Palkovics László a Vállalati információs napok a duális felsőoktatási képzésekről című rendezvénysorozat budapesti negyedik állomásán elmondta, míg a hallgatók száma a műszaki területen enyhén csökkent, a közgazdasági szakterületen pedig szinten maradt, azokon a szakokon, ahol duális szakképzést hirdettek meg, 7 százalékkal növekedett a létszám.

Hozzátette: jelenleg öt speciális – műszaki, agrár, gazdaságtudományi, informatikai, természettudományi – szakterülete van a duális képzésnek, ugyanakkor megjelenhet hamarosan például a szociális szakemberképzés, mivel a vállalatok mellett intézményektől is érkezett erre kezdeményezés.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a duális képzés nem csodaszer és nem alkalmazható minden területen, így az orvosok tanításánál felmerül a kérdés, hogy valóban tudnak-e olyan mértékben gyakorlati oktatásban részt venni, mint egy mérnökhallgató.

Az államtitkár emlékeztetett, hogy a vállalatok és felsőoktatási intézmények együttműködésére kiírt pályázatra 350 cég jelentkezett, ebből 248 kis- és középvállalat; 21 felsőoktatási intézmény vesz részt az együttműködésben, és 79 alapszakot érint a duális képzési forma. Idén szeptembertől 1050 hallgató tud majd belépni duális képzési formába.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) oktatási és képzési alelnöke elmondta: a kamara a vállalatok versenyképességének szempontjából kulcskérdésnek tekinti a duális képzés indítását, mivel több területen is szakemberhiány gátolja a növekedést. Az MKIK-nak elsősorban a magyar kkv szektorban lesz kiemelt feladata, hogy megteremtse a feltételeket ahhoz, hogy egy kisvállalkozás is bekapcsolódhasson a rendszerbe.

A kamara továbbá abban is szerepet vállal, hogy a Duális Képzési Tanács szakfelelőseivel a cégek akkreditációját folyamatosan biztosítsák.

Kiss Réka

Forrás és fotó: MTI

Elkészült a felsőoktatási törvény módosításának tervezete, ami a továbbtanulás feltételeként, kötelezővé tenné a középfokú nyelvvizsgát 2020-tól, újraszabályozná az intézmények vagyongazdálkodását és lehetővé tenné az egyetemeknek a közös képzések indítását.

Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár, a Magyar Nemzetnek számolt be a változtatásokról, miszerint a tervezetről az Emberi Erőforrások Minisztériumán kezdenek egyeztetni, majd azt április közepén véglegesíti a Felsőoktatási Kerekasztal, így az még júniusban a Parlament elé kerülhet.

Csökkentenék a szakok számát, 9122 képzés maradna a palettán, változtatnának az államilag támogatott és az önköltséges helyek közötti átsoroláson, és a képzések kezdetén, illetve végén kompetenciatesztet íratnának a hallgatókkal, hogy láthatóvá váljon fejlődésük. A felsőoktatási stratégia alapján pontosítanának a törvényen, hogy bevezethessék az oktatók teljesítményértékelési és minőségbiztosítási rendszerét. Létrehoznának egy közösségi főiskolát, amely az infrastruktúrát biztosítaná más intézmények képzéseihez.

Dr. Janowszky Sándor, a Kodolányi János Főiskola orosházi székhelyének intézményvezetője, szerkesztőségünknek adott korábbi interjújában arról is beszélt, hogy kötelezővé kellene tenni, legalább egy középfokú nyelvvizsga meglétét a felsőoktatásba kerülés feltételeként. Úgy tűnik, hogy ez még idén törvényi szintre emelkedhet.

Juhász Ádám

Fotó: illusztráció

Forrás: eduline.hu