Valamennyi megyében megalakultak az egészségügyi irányító bizottságok – közölte az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) hétfőn az MTI-vel. Az OEP emlékeztet arra, hogy a bizottságok érdemi munkájukat május 18-tól folytatják, javaslatot tesznek a megyei és fővárosi fekvőbeteg-szakellátási és az integrált járóbeteg-szakellátási kapacitások és ellátási területek következő finanszírozási évben tervezett módosítására.
Január közepén közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkársága, hogy megkezdik munkájukat a megyei egészségügyi egyeztető bizottságok annak érdekében, hogy áttekintsék az adott megye, térség egészségügyi ellátásának struktúráját, a kapacitásokat és megtalálják a lehető legoptimálisabb működési kereteit.
Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke múlt héten egy konferencián tartott előadásában azt mondta, hogy a megyei egyeztető bizottságok munkája nem ért véget februárban, feladatuk “kettéválik”. A következőkben az OEP az intézményekkel együtt meghatározza a kapacitást és a finanszírozást, a másik “ágon” pedig a intézmények gazdálkodását vizsgálják.
Kiss Réka
Forrás: MTI
Fotó: illusztráció
Zombor Gábor azt fogalmazta meg célként, hogy az európai sztenderdeknek megfelelő várólistaidők legyenek Magyarországon.
Az államtitkár és Kurucz Éva kormányszóvivő is azt mondta, hogy a többletforrással ez elérhető, mert a kisebb beavatkozásoknál így két-három hónap, a nagy műtéteknél – például csípő- és térdprotézis- vagy nagyobb gerincműtéteknél – pedig legfeljebb fél év lesz a várakozási idő.
Az Orosházi Kórházban az 1 napos sebészeti formában működő szemészetnél van jelentős várólista, ami jelenleg 1 éves.
– A fél évnél hosszabb várólista elsősorban nagyobb kórházakra, s bizonyos beavatkozás-típusoknál jellemző. Az év elején csípő-térdprotézis várólista csökkentése érdekében kaptak extra finanszírozást egyes intézmények. Nálunk az 1 napos szemészet tekintetében van hosszú várólista, amit remélünk, hogy a közeljövőben sikerül lecsökkentenünk. 2014 áprilisától kapacitásátcsoportosítás révén a műtéti esetszámot sikerült növelnünk, ami havonta átlag 66 műtétnek felel meg – válaszolta a Likefestoon kérdéseire dr. Duray Gergő főigazgató.
Dr. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár karácsony előtt járt az Orosházi Kórházban, ahol az építés alatt álló központi tömböt tekintette meg
Zombor Gábor szerint az intézkedés hatása 2015 második felében már érzékelhető lehet.
Az egészségügyért felelős államtitkár a várólista-csökkentés mellett arról is beszámolt, hogy az úgynevezett kasszamaradványból, 10,5 milliárd forintból az intézmények többi közt adósságállományuk csökkentésére és a korábban gazdasági társaságként működő, de már állami tulajdonú kórházakban dolgozók elmaradt jubileumi jutalmának kifizetésére is kapnak pénzt. Utóbbira 534 millió forintot költhetnek.
Ezen kívül egyszeri plusz kiegészítést juttatnak az iskola-egészségügyi és a körzeti fogorvosi praxisoknak – közölte, hozzátéve, hogy fejlesztésekre is lesz lehetőség, így például a Semmelweis Egyetem gyermekklinikája új sürgősségi osztályt alakíthat ki.
Zombor Gábor jelezte továbbá, a kormány legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy 10 milliárd forinttal megemeli a gyógyító-megelőző kassza büdzséjét. Kiemelte, hogy a háziorvosi ellátást is fejlesztik.
A kormányszóvivő a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány elkötelezett az egészségügy megújítása, fejlesztése és a társadalom egészségügyi helyzetének további javítása mellett.
Kurucz Éva emlékeztetett, hogy a várólisták csökkentésére ezt megelőzően is hoztak intézkedéseket, így például már csökkent a csípő- és a térdprotézisre várók várakozási ideje.
Kiss Réka
Fotó: Árvai Károly/Miniszterelnökség
A többletforrásból 1,6 milliárd forintot kap a járóbeteg-szakellátás, 770 millió forintot fordítanak onkológiai betegek CT-MR-vizsgálatára, 790 millió forintot pedig a várólisták csökkentésére – ismertette a miniszter. 9,7 milliárd forint jut a kórházi ellátás teljesítményvolumen-korlátjának emelésére, 1 milliárd a sürgősségi ellátásra, 2,4 milliárd új eljárások befogadásának finanszírozására, de ebből a pénzből jut gerincstabilizációs műtétekre is, így ezen várólisták is csökkennek majd. Vastagbélszűrési programra 134 millió forinttal, a gyermekek korai fejlesztésére 65 millióval, a fogyatékkal élők és speciális ellátást igénylő betegek kezelésére pedig 300 millióval többet fordíthatnak.
Balog Zoltán a várólistákról elmondta, hogy a plusz forrásból 1300 csípő- és térdprotézisműtétet tudnak elvégezni – jellemzően a legrégebb óta várólistán lévőknél.
A lezárult rezidensi ösztöndíjakkal kapcsolatban a miniszter beszámolt arról, hogy a 770 pályázó közül 601-en nyertek. Csökkent a külföldön munkát vállalók száma, 1600 orvost sikerült itthon tartani a különféle ösztöndíjaknak köszönhetően. (A nyertes szakorvosjelölteknek a havi 100 ezer forintos ösztöndíjért vállalniuk kell, hogy a szakvizsga után az ösztöndíj folyósításával megegyező ideig Magyarországon dolgoznak, és nem fogadnak el hálapénzt.) 2012-höz képest tavaly 14 százalékkal kevesebben kértek munkavállalási engedélyt. Az emberi erőforrások minisztere úgy fogalmazott, érdemes volt elindítani az ösztöndíjprogramot. Továbbra is elszántak abban, hogy jövőre is legyen ilyen lehetőség.
Szócska Miklós ehhez kapcsolódva elmondta: most először sikerült azt elérni, hogy a 2009-es elvándorlási számoknál is kedvezőbb az adat, hiszen a rezidenseket „itthon tartani könnyebb, mint külföldről hazacsábítani”.
Az OMSZ 2014. január 1-jével átveszi a sürgősségi betegellátást koordináló tevékenységet és a sürgősségi ügyeleti ellátás hatékonyságának növelése érdekében integrálja működő mentésirányítási rendszerébe. A mentőszolgálat nemcsak elkészíti és kiadja az ügyeleti rendet, hanem a sürgősségi ügyeleti ellátást koordinálja, irányítja és felügyeli is.
Szócska Miklós elmondta: 10 milliárd forintból az onkológiai ellátórendszer fejlesztését folytatják. A fővárosi Uzsoki kórházban, Miskolcon és Veszprémben már zajlik a regionális onkológiai központok fejlesztése. Most Szombathely, Kaposvár, Gyula, Kecskemét, Nyíregyháza, Győr, Szolnok, Pécs, Szeged és Debrecen onkológiai intézményeiben is megindulnak a munkálatok – mondta az államtitkár, kiemelve: “nem lesz 26 helyen onkológiai cetrumocska”, hanem minden régióban ott lesz a betegség azonosításához szükséges diagnosztika, a gyógyításhoz szükséges eszköztár.
Mindenki egyértelműen tudni fogja feladatát, “a betegnek nem szabad támogatás nélkül bolyongani a rendszerben” – szögezte le az államtitkár.
Szócska Miklós arra is kitért: az egészségügyi rendszer tavalyi újraszervezése után az látható, hogy a régiók között csökkent a betegvándorlás, de az is, hogy a betegek rövidebb ideig fekszenek kórházban. Eltolódott az ellátások hangsúlya az egynapos ellátások irányába – tette hozzá.
A most bejelentett mintegy 60 milliárd forintos uniós fejlesztési forrásból csaknem 50 milliárd forintot arra fordítanak, hogy a rendszer tavalyi újraosztása után az egészségügyi intézmények képesek legyenek új feladataikat is hatékonyan ellátni. Ebben legalább 60 intézmény érintett.
Szócska Miklós azt mondta, összeadva a már folyamatban lévő és az induló projekteket 300 milliárd forintos fejlesztés zajlik az egészségügyi rendszerben. “Emberemlékezet óta nem volt ilyen fejlesztés a magyar egészségügyben” – fogalmazott.
Az államtitkár térképen is bemutatta az induló fejlesztéseket, valamint az országszerte jelenleg is folyamatban lévő kórházfelújításokat, amelyet az interneten a www.egeszseg.hu oldalon bárki megnézhet. Jelezte, hogy az oldalt folyamatosan fejlesztik, és 1-1,5 év múlva elektronikusan időpontot is lehet majd foglalni a kórházakba – adta hírül az MTI.
Fotó forrása: bekescsabainfo.eu
Giró-Szász András a 2014-es költségvetés tervezetéről azt mondta, “nagyjából, hozzávetőlegesen lehet tudni, hogy a költségvetési sorokon mik szerepelnek”. Elmondta: 2013-hoz viszonyítva például az egészségügyre 10,6 százalékkal, oktatásra 12,6 százalékkal, a közbiztonságra 3 százalékkal több forrás jut jövőre. Emellett a felzárkóztatás területén – amit a kormányszóvivő nagyon fontos feladatnak nevezett – 9,6 százalékkal lesz több forrás.
Jelezte: államkorszerűsítésre, “ami az emberek mindennapjait könnyíti meg”, 17 százalékkal lesz több forrás és a gazdaságfejlesztésre is 8 százalékkal több pénz jut.
A kormányszóvivő kiemelte: mindez úgy valósul meg, hogy 2,4 százalékos inflációval számol a kormány – írta az MTI.
Fotó: felsofokon.hu
– Fejlesztési terveink között szerepel az „Egészséges Dél-Békés” koncepció, amely számos területet ölel át. Egyebek között a megújuló energia felhasználását. Ezen túlmenően a startmunka-programban élelmiszer előállítását is, annak érdekében, hogy a napközis gyerekek asztalára egészséges élelmiszer kerüljön. Önkormányzatunk tárgyalásokat folytat a Szent István Egyetem gyulai egészségtudományi karán dr. Fodor Lajos intézményigazgatóval, hogy a diákjaik, tanári karuk tudásának felhasználásával is formáljuk az „Egészséges Dél-Békés” koncepciónkat – mondta prof. dr. Turcsán Zsolt, Mezőkovácsháza polgármestere.
A mezőkovácsházi önkormányzat tervei között az is szerepel, hogy a szakrendelőben, az OEP finanszírozás alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokon túlmenően a hazai, illetve külföldi betegek számára fizetős egészségügyi ellátásokat is lehetővé tegyenek.
– Azért is kívánjuk saját tulajdonban tartani továbbra is a szakrendelőnket, mert szeretnénk az egészségügyi intézményünket és a fürdőnket a közös kapcsolódási pontok mentén, együttesen fejleszteni – tette hozzá Mezőkovácsháza polgármestere.
Fotó: Kovács Erika