Ez előnyt jelent a megyében élők számára abban a tekintetben, hogy kérdéseiket olyan képviselőnek tehetik fel, aki pontosan ismeri a megye adottságait, gondjait, problémáit.
– Több mint tíz éve dolgozunk képviselő úrral együtt, hol szorosabban, hol kicsit távolabbról figyelve, segítve egymás munkáját. Jelenleg három területet érint a közös munka, egyrészt a területfejlesztést, a vidékfejlesztést, másrészt az agrár- és vidékfejlesztési bizottság tagjaként képviselő úr információval láthat el bennünket, és ráhatással lehet azokra az ügyekre, amelyek Békés megye számára a jövőben fontosak lesznek – mondta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.
Erdős Norbert az elmúlt tizenkét évben egymás után háromszor jutott be egyéni mandátummal a magyar országgyűlésbe, jelenlegi európai parlamenti képviselői mandátumát megelőzően Békés megye kormánymegbízottja volt. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának az egyetlen teljes jogú magyar tagja. Ez a testület az EP egyik legfontosabb bizottsága, a nagyobb bizottságok közé tartozik, 45 teljes jogú tagból és 45 póttagból áll. Ez nem véletlen, hiszen az uniós költségvetésből az európai agrárium támogatására a második legnagyobb tétel, a teljes pénzösszeg 38 %-a jut. A mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági tárgyú joganyag pedig a teljes uniós joganyag, az ún. közösségi vívmányok kb. 60 %-át teszi ki. A bizottsági munka gerincét mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügyek adják, de a bizottság foglalkozik növény- és állategészségügyi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti kérdésekkel is.
- A Békés Megyei Önkormányzat elnökével, alelnökeivel élő, szoros kapcsolatot tartunk fenn, gyakoriak az egyeztetések közöttünk, így tudunk hatékonyan együtt dolgozni. Természetesen nem leszek minden nap a most megnyíló irodában, ez egy szimbolikus hely, azt jelzi, hogy Békés megye jelen van az unióban – tudatta Erdős Norbert képviselő.
A képviselet azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok helyben mondhassák el gondjaikat, problémáikat.
– A képviselet egy találkozási pont, ahol Békés megye lakossága kapcsolatot tarthat fenn a képviselővel. A Békés Megyei Önkormányzat feladata a koordináció, azon szereplők összehozása, akik a megyét előre vihetik. Hogyha ezt elérjük, akkor már a feladatunk egy részét elvégeztük – tette hozzá Zalai Mihály elnök.
Abban az esetben, ha uniós pályázatokkal kapcsolatban érdeklődik valaki, uniós projekthez információra, közreműködésre van szüksége, esetleg uniós szabályozással összefüggésben merül fel kérdése, bátran keresse a képviselői irodát a Békés Megyei Önkormányzat épületében, 5600 Békéscsabán, Árpád sor 18. sz. alatt.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
December 14-17. között, Erdős Norbert EP képviselő meghívására Strasbourgba, az Európai Parlamentbe látogatott dr. Varga Lajos Dombegyház polgármestere.
– Rendkívül megtisztelő volt a meghívás és egyben tanulságos is. Betekinthettünk az EP munkájába. Érkezésünkkor épp Pelczné dr. Gáll Ildikó, a parlament alelnöke vezette a plenáris ülést, magyar nyelven, ahol az EU legsúlyosabbnak ítélt, megoldandó problémájáról, a munkanélküliségről vitáztak a képviselők. Bemutatták a magyar képviselőket és képviselő-csoportokat, eddigi munkájukat, a következő évek magyar lehetőségeit – részletezte az első napot a polgármester.
Feleségével több kiegészítő programon is részt vettek. Colmar mellett megtekintettek egy családi vállalkozást, mely szőlőtermesztéssel, feldolgozással foglalkozik, tradicionálisan már több mint 500 éve. Ez a vállalkozás a legnagyobb a régióban, mely mindössze 70 hektár saját területen gazdálkodik. Évszázadok során elismerő nevet szerzett, több száz kisebb saját területen gazdálkodó termelővel tart integrátori kapcsolatot a kölcsönös előnyök mentén.
– Látva ezt a gazdaságot, úgy vélem, van min elgondolkoznunk. Sokat dolgoztunk/dolgozunk és mégis kevés annak „viszonyított” eredménye. Természetesen ez nem hangolt le, inkább még nagyobb erőt adott annak megvalósításához, hogy minden dombegyházi család elérje ezt az emberhez méltó életszínvonalat. Természetesen tárgyaltunk a megvalósításról a képviselő úrral is – zárta úti beszámolóját dr. Varga Lajos.
A polgármester meggyőződése, hogy a nyugati minták nálunk is megvalósíthatók, elszántság, elkötelezettség és jól felépített tervek kellenek hozzá.
Kiss Réka
Fotó: dr. Varga Lajos
- 2012-ben nyilvánította a kormány április 28-át a „Munkabalesetben elhunyt, vagy megrokkant munkavállalók emléknapjává, hogy méltó módon emlékezhessünk meg azon embertársink sorsáról, akik a munkahelyükön, munkavégzés közben vesztették életüket, vagy szereztek olyan súlyos sérüléseket, amelyek örökre megváltoztatták sorsukat. Az együttérzésen túl kötelességemnek tartom felhívni a figyelmet, hogy a bekövetkezett tragédiák és az azokhoz vezető körülmények, emberi mulasztások bizonyítják, mindannyiunk számára feladat és felelősség a munkahelyeken bekövetkező tragédiák megelőzése – mondta megnyitó beszédében Erdős Norbert, Békés megyei kormánymegbízott.
A 2013-as munkabalesetekről Dér Miklós, a megyei munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv igazgatóhelyettese tartott tájékoztatót.
- Tavaly országosan 17222 munkahelyi baleset történt. Ez nagyon sok, annak ellenére, hogy az elmúlt öt év tekintetében a második legalacsonyabb. A súlyos munkabalesetek száma viszont 30 százalékkal növekedett, a 2012-ben bekövetkezett 140-ről 2013-ban 187-re. Míg tavalyelőtt 62 halálos munkabaleset történt, addig tavaly 75. Békés megyében 2013-ban 454 esetben fordult elő munkahelyi baleset, ebből három halállal végződött, kettő pedig életveszélyes sérülésekkel járt.
Dér Miklós szót ejtett arról is, hogy országosan a munkabalesetek legtöbbje a gépiparban és a feldolgozóiparban következett be, viszont a halállal végződő esetek zöme az építőiparban következett be. Az igazgatóhelyettes megemlítette azt is, hogy míg 2012-ben közel azonos volt a munkabalesetek aránya a 250 fő felett és az alatt foglalkoztató vállalkozásoknál, addig tavaly a 250-es létszám alatti vállalkozásoknál háromszor annyi munkabalesetet regisztráltak, mint a nagy cégeknél.
Dér Miklós beszélt a Békés megyét érintő öt legsúlyosabb munkabalesetről is, amelyek közül három esetben életét vesztette a munkavállaló.
Tótkomlóson egy raktárépületben végzett személy- és vagyonőri munkát egy magánszemély, akit raktározási feladattal is megbíztak. A telepre áru érkezett, a teherautó sofőrje minél közelebb kívánt állni a kétszárnyú ajtóhoz. Miközben a biztonsági őr az ajtó egyik szárnyát próbálta kinyitni, a gépjármű a sárvédőjével meglökte az ajtószárnyat, amely az őr homlokának csapódott. A férfi hanyatt vágódott. Sérülései hatására kómába esett, majd egy hónap múlva elhunyt. A történteket biztonsági kamera is rögzítette.
Lökösháza és Kevermes között csapadékvíz-elvezető rendszert építettek a közút mellett. Az utolsó munkaszakaszban 3,3 méter mélységben helyezték el a vízelvezető csöveket a dolgozók. Az akna fala 8 méter hosszan beomlott és maga alá temetett két munkást. Egyikük életét veszette. A munkavédelmi szerv megállapította a munkáltató felelősségét. Nem történtek meg a dolgozókat védő intézkedések, például dúcolás, amire ilyen mélységben már szükség van. Az eljárás során nemcsak az alvállalkozó felelősségét állapították meg, hanem a fővállalkozóét is, a munkavédelmi előírások összehangolásának elmulasztása miatt.
Súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett Gyulán egy takarító, akit a főnöke azzal a feladattal bízott meg, hogy egy intézmény tetőzetéről távolítsa el a darázsfészket. A dolgozó a lapostetős épületről, 4,3 méter magasból zuhant le. Dér Miklós elmondta, gerinctörést szenvedett, de a helyszínre érkező mentősök meg tudták menteni az életét. Ebben az esetben is elmarasztalták a munkáltatót.
Mezőberénynél is történt az elmúlt évben egy halálos kimenetelő munkabaleset. Egy beruházáshoz már nem szükséges építőanyagokat rakodtak egy pótkocsis teherautóra, amit nem megfelelően állított le a sofőr. Hogy közelebb legyen a rakományhoz, a jármű csak félig állt a betonúton, emiatt kissé megdőlt. A rakodást, daruval, a sofőr végezte. Az utolsó köteg gerendánál a segítői már ivóvízért indultak. A gépjárművezető a gerendákat rögzítette, de azok megcsúsztak és a mintegy 1 tonna súly maga alá temette a férfit, aki a helyszínen életét vesztette. A vizsgálat során kiderült, a munkáltatót nem terheli felelősség a baleset bekövetkeztéért.
Orosházán történt az ötödik súlyos munkabaleset tavaly. Egy férfire 1,2 tonna üveg zúdult. A fiatalember túlélte a tragédiát, felépülése jelenleg is tart. A munkáltatót a helytelenül kialakított eszköz miatt marasztalták el.
Dér Miklós lapunknak elmondta, a munkabalesetek megelőzése érdekében, az országban egyedülálló módon a munkavédelmi szakigazgatási szerv tanácsadói szolgálatot hozott létre. A szolgálathoz minden munkáltató ingyen fordulhat.
Fotó: Kovács Erika
- Településünk mindig is szívesen állt azok mellé az ügyek mellé, amelyekkel a gyerekek életminőségét javíthatjuk. Nálunk 1996 óta minden óvodás és iskolás ingyen étkezik, a költségeket az önkormányzat állja. Sportlétesítményeket építettünk. Támogatjuk a főiskolásokat, egyetemistákat, benne vagyunk az Arany János Tehetséggondozó Programban is. A testület egy emberként állt a mintamenza program mellé is – mondta Csürhés István, Kaszaper polgármestere.
A településvezető arról is beszélt, hogy pályáztak a Belügyminisztériumhoz egy zöldségszárító kisüzem létesítésére.
- A jó minőségű földjeinkben kiváló zöldségek teremnek, amik tárolására nincs elég kapacitás, vagy éppen nem lehet hosszú távon tárolni őket. Ezt kiválóan lehet orvosolni a szárítással.
Csürhés István azt is elmondta, a testület döntött, hogy megveszi az úgynevezett K19-es kutat, amelyből 90 Celsius fokos vizet nyernek, ezt a zöldségtermesztésben, a fóliák fűtésére használják majd. S hogy ne kelljen visszapréselni, fürdő létesítését is tervbe vették.
Erdős Norbert megyei kormánymegbízott örömét fejezte ki, hogy Kaszaper is csatlakozott a Békés megyéből indult kezdeményezéshez. Tóth Katalin, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, a tárca is a rövid élelmiszerlánc híve, vagyis hogy minél gyorsabban jusson el a termés a termőföldről az asztalig. Arról is beszélt, hogy a gyerekek egy része szinte csak a menzán jut ennivalóhoz, ezért is fontos, hogy a legegészségesebb formában kapják azt meg. Kiemelte az iskolagyümölcs és az iskolatej akció fontosságát is. Előbbit 1,9 milliárd, utóbbit 1,7 milliárd forinttal támogatja az állam.
Kaszaper zöldség- gyümölcs szárítót is tervez, hogy télen legyen egészséges rágcsálnivalójuk is a gyerekeknek, mint például a képen látható almacsipsz.
Mucsi Gyula megyei tisztifőorvos kiemelte, a Mintamenza Program hosszú távú célja, hogy minél kevesebb gyerek legyen túlsúlyos, s elkerüljék a helytelen életmódból adódó betegségeket.
Prohászka Béla, Venesz-díjas mesterszakács, a program szakmai vezetője annyit fűzött hozzá, a program szempontjából meghatározó volt 2012, akkor vált országos ajánlássá. Azóta mintegy 250 napközis konyha csatlakozott hozzá, ami 700 ezer gyereket jelent.
- Nem arról szól a program, hogy nem lesz több rántott hús, nem szabad a töltött káposztához tejföld enni. Nincs tilalom, csak rosszul elkészített étel. Kollégáink a résztvevő települések konyhavezetőivel áttekintik az étlapot és elemzik azt. Figyelembe vesszük a szokásokat. Drasztikus váltás nincs, fokozatosan csökkentjük a sót és vezetjük be az új ízeket – mondta.
simonka György, a térség országgyűlési képviselője is üdvözölte Kaszaper csatlakozását a programhoz. Véleménye szerint a program fontos erénye, a fiatalok egészséges étellel való ellátása mellett, hogy a helyi termelőket is segíti.
Fotó: Kovács Erika
Nagy Ágnes, a munkaügyi központ megyei igazgatója elmondta, 30 középiskola, a Dunától innen 9 felsőfokú intézmény és 40 munkáltató mutatkozik be a kétnapos rendezvénysorozaton. A TOP 10 szakma – biztos munka! szlogenű sátorban azokkal a szakmákkal ismerkedhettek a fiatalok és a szakmaváltást tervező felnőttek, amelyekre biztosan van kereslet Békés megyében. Kezükbe vehették a szerszámokat és egyes munkafolyamatot is kipróbálhattak az érdeklődők. A TOP 10-ben találhatók egyebek között a hegesztő, ács, mezőgazdasági gépész és női szabó szakmák is.
Négyszáz-féle szakmát videón is megtekinthettek a diákok, akiket 9 szakmacsoportban tárlatvezetéssel is segítettek az eligazodásban. A továbbtanulás előtt állók pályaérdeklődési- és ingyenes nyelvvizsga tesztet is kitölthettek, illetve grafológus is segítségükre volt önismeretük fejlesztésében.
Megnyitóbeszédében erdős Norbert kormánymegbízott arra ösztönözte a fiatalokat, kérdéseikkel bátran forduljanak a munkaadókhoz. Kérdezzék meg, az adott szakmában mennyit lehet keresni, várhatóan lesz-e állás, mire végeznek.
A pályaválasztási vásár és kiállítás pénteken, vagyis október 11-én is várja az érdeklődőket.
A rendezvényről fotók a facebook Szeretlek Dél-Békés oldalán.
Fotó: Kovács Erika
Dél-Békést ezek közül három fejlesztés érinti. A 120-as vasútvonal Békés megyei szakaszán Békéscsaba és Lökösháza között 160 kilométer/órával közlekedhetnek a vonatok, ha megvalósul a beruházás.
Dombegyház és a román határ között már elkezdődött az út építése. Összesen 2734 méter hosszban épül 9 méter széles aszfaltburkolatú út. A kivitelező a tervek szerint október 20-ra fejezi be a munkálatokat.
Kiadták az építési engedélyt a 47-es számú főútvonal Orosháza-Békéscsaba közötti szakaszának korszerűsítésére is. Két veszélyes részen, ahogy az arra közlekedők nevezik, két halálkanyarban ívkorrekciót hajtanak végre. Megerősítik a burkolatot is és a két város között kerékpárutat is építenek.
Fotó: Kovács Erika
Az ünnepség szentmisével kezdődött, ahol Kiss-Rigó László megyéspüspök mondott imát Károlyi Bernát lelki üdvéért. A mise után a templom előtti emlékműnél folytatódott a rendezvény. Az emlékművet 50 évvel ezelőtt emelték a kiűzött almáskamarási németek tiszteletére. Adam Stiffler, az Almáskamarásiak Baráti Körének elnöke emlékezett a kiűzetésre. Hangsúlyozta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ilyen soha többé ne fordulhasson elő. Méltatta az anyatelepülés és a St. Ilgenben élő egykori almáskamarásiak közötti kapcsolatot is. Az emlékmű megkoszorúzása után az ünnepség résztvevői átsétáltak az iskolába. Mint arról korábban beszámoltunk, a felső tagozat tavaly költözött vissza Almáskamarásra. Az intézmény a kunágotai iskola telephelye volt. Augusztus 30-tól pedig ismét önállóvá vált. Az intézmény neve: Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola.
Az önállóvá válás ünnepén az iskolazászlót Simonka György országgyűlési képviselő és Varga Gusztáv tankerületi igazgató adta át Mazán Attila polgármesternek és Pintér Edit iskolaigazgatónak.
Erdős Norbert, kormánymegbízott ünnepi beszédében országos jelentőségűnek nevezte, hogy az almáskamarási iskola hat év után ismét önállóvá vált.
A politikusok egyetértettek: az almási iskola önállóvá válása országos jelentőségű esemény.
- Aki iskolát indít, a jövőt építi. Ez a legjobb befektetés. Almáskamarás soha nem mondott le arról, hogy hazahozza a felső tagozatot. S ím, egy évvel később már az intézmény önállóságát ünnepli a település. Ebben a törekvésben a kormányhivatal, a mezőkovácsházi tankerület és a térség országgyűlési képviselője is támogatta a települést. Simonka György, az elvárt képviselői munkát sokszorosan meghaladó erővel küzdött azért, hogy az iskola önálló lehessen – fogalmazott Erdős Norbert, aki megemlékezett az iskola névadójáról, Károlyi Bernát vértanúról is.
Mazán Attila, a település polgármestere is megerősítette, rögös út vezetett az önállóvá válásig.
- Az önállóvá válás nagy felelősség, amelynek a diákok jó tanulmányi eredménnyel, a pedagógusok kiemelkedő munkával, a szülők az intézmény iránti lojalitással tudnak megfelelni – világított rá.
Simonka György országgyűlési képviselő elmondta, büszkeséggel tölti el, hogy a térségben két településen is történelmi fordulatot vett az oktatás ügye. Medgyesbodzáson 9 tanulóval indult újra az iskola, Almáskamaráson pedig önállóvá vált az intézmény. A képviselő sok sikert kívánt az intézményeknek az új tanévhez.
A tanévnyitó után az Ország Kemencéjénél sváb hagyományok szerint vendégelték meg a rendezvény résztvevőit.
Fotók: Gábriel János
– Az ötezernél kisebb lélekszámú települések konszolidációját már korábban befejeztük, most az ötezer lélekszám felettiekét rendeztük. Arra még nem volt példa, hogy az önkormányzatoktól ilyen mértékű adósságot vállalt volna át a kormányzat. Az átvállalt adósság országosan 600 milliárd forintot tesz ki. Ez Békés megye vonatkozásában, az ötezer lélekszám feletti települések esetében azt jelenti, hogy a 30 milliárd forintos adósságállományukból most 19 milliárd 610 millió forintot rendezünk – nyilatkozta a sajtónak Erdős Norbert, Békés megyei kormánymegbízott.
A kormány első döntései között szerepelt az önkormányzati rendszer megújításának szükségessége. Kiemelt cél volt, hogy a települések által hosszú évek alatt felhalmozott hitel- és kötvényállomány terhe ne súlyosbítsa tovább az önkormányzatok költségvetését.
A konszolidáció két fázisban valósul meg: az 5000 fő alatti települések esetében 2012 végén már lezárult. Az 5000 fő feletti településektől részlegesen vállalja át az adósságot az állam. Az országgyűlés által elfogadott eljárásrend szerint az érintett önkormányzatok vezetői február 28-áig írták alá a megállapodást az állam és az önkormányzat közötti átvállalás mértékéről, majd 2013. június 28-ig háromoldalú szerződéskötés keretében az Államadósságkezelő Központ, a pénzintézetek és a település rögzítik az adósságátvállalás részleteit.
Az átvállalás mértéke a törvény értelmében 40 és 70 százalék között mozog. A konszolidáció összege így egyedi, településenként változik. Az adósságkonszolidáció hozzásegíti az önkormányzatokat ahhoz, hogy tiszta lappal indulhassanak és a nagymértékű eladósodottság, amely a korábbi évek finanszírozási rendszerének hibái következtében alakult ki, a jövőben ne okozzon problémát – tartalmazza a hírportálunkhoz is eljuttatott sajtóközlemény.
A mezőkovácsházi járásban három város volt érintett az adósságkonszolidáció második körében. Battonyától 383 millió 377 ezer 219 forint (60 %), Mezőhegyestől 50 millió 626 ezer 28 forint (40 %), míg Mezőkovácsházától 250 millió 766 ezer 34 forint (60 %) adósságot vállalt át az állam.
Az orosházi járásban pedig Orosháza 2 milliárd 277 millió (65 %), 788 ezer 468 forint, Tótkomlós pedig 52 millió 74 ezer 379 forint (50 %) adósságtól mentesült.
Az orosháziak adósságkonszolidációjának aláírásán részt vett Erdős Norbert kormánymegbízott (hátul), Simonka György országgyűlési képviselő (balról) és dr. Dancsó József polgármester. Fotó: Gábriel János