- Én már három évvel ezelőtt befejeztem a politikai pályafutásom. Városvezetőként kizárólag Battonya érdekeit figyelembe véve végzem a munkám. Az önkormányzat ciklus végéig ígérem, szívvel-lélekkel végzem a munkám, de a következő választásokon már nem mérettetem meg magam. Büszke vagyok arra, hogy polgármesteri időszakom alatt közel húszéves lemaradást hozott be Battonya. De lassan hetvenéves leszek. A jövőben a családomnak szeretném szentelni a mindennapjaimat – nyilatkozta a likefestoon.com-nak dr. Karsai József.
Fotó: nepszava.com
- Szív koszorúér szűkületem van. Úgy volt, hogy bypass műtétem lesz, már gyűjtötték is ismerőseim, barátaim az A negatív vért, de mivel tegnap már nagyon rosszul voltam és fennállt a szívinfarktus veszélye, a főorvos úr bevállalta a szív-katéterezést – nyilatkozta a Likefestoonnak dr. Karsai József, aki elmondta, hogy a Hajdú-Bét ügy kapcsán a napokban a szokottnál is több stressz érte. Úgy véli ez vezetett a rosszullétéhez.
Fotó forrása: pecsistop.hu
Gosztonyi Gábor, az SOS Gyermekfalvak Magyarországi Alapítványa ügyvezető igazgatója azt nyilatkozta a beol.hu-nak, hogy nem találnak új anyákat a nyugdíjba vonulók helyére, Battonya nem vonzó számukra. A városban nincs megfelelő végzettségű munkaerő sem.
Gosztonyi szerint mára elavultak a battonyai SOS falu ingatlanjai. A kalkulációk szerint a költözés olcsóbb, mint a felújítás. Az ügyvezető azt is elárulta, 2010-ben merült fel először a költözés gondolata, Békés, vagy Csongrád megye valamelyik településére. Jelenleg is folynak a tárgyalások, de konkrétumokat nem árult el. Arról is beszélt, hogy nem hagynák teljesen magára Battonyát. A megelőző tevékenységben, családsegítés ellátásában segítenék a várost.
- Minősíthetetlen, katasztrofális, aljas dolog ez a terv. Hihetetlen megaláztatása az egész városnak – nyilatkozta megkeresésünkre dr. Karsai József, Battonya polgármestere, aki a beol.-hu cikkéből értesült az alapítvány elképzeléseiről.
- Battonya átadta az alapítványnak a telket, egy gyönyörű gyümölcsös kertet számoltunk fel, hogy megépülhessen a falu. Jól ismerem a létesítményt. Nem igaz, hogy az ingatlanok elavultak! Gyönyörűek a családi házak, a közösségi épületek, a játszóterek, az udvar! Olyan körülmények között élnek az SOS falu lakói, mint a nagyon szűk battonyai elit! A város lakóinak többsége még csak álmodni sem mer ilyen otthonról! Az SOS falu gyerekei szépen felújított óvodába, iskolákba járhatnak Battonyán. Bárhol építenek fel egy új SOS falut, az több milliárd forintba kerül! Azt sem hiszem el, hogy nem találnak SOS anyákat ebben a hatalmas munkanélküliségben. Ez egy Battonya ellen irányuló akció – nyilatkozta a likefestoon-nak dr. Karsai József.
Fotó forrása: netnews-battonya.blogspot.com
- A 270 startmunkásunk értékteremtő munkát végez. Eladásra drótfonatot készítenek, amire igen nagy az igény. Betonoszlopokat is gyártanak, valamint járdalapokat, amiket a város utcáin látunk majd viszont. Battonyán sajnos vannak olyan utcák is, amelyeknek jelenleg egyik oldalán sincs járda – tudtuk meg dr. Karsai Józseftől, Battonya polgármesterétől.
A startmunka keretében egy-egy brigád az útkarbantartásban, belvízrendezésben, illetve a közterületek szépítésében is részt vesz.
Fotó: Kovács Erika
- Mivel a második félévben lép életbe az adósságkonszolidáció, ezért most, az első félévben az összes hitelünk aktuális kamatát és tőkerészét ki kellett fizetnünk. Arra a 60 százalékra is, amit júliustól átvállal tőlünk az állam – sorolta problémáikat dr. Karsai József, Battonya polgármestere.
Battonya jelenleg csak az állami normatívára számíthat, helyiadó-bevételük alig van.
- Az adóbevételeink még soha nem voltak ilyen katasztrofálisak, mint most. Már mindent megpróbáltunk. Felszólító leveleket küldtünk, inkasszóztunk, de hiába. Nincs pénzük az embereknek. Az állami normatíva is csak a fizetésekre és a közvilágításra elég, úgyhogy gyűlnek a kifizetetlen számláink. Félő, hogy májusban, júniusban már a fizetésekre sem futja majd – mondta dr. Karsai József.
Battonya polgármestere hangsúlyozta, nem folytatnak pazarló gazdálkodást. Már intézményük is alig van: a három fővel működő művelődési ház és könyvtár, a 20 dolgozós városellátó, a 22 fős polgármesteri hivatal, valamint az 52 embert foglalkoztató Egészségügyi és Szociális Ellátó Szervezet. Az egyes intézményekben kevesebb a létszám, mint amit a törvény előír.
- Nagyon várjuk a második félévet. Az önkormányzati adósságkonszolidáció hatalmas segítség lesz városunknak. Hogy a mértéke a tervezettnél nagyobb lett, 60 százalékos, ezért köszönetet mondunk ezúton is Simonka György országgyűlési képviselőnek. A második félévig azonban még túl kell élnünk két és fél hónapot. Mint már korábban is, most is kérjük képviselőnk közbenjárását, hogy a Belügyminisztériumtól kapjunk valamilyen segítséget a nehéz idők átvészelésére – fogalmazott dr. Karsai József.
Fotó: Kovács Erika
- Romániában a Maros megáradt. A magasabban fekvő Pécska felől a Száraz-érben nagy mennyiségű víz érkezett Battonyára. A környékünkön a talaj is telítődött vízzel, ami óriási gondokat okoz a mezőgazdaságnak – mondta dr. Karsai József, Battonya polgármestere.
- Az a szerencse, hogy Miskucza Péter, a Marosvíz Kft. ügyvezetője közvetítése révén az illetékes román hatóságok a határ túloldalán a segítségünkre siettek és az övcsatornán keresztül szivattyúzták el a vizet. Ennek eredményeképpen 56 centivel csökkent a vízállás, így kerültük el, hogy Battonya belvárosát elöntse a víz. Ezúton is köszönjük ezt a segítséget! – folytatta a városvezető.
Lapáttal segítik a víz útját a frissen ásott árkokban.
Dr. Karsai József arról is beszélt, hogy a határ mentén a Száraz-ér is kilépett a medréből, sőt a meliorációs csatorna is. Utóbbira, állítása szerint, még nem volt példa.
- Béreltünk gépet, aminek segítségével takarítani kezdtük a csatornát. Jó néhány elzárt zsilipet is találtunk, amit kinyittattunk, hogy szabad folyása legyen a víznek. A munkaügyi központ engedélyével az útkarbantartáson dolgozó közmunkásainkat is átcsoportosítottuk belvíz-mentesítési munkára. Most hatvanan dolgoznak ezen a feladaton – folytatta dr. Karsai József.
Battonya polgármesterétől úgy tudjuk, körülbelül 800 hektárnyi őszi búzát és árpát nem tudtak a gazdák vegyszerezni. Sokhelyütt már sárgul a gabona, de nem azért, mert beérett, hanem mert pusztul a víz miatt. Ezen kívül körülbelül 1500 hektárra tehető a még bevetetlen szántóterület, amire táblaszinten ugyancsak nem lehet rámenni a gépekkel .
- Ránézésre száraz a talaj, szürke a felülete. Pedig telítődve van. Ahogy bemegy a traktor, pillanatok alatt kerékagyig süllyed. Úgy kell kihúzatni. Jó negyven éve, 1972-ben volt utoljára ekkora belvíz nálunk. Nem is csoda, hiszen alig negyedév alatt több csapadék hullott, mint máskor fél év alatt – nyilatkozta dr. Karsai.
A csatorna átereszeit közmunkások tisztítják. A földeken gépi munkával, kézi erővel réselnek, árkokat készítenek, hogy elvezessék a talajvizet a csatorna felé.
Fotó: Kovács Erika