Magyarország számára kiemelt jelentőségű a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött, valamint a közelmúlt kiemelkedő teljesítményeire épülő magyar nemzeti örökség összegyűjtése és védelme. Annak érdekében, hogy ezekről az értékekről ne csak múlt időben beszéljünk, 2012 tavaszán az Országgyűlés elfogadta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. Még ezen év őszén megalakult a Hungarikum Bizottság, és megkezdte a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítását. Létrejöttek a helyi értéktárak, és elkezdték felkutatni kincseiket, amelyeket a helyi értéktárakba helyeznek, onnan javasolják felvételét a megyei értéktárba illetve kezdeményezhetik, hogy a Hungarikum Bizottság bizonyos értékeket nyilvánítson hungarikummá.
A Békés Megyei Önkormányzat egyik fontos feladata, hogy a megye értékeit egy átfogó, bárki számára hozzáférhető megyei értéktárban összesítse, ezért 2013 szeptemberében megalakult a Békés Megyei Értéktár Bizottság. Az eltelt másfél év alatt két hungarikuma lett Békés megyének és jelenleg is több megyei értéket terjesztettek fel a Magyar Értéktárba, mint a Kolbászfesztivál, a Békés-tarhosi Énekiskola, a Nóniusz, a Magyarbiliárd.
Példa értékű az az összefogás, amely a megyei önkormányzat és annak értéktár bizottsága, a civil szféra, a vállalkozók és a helyi értéktárak között létrejött. Megyénkben számos eszmei, tárgyi, építészeti érték vesz bennünket körül, amiket óvni, megőrizni kötelességünk, hogy ne csak mi, de unokáink unokái is büszkék lehessenek mindezekre. A Békés Megyei Értéktárat – mely folyamatosan bővül – ebben a szellemben hozta létre a Békés Megyei Önkormányzat, és nem véletlenül bíztatja a településeket, hogy hozzák létre saját értéktárukat, kutatva, gyűjtve, megőrizve saját értékeiket.
Ezért a múlt évben elkezdett településjárást idén is folytatja a Békés Megyei Önkormányzat, ezúttal tizenöt településre látogatnak. Az eddig megtartott nyolc értéktár túrán felvázolták a jelenlegi jogi szabályozást és az értéktár bizottság létrehozásának, illetve az értékgyűjtésnek a mikéntjét. Ismertették az újonnan bevezetett lehetőségeket, például az értéktár adatbázist, amellyel a helyieket szeretnék az értékgyűjtésben segíteni. A túrák célja elsősorban az volt, hogy népszerűsítsék a Hungarikum mozgalmat, és minél több értéktár bizottság jöjjön létre.
A Békés Megyei Értéktár Bemutató Terem hivatalos megnyitóján köszöntőt mondott Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke. A Békés Megyei Értéktár Bizottságot dr. Mérei András, a bizottság titkára mutatta be, dr. Glózik Klára, a Békés Megyei Turinform Iroda vezetője a Békés Megyei Értéktár turizmusban betöltött szerepéről beszélt.
Kiss Réka
Fotó: BMÖ
A művelődési házban megtartott tájékoztatón a szomszédos települések polgármesterei is részt vettek. A megjelentek először Karancsi Andrásné vezetésével megismerkedhettek Pusztaottlaka múltjával, a helyi parókián megtalálható régi korok használati tárgyaival, a román kultúra jellegzetességeivel.
Ezt követően dr. Mérei András a Megyei Értéktár Bizottság titkára ismertette a települési értéktár bizottságok feladatait, hangsúlyozva azok fontosságát.
Elmondta, jelenleg 400 települési értéket tartanak nyilván a megyében, ahol a hetvenből eddig 34 településen alakultak bizottságok. Bíznak benne, hogy az erre az évre tervezett összesen 15 ilyen jellegű tájékoztatót követően ez a szám meghaladja majd a hatvanat.
Hozzátette, a megyei bizottság minden ötletre nyitott. Megyénk 16 megyei értékkel rendelkezik, ebből két hungarikummal is büszkélkedhetünk. Reményét fejezte ki, miszerint hamarosan a Nóniusz lófajta is gyarapítja majd a hungarikumok sorát.
A jövőben minden Tourinform irodában úgynevezett értéktár pontokat kívánnak kialakítani, valamint honlapjukat az http://ertektar.bekesmegye.com oldalt is folyamatosan fejleszteni szeretnék, ahol a jövőben bárki megteheti javaslatait.
Kérdésre elmondta, egy-egy települési értéktár bizottság 3-6 főből áll.
Az értéktár túra ugyanezen a napon Medgyesegyházára is ellátogatott, de a tervekben további dél-békési települések is szerepelnek.
Kiss Réka
Fotó: Kiss Réka
Az Orosházi Települési Értéktár Bizottság 2013-ban kezdte meg munkásságát, fő célja a magyar nemzeti értékek összegyűjtése, védelme, támogatása és megismertetése. A település helyi jelentőséget meghaladó értékei a megyei értéktárakba, majd a Magyar Értéktárba juthatnak el, ahol a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével és minőségével a magyarság csúcsteljesítményének számító nemzeti értékekből a Hungarikum Bizottság választja ki a hungarikumokat, melyek a Hungarikumok Gyűjteményébe kerülnek.
Az Orosházi Hagyományok-Ízek Versenyén konferenciát tartottak az értékekkel kapcsolatban. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a helyi értékek jelentőségéről beszélt a jó minőségű élelmiszer előállításában. A Hagyományok Ízek Régiók programot Pallóné dr. Kisérdi Imola, a Földművelésügyi Minisztérium Eredetvédelmi Főosztályának vezetője mutatta be. A nemzeti értékpiramis rendszeréről Pappné Máté Erzsébet, a Földművelésügyi Minisztérium Hungarikum Főosztályának osztályvezetője tartott előadást.
Jelenleg tíz tétel szerepel az Értéktárban, ilyenek Orosháza lótenyésztése és lósportja, az orosházi szálán varrott szőrhímzés, Thék Endre munkássága, vagy az orosházi kenyér is, amit legkésőbb, idén februárban jegyeztek be. A rendezvényen mind a tíz bejegyzett érték javaslattevője átvehette az Értéktárba való bejegyzés elismerését, melyeket Horváth József, a Települési Értéktár Bizottság elnöke, és Dávid Zoltán polgármester adtak át.
– Nagy örömünkre szolgál, hogy elfogadták a javaslatunkat, és Justh Zsigmond munkássága is bekerülhetett a helyi kulturális örökségek közé – mondta el Buzai Csaba, a Justh Zsigmond Városi Könyvtár igazgatója, aki átvehette a hétvégén a bejegyzést elismerő oklevelet. Hozzátette, az elismerést a könyvtár falán szeretnék kiállítani.
Tavaly, 2014. február 14-én terjesztette fel az orosházi városi könyvtár Justh Zsigmond munkásságát a települési értékek közé. A javaslatot az Orosházi Települési Értéktár Bizottság november 24-én elfogadta, és felvette a település kulturális örökségei közé.
A konferencián szó volt arról is, hogy a tíz helyi érték közül ötöt megyei szintre is felterjesztettek, ezek az orosházi búzacsíramálé, az orosházi kenyér, Orosháza lótenyésztése és lósportja, Gellértegyháza Történelmi Emlékpark, illetve az orosházi szálán varrott szőrhímzés.
– A Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként fontosnak tartom a helyi népművészeti értékek védelmét. Ezért tavaly októberben javaslatot tettem egy helyi különlegesség, a szálán varrott szőrhímzést települési értékké való nyilvánítására, amit nagy örömömre el is fogadtak, sőt, talán a megyei értékek közé is bekerülhet – mondta el Tóth Imréné, orosházi népi iparművész.
Az évtizedek óta hímzéssel foglalkozó iparművész hozzátette, Orosházán is kevesen ismerik ezt a sajátos hímzést, ezért örül, hogy ily módon méltó figyelmet kaphatnak a már-már eltűnőben lévő értékek.
Nagy Mária
Fotó: Orosháza és Térsége Gazdakör
Forrás: oroshaza.hu – Orosházi Települési Értéktár Bizottság
Az új szabályozás szerint minden település lehetőséget kapott arra, hogy létrehozza a helyi értéktár bizottságot, amelynek feladata összegyűjteni, katalogizálni a helyi kultúrát, hagyományokat leginkább megtestesítő értékeket. A helyi értéktárak legkülönlegesebb és legértékesebb darabjai ezt követően bekerülhetnek a megyei értéktárakba, sőt akár az országosba is, és innen – kellő indokoltsággal – a hungarikumok közé.
Orosházán ősszel kezdte meg munkáját a helyi értéktár bizottság. Akkor négy helyi különlegességet „helyeztek el” az Orosházi Értéktárban. Ezek között van Gellértegyháza, a kuriózumnak számító orosházi „bélyeges” téglák, a helyi lótenyésztés és az orosházi kolbász.
A hét elején további öt dolog került be az értéktárba: az Eötvös iskolában található emlékterem, Justh Zsigmond munkássága, az orosházi búzacsíramálé, Thék Endre munkássága és az orosházi szálán varrott szőrhímzés.
A bizottság folytatja munkáját, várják a további javaslatokat, amelyeket a város honlapján megtalálható nyomtatványon lehet értékelésre benyújtani.
K.A.
Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon