A pályázatot meghirdetők célja, hogy felkutassák, díjazzák és ezzel „reflektorfénybe állítsák“ azokat a települési közösségeket, amelyek kimagasló és példaszerű színvonalon végzik jövőbemutató fejlesztési munkájukat. A kiírók a példák bemutatásával, az információk cseréjével javítani kívánják a falumegújítást végző községek eredményeit, a jó példákkal el kívánják érni, hogy a falumegújítás mozgalommá szerveződjön. A kiírás – amelynek mottója „Jobban élni” – célja az is, hogy kiválassza azt a települést, amely a leginkább méltó módon képviselheti hazánkat az „Európai Falumegújítási Díj” pályázaton.
A pályázatok beküldési határideje: 2013. október 18.
A pályázati kiírás és mellékletei letölthetők a dokumentumtárban - áll a Belügyminisztérium közleményében.
Fotó: Royalmagazin.hu
Korábban inkább a vidék lebecsülése, a “tessék-lássék” fejlesztések, valamint az elhúzódó programok voltak jellemzők – vélekedett a szakminiszter.
Minden kisváros és falu megérdemli az odafigyelést, hiszen csak akkor lehetünk egy erős nemzet, ha az ország teljes területét képesek vagyunk belakni, fejleszteni – hangoztatta a tárcavezető, hozzátéve: ennek szellemében szerepel a vidékfejlesztés programjában a szolgáltató faluházak létesítése is, és eddig már négyszáz hazai település kapott ilyen fejlesztéshez anyagi támogatást.
Ez azért is hasznos, mert gyakran leromlott épületeket tudnak megújítani, a falu díszévé tenni, és falai közé olyan funkciókat bevinni, amelyekre helyben nagy szükség van – jegyezte meg Fazekas Sándor.
A szakminiszter szólt arról is, hogy az elkövetkező hét évre az ország az európai uniós tárgyalásokon 1400 milliárd forintot tudott kiharcolni vidékfejlesztésre. Ebben összegben most magasabb a nemzeti rész mint korábban, de gyakorlatilag ugyanakkora, mint előző hét évben volt, és lehetővé teszi, hogy sok fontos program folytatódjék – fogalmazott a kormany.hu szerint.
Fotó forrása: orszagalbum.hu
Ennek megvalósításához rendkívüli lehetőség, hogy Európai Unió tagállamaként Magyarország agrártámogatásokban részesülhet – mondta a tárcavezető a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program sikereit bemutató rendezvénysorozat újabb állomásán.
Magyarország 2007 és 2013 között 3 ezer milliárd forint értékű európai uniós támogatáshoz jutott, ebből 1400 milliárd forintot pályázati úton lehetett elnyerni. Fazekas Sándor szerint Magyarország önerőből aligha lett volna képes ennyit fordítani a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztésre. Ezért, amikor az unióval kapcsolatos véleményünket kialakítjuk, fontos, hogy valamennyi ténnyel és körülménnyel tisztában legyünk – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, meggyőződése, ha Magyarország nem lenne az EU-tagja, a magyar mezőgazdaság nem tudná a mostani színvonalát elérni. A miniszter a fejlesztési eredményeket sorolva elmondta: három év alatt 30 ezer munkahely létesült az agráriumban, miközben a termelés mellett fokozatosan nőtt a gépesítettség foka is.
Ezért fontos, hogy elkövetkező hétéves uniós ciklus forrásait is odafigyeléssel, ügyesen használja fel az ország, hiszen már gyakorlottabb a pályázatírásban, és a gazdák is megismerték az agrártámogatási rendszert – jelezte a miniszter a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint.
Fotó forrása: kormanyozz.hu
A vidékfejlesztési miniszter a kampány nyitórendezvényén hangsúlyozta: a paprika “nemzeti büszkeségünk, a magyar identitás része”, a népművészetben és a gasztronómiában is egyaránt kiemelt helyet foglal el, de a magyar mezőgazdaságban is jelentős szerepet tölt be. Kitért arra, hogy a magyar paprika legnagyobb részét a Dél-Alföldön, Szentes környékén termelik meg. Magyarországon évente 160-170 ezer tonna a teljes termelés. Magyarország az unión belül az ötödik legnagyobb paprikaexportőr.
Dominique Ducoux, az Auchan Magyarország Kft. vezérigazgatója elmondta: az Auchan érdekelt abban, hogy a vevők vásárlóereje nőjön, és lehetőséget kíván teremteni a magyar beszállítóknak. Ezért vesz részt a paprikát népszerűsítő kampányban az Auchan Magyarország Kft. Tájékoztatása szerint az Auchan zöldség-gyümölcs osztályán a beszállítók 80 százaléka magyar, és az eladott áruk 95 százaléka magyar termék. Megjegyezte: egy közelmúltban megtartott beszállítói fórum eredményeként 20 új magyar zöldség-gyümölcs beszállító csatlakozott az Auchan beszállítóihoz.
Farkas Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottsága kertészeti albizottságának elnöke arról beszélt, hogy Szentes környékén évszázadok óta termelik a paprikát, ebből a dél-alföldi régióból származik a magyar paprika jelentős hányada. Reményét fejezte ki, hogy a paprikatermesztés bővülését segíti a mostani népszerűsítő akció is.
Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke ismertette: a magyar paprikatermelés mennyisége jelenleg 170 ezer tonna, és növekvő tendenciát mutat. Emlékeztetett arra, hogy a korábban még évi 200 ezer tonnás mennyiség 2000-2005 körül kezdett el csökkenni. A mostani mennyiségi emelkedés illeszkedik a világtrendbe, ugyanis a paprikafogyasztás és -termelés lineárisan nő. Már működik egy fejlesztési program, amely ezer hektár területű, új fóliasátor és üvegház létrehozását célozza. Ennek eredményeként a mostani 170 ezer tonnás éves paprikatermelést Magyarországon 250-270 ezer tonnára lehet növelni – tette hozzá.
A kampánymegnyitót követően Ambrus György olimpiai és világbajnok mesterszakács, valamint kollégái által paprikából készített ételkülönlegességeket – közöttük lecsót – kóstolhattak a vásárlók és az esemény résztvevői.
Fotó: MTI
A vidékfejlesztési tárca vezetője hangsúlyozta: az agrártárca egyik legfontosabb célja a magyar agrár-középosztály megerősítése, a föld hazai kézben tartása, és a gazdák érdekeinek védelme. Az új földforgalmi törvény elfogadásával az agrárium egészére vonatkozóan kiérlelt megoldás születik – áll a Vidékfejlesztési minisztérium Sajtóirodájának közleményében.
Fotó forrása: belfoldihirek.hu
Az idei kiállítás mottója: A magyar föld legjava. A kiállítást idén a gyökeresen új agrárpolitika szellemében, a 10 évre szóló Nemzeti Vidékstratégia jegyében rendezik meg.
- Aki számít, ott lesz, hiszen ez a felvonulás az agrárium legnagyobb hazai seregszemléje – mondta a vidékfejlesztési miniszter, egyben felkérte a kiállítókat, hogy bátran jelentkezzenek, jöjjenek el és mutassák meg, mire képes a magyar mezőgazdaság.
A két évszázados múltra visszatekintő OMÉK, Magyarország legnagyobb és legrégebbi agrárgazdasági kiállítása. Bemutatjuk a magyarok által megalkotott mezőgazdasági gépeinket, kiváló minőségű magyar élelmiszereinket, ritka és értékes őshonos állatainkat és növényeinket, borainkat, biotermékeinket, pálinkáinkat, kézműves termékeinket.
Az idei OMÉK-nak is kiemelt célja a hagyományos, kiváló minőségű, megbízható és biztonságos magyar élelmiszerek bemutatása és népszerűsítése.
A kiállítás és vásár alkalmat teremt a bemutatkozásra, és egyúttal a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar teljes vertikumának megjelenítésére az alapanyag termeléstől a feldolgozott termékekig. A 2013-as OMÉK agrárdiplomáciai szempontból is nagy jelentőségű. A kiállítás díszvendége Kazahsztán és Oroszország lesz.
A Vidékfejlesztési Minisztérium a vásár ideje alatt „kitelepül” a Hungexpo területére. A miniszter, az államtitkárok és a háttérintézmények vezetői fórumokat, fogadóórákat tartanak, részt vesznek a helyszínen rendezett konferenciákon és szakmai találkozókon.
A kiállítás saját honlappal rendelkezik, ahol minden fontos információ megtalálható. A honlap címe: omek2013.hu – adta hírül a Vidékfejlesztési Minisztérium.
Fotó forrása: kormany.hu/Botár Gergely
A háztáji gazdálkodás újraindításáról beszélt a vidékfejlesztési miniszter szerdán Budapesten, miután a szaktárca vezetése egyeztetett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ügyvezető elnökségével.
A minisztérium olyan programot dolgozott ki, amely több tízezer termelőnek biztosít majd jövedelemszerzési lehetőséget ezen a területen – közölte Fazekas Sándor. Hozzátette: a siker érdekében vetőmagjuttatással, az állattartás támogatásával, valamint az integráció segítésével kívánják támogatni a háztáji gazdálkodás újraindítását.
A program lebonyolításában a szaktárca számít a NAK tevékeny szakmai közreműködésére is. Győrffy Balázs, a NAK elnöke szintén azt emelte ki, hogy a minisztérium és a köztestület között rendszeres lesz a felsőszintű véleménycsere a jövőben. A szerdai egyeztetés témái közül kiemelte a tanácsadói rendszer szervezettebbé tételének szükségességét, valamint a kamarai tanácsadói rendszer további működtetésének igényét. Az év végével ugyanis megszűnik a tanácsadói hálózat működtetését biztosító uniós forrás, a köztestület ezért a minisztérium támogatását kérte a hálózat további fenntartásához – adta hírül az MTI.
Fotó: Pelsőczy Csaba