavalyi nettó árbevétele meghaladta a 111 millió forintot, mérleg szerinti eredménye pedig 2,3 millió forintot – adta hírül az MTI.
Fotó forrása: facebook.com
A kisgyermekes anyák a megnövekedett családi feladatok, a láthatatlan munka mellett akkor tudnak nagyobb eséllyel helytállni a munkahelyükön is, ha azok rugalmas lehetőségeket tudnak ajánlani számukra addig, amíg a gyermek kicsi. Ez több odafigyelést igényel mindkét féltől, a munkaadóktól és a munkavállalóktól is.
Magyarország kormánya komoly lépéseket tett az elmúlt két évben, hogy segítse a nők életét, munkaerőpiaci jelenlétüket a gyerekneveléssel egyidőben, a családi adórendszer bevezetésével, amely elismeri a gyermekneveléssel együtt járó munka értékét. A 2012 júliusában hatályba lépett új Munka Törvénykönyve megteremtette azt a keretrendszert, ami elengedhetetlenül szükséges egy rugalmasabb, családbarát munkaerőpiac kialakulásához.
Várhatóan tovább növeli majd az anyák elhelyezkedésének esélyeit a 2013. januárban életbe lépett Munkahelyvédelmi Akcióterv. Ugyanis ennek segítségével a munkaadói járulékkedvezmény érdekeltté teszi a munkaadókat, hogy minél nagyobb arányban foglakoztassanak kisgyermekes nőket. A munkáltatónak ez a támogatás 3 év alatt 858 ezer forint megtakarítási lehetőséget jelenthet.
A kisgyermekesek mellett 2,3%-kal bővült azon anyák foglalkoztatási rátája is, akiknek a legfiatalabb gyermeke 6-11 éves, s így megfeleződött e csoport lemaradása az uniós átlagtól..
Kiemelt eredmény, hogy ezen csoportból az 1 vagy 2 gyermekes anyák már többen dolgoznak Magyarországon, mint az unióban. Azon anyáknak, akiknek a legfiatalabb gyermeke már elérte a 12 éves kort, több mint ¾-e dolgozik, a foglalkoztatási rátájuk 4,1 százalékkal magasabb, mint az uniós átlag.
A Magyar Kormány a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a családok anyagi biztonsága javuljon. A magyar munkaerőpiacnak komoly erőssége és értéke a két kereső családmodell, amely a jelenlegi gazdasági helyzetben még kiemelkedőbb figyelmet igényel – közölte tájékoztatásul a Nemzetgazdasági Minisztérium.
- Nagyon nehéz helyzetbe kerültek a kisgyermekes anyák az előző kormány idejében. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy lecsökkent a GYES ideje, amit most visszaállítottunk. Ha visszatérnek a munkába, a munkáltatók járulékmentességet, majd komoly járulékkedvezményt kapnak utánuk. Nagyon fontos, hogy az édesanyák érezzék, hogy számítunk rájuk mind akkor is, ha otthon nevelik kisgyermekeiket, akkor is, ha visszatérnek a munkába – mondta Simonka György, dél-békés országgyűlési képviselője.
Fotó forrása: femina.hu