George Eustice brit agrárminiszter kifejtette, hogy bár álláspontjaink a GMO-kérdésben eltérőek, az Egyesült Királyság is kiáll a nemzeti önrendelkezés, a tagállamok döntési szabadsága mellett.
A magyar tárcavezető megállapodott Dumitru Daniel Botanoiu román államtitkárral arról, hogy a két minisztérium közös szakértői munkacsoportot hoz létre a GMO-ügyekben történő együttműködés megerősítésére. Virginija Baltraitiene litván mezőgazdasági miniszter asszony megerősítette, hogy a GMO-mentes köztermesztés ügyét Litvánia teljes mértékben támogatja.
Fazekas Sándor találkozott Dejan Zidan szlovén agrárminiszterrel is. A szlovén tárcavezető javaslatára megállapodtak abban, hogy az idén augusztusban megrendezésre kerülő Gornja Radgona-i mezőgazdasági kiállítás és vásár alkalmával a két minisztérium közös szervezésében GMO-mentességről szóló konferenciát rendeznek.
Az eseményen a tervek szerint az EU soros elnökségét 2015 második félévében betöltő luxemburgi agrárminiszter mellett a környező országok, valamint a visegrádi országok magas szintű képviselői is részt vesznek majd.
Kiss Réka
Forrás: FM Sajtóiroda
Fotó: illusztráció
Magyarország európai uniós csatlakozása óta – 2004 és 2013 között nagyjából 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba, ami az ország számára elérhető összes uniós forrás 4,3 százaléka – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére.
Horváth Viktória hozzátette: a 10 év alatt mintegy 1360 projekt kapott támogatást.
Szavai szerint a magyar turizmus képe sokat változott az elmúlt tíz évben, ugyanakkor nehéz az uniós tagság hatásait vizsgálni, mert a csatlakozás utáni időszakra esett a gazdasági-pénzügyi világválság, ami erőteljesen befolyásolta az utazási piacot.
Hangsúlyozta: az első Széchenyi Terv volt az a kezdő lépés, amellyel az ország felkerülhetett a turizmus európai és világtérképére. 2001-ben és 2002-ben 40 milliárd forint hazai költségvetési forrás áramlott az ágazatba, közel 2000 projekt kapott kisebb-nagyobb támogatást. A Széchenyi Tervnek egyik fő eredménye az volt, hogy a szakmában és a döntéshozókban egyaránt tudatosította: a magyar turizmus megfelelő támogatás mellett a nemzetközi turisztikai piac élmezőnyébe kerülhet, és a magyar gazdaság egyik húzóágazatává válhat.
Emlékeztetett arra, hogy a tíz év alatt támogatott projektek között voltak nagy kastély- és fürdőfejlesztések, kisebb szolgáltatásfejlesztések, illetve szálláshely-fejlesztések, de a turizmus helyi szervezetei, a TDM szervezetek is kaptak támogatást. Közlése szerint a támogatásokkal összesen 500 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg az országban.
Horváth Viktória ismertetése szerint 2007-2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázatra jutott 43,7 milliárd forint. A TDM-szervezetek összesen közel 6 milliárd forintot kaptak.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy mind a városfejlesztés, mind az egészségturizmus, a kulturális és vallási turizmus, mind pedig az ökoturizmus területén születtek kiemelt fejlesztések. Példaként említette a Városligeti Műjégpálya és környezete fejlesztését, amely 3,3 milliárd forintba került, a Pannonhalmi Bencés Főapátság hasonló összeggel megvalósult turisztikai fejlesztéseit, a Balatonfüred reformkori városközpontjának közel 2 milliárd forint támogatással történt megújítását, illetve a hajdúszoboszlói és a zalakarosi fürdő jelentős fejlesztéseit.
Kitért arra, hogy a schengeni övezethez csatlakozás több szempontból is hasznos a turizmusnak. Egyrészt jelentősen megkönnyítette az övezethez tartozó országokból a beutazást Magyarországra, másrészt a schengeni országok egységes vízumpolitikája és díjszabása egységessé és átláthatóbbá tette a beutazást az övezeten kívüli országokból. Az EU-hoz tartozás általánosságban is a biztonság, a stabilitás képét erősíti, ami a turizmusban alapvető fontosságú – tette hozzá.
Horváth Viktória szerint a szálláshely-kínálat átalakulása és magasabb minőségi kategóriája egyértelműen az uniós forrásoknak köszönhető: a négycsillagos szállodák aránya az összes szállodán belül 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta.
Szintén a csatlakozáshoz köthető az olyan programokban való részvétel, mint az Európa Kulturális Fővárosa, vagy a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) – fűzte hozzá.
Ismertetése szerint az elmúlt 10 évben Magyarországon a vendégszám 40 százalékkal 6,3 millióról 8,8 millióra, a vendégéjszaka-szám 23 százalékkal 18,6 millióról 22,8 millióra nőtt. A szálláshelyek bevételei 78 százalékkal 167 milliárdról 297 milliárd forintra nőttek 2003 és 2013 között.
Horváth Viktória rámutatott: az elmúlt tíz év során a beutazó turizmus szerkezete átalakult: a hagyományos, nyugati küldő piacok súlya csökkent, míg a közeli országoké – Csehország, Románia, Lengyelország, Szlovákia – és közöttük különösen Oroszországé nőtt.
Az átlagos szállodai szobaár 2003-ban 11 239 forint volt, 2013-ban pedig 15 180 forint, ami a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából kívánatosnál szerényebb növekedés, így ezen a területen van még mozgástér. A beutazó turizmus szerkezetére és az árakra is igaz, hogy ezek alakulásához sokkal inkább a válságnak volt köze, semmint az uniós csatlakozásnak – jegyezte meg.
A szobakapacitás-kihasználtság viszont sokat javult tíz év alatt, a kereskedelmi szálláshelyeken 36,1 százalékról 42,1 százalékra, ezen belül a szállodákban 43,7 százalékról 49,8 százalékra.
Az államtitkár szólt arról, hogy az EU-val való viták alól a turizmus sem kivétel: a cafeteria-szabályozással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a SZÉP-kártyát is érinti. “Az unió a kártya kibocsátási feltételrendszerét túl szigorúnak, diszkriminatívnak tartja, mi viszont szükségesnek gondoljuk ezt a szigort, mivel az emberek pénzét így látjuk biztonságban” – mondta Horváth Viktória.
Nagy részben a SZÉP-kártyának köszönhetően a belföldi turizmus tavaly az egész EU-ban egyedülálló – a bevételeket tekintve közel 10 százalékos – növekedést produkált, vagyis a rendszer beváltotta a várakozásokat, ezért nem is kívánunk változtatni rajta – fogalmazott.
Mindezzel együtt ezeknek a vitáknak a jelentősége eltörpül a tagság előnyeihez képest – összegezte a turizmusért felelős helyettes államtitkár – adta hírül az MTI.
Fotó: Gyopárosfürdő/facebook
Ennek megvalósításához rendkívüli lehetőség, hogy Európai Unió tagállamaként Magyarország agrártámogatásokban részesülhet – mondta a tárcavezető a Darányi Ignác Terv Új Magyarország Vidékfejlesztési Program sikereit bemutató rendezvénysorozat újabb állomásán.
Magyarország 2007 és 2013 között 3 ezer milliárd forint értékű európai uniós támogatáshoz jutott, ebből 1400 milliárd forintot pályázati úton lehetett elnyerni. Fazekas Sándor szerint Magyarország önerőből aligha lett volna képes ennyit fordítani a mezőgazdaságra, a vidékfejlesztésre. Ezért, amikor az unióval kapcsolatos véleményünket kialakítjuk, fontos, hogy valamennyi ténnyel és körülménnyel tisztában legyünk – jegyezte meg.
Hangsúlyozta, meggyőződése, ha Magyarország nem lenne az EU-tagja, a magyar mezőgazdaság nem tudná a mostani színvonalát elérni. A miniszter a fejlesztési eredményeket sorolva elmondta: három év alatt 30 ezer munkahely létesült az agráriumban, miközben a termelés mellett fokozatosan nőtt a gépesítettség foka is.
Ezért fontos, hogy elkövetkező hétéves uniós ciklus forrásait is odafigyeléssel, ügyesen használja fel az ország, hiszen már gyakorlottabb a pályázatírásban, és a gazdák is megismerték az agrártámogatási rendszert – jelezte a miniszter a Vidékfejlesztési Minisztérium tájékoztatása szerint.
Fotó forrása: kormanyozz.hu
A lap szombati számában közölt interjúban a helyettes államtitkár ismertette: átveszi a pályázat-előkészítés terheit, ezzel jelentősen csökkenti az adminisztrációt a kormány az uniós pénzekre pályázó mikro-, kis- és középvállalatoknál, illetve civil szervezeteknél a következő ciklusban.
Hozzátette: 2014-ben kezdi meg működését a kormányzati pályázat-előkészítő és -kezelő központ, amelynek koncepciójáról a napokban döntött a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság.
Hogy pontosan mekkora beruházási összegtől vehető igénybe az ingyenes szolgáltatás, arról még nem döntöttek, de az elképzelések szerint 50-100 millió forint körül húzzák majd meg a határt – írta a lap.
Fotó forrása: budapestikonyveles.hu
V. Németh Zsolt elmondta, hogy az Új Széchenyi Terv Államreform Operatív Programja adott lehetőséget, hogy a kormány összesen 1,1 milliárd forint értékben stratégiákat és hatástanulmányokat készíttessen el a 2014-től kezdődő hétéves európai uniós programozási időszak megalapozásához.
A projekt irányítását és a menedzsment feladatokat a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet látja el.
A stratégiai tervdokumentumok kidolgozásának célja, hogy a tárca a 2014-2020-as költségvetési ciklusban az európai uniós forrásokat a lehető leghatékonyabban, a magyar vidék és a hazai gazdatársadalom érdekeit legmesszebbmenőkig figyelembe véve használja fel. A pontos tervezéshez szükség van ágazati stratégiákra és hatástanulmányokra, amelyeket a szakemberek a VM feladatkörébe tartozó legfontosabb területekről, a különböző államtitkárságok szakmai felügyeletével készítenek el – hangsúlyozta V. Németh Zsolt. Ennek megfelelően stratégiákat dolgoznak ki többek között a hulladéktörvény végrehajtásáról, a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Programról, a biológiai sokféleség megőrzéséről, a magyar zöldség-gyümölcs ágazat jövőjéről, a 2014-2020-as időszakra vonatkozó Agrár- és Vidékfejlesztési Stratégia megalapozásáról, a megújuló agrárszakképzés iskolahálózatáról, az élelmiszeripar közép és hosszú távú fejlesztéséről.
- Mindent megteszek annak érdekében, hogy a vidéki gazdák véleményét is hallgassák meg a stratégiai tervdokumentációt készítő szakemberek, hiszen ők azok, akik leginkább tudják, ismerik, milyen területekre kellene leginkább forrást biztosítani az Unió következő gazdasági ciklusában – kommentálta a hírrel kapcsolatban Simonka György, Dél-Békés országgyűlési képviselője.
Fotó forrása: atv.hu
A forgórészeket és tengelyeket gyártó Doherty 1998 óta 4 millió eurót fektetett be orosházi telephelyén. A társaság termelése látványosan alakult az elmúlt években, éves árbevétele 2006-ban 985 millió forint volt, 2012-ben pedig már elérte az 1 milliárd 856 millió forintot. A cég dolgozóinak száma 133 fő.
Az ünnepségen részt vett Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságszabályozásért felelős államtitkára, aki a hazai kis- és középvállalkozások emblematikus cégének nevezte a Dohertyt. Elmondta: a társaság minden tekintetben visszatükrözi a kormány gazdaságpolitikai szándékait. Folyamatosan fejleszt, munkát ad a térségben élő embereknek, termékei versenyképesek a nemzetközi piacokon, éves termelésnek több mint nyolcvan százaléka export.
A kormány vállalkozási környezetet segítő politikájáról szólva Szatmáry Kristóf kifejtette: az elmúlt három évben a kormány elhárította a kkv-szektor fejlődését gúzsba kötő legnagyobb akadályokat, a tehetséges és rátermett vállalkozások fejlődnek, mint azt a Doherty példája is mutatja. Stabil az államháztartás, az adókörnyezet EU viszonylatban is versenyképes.
Dr. Dancsó József, Orosháza fideszes polgármestere beszédében kiemelte: a város minden munkahelyteremtő fejlesztésben hatáskörén belül segíti a vállalkozásokat. A Doherty kiszámítható, stabil vállalkozás, amely száz családnak nyújt hosszútávon megélhetést – adta hírül az MTI.
Fotó: Kovács Erika