A TAO pályázaton 85 millió forint támogatást nyert Orosháza, amihez az önkormányzat 35 millió forint önerőt tett. Így jöhetett létre a Gyopárosi úti OMTK-ULE bázison a nagyméretű, világítással ellátott műfüves pálya és lelátó. A létesítményt dr. Dancsó József, Orosháza polgármestere és Tóth-Kása Sándor, az OMTK-ULE elnöke avatták fel.
- Körülbelül egy éve keresett meg Tóth-Kása Sándort, az OMTK-ULE elnöke, hogy kellene egy műfüves nagypálya világítással, felhúztam a szemöldököm és azt válaszoltam: „Jó, Jó, tudom, hogy kellene, de nincs rá pénzünk.” Azután megvizsgáltuk a pénzügyi lehetőségeinket és sikerült 35 millió forintot elkülönítenünk az önerőhöz. Most olyan álom valósult meg, amiben csak kevesen hittek egy évvel ezelőtt. De az összefogás lehetővé tette, hogy megvalósuljon az elképzelés – mondta avatóbeszédében dr. Dancsó József, Orosháza polgármestere.
Tóth-Kása Sándor előrevetítette, nem állnak meg a fejlesztéssel. Már beadtak egy új TAO pályázatot, élőfüves nagypályára, világítással. Szeretnének ugyanis még több fiatalt meggyőzni a futball javára.
A nap számos sporteseményt kínált. Reggel óvodások-iskolások örömfocijával kezdődött a rendezvény, majd a megnyitó után Nemzetközi Utánpótlás Bajnoksággal folytatódott. Délután pedig Détári Lajos és barátai mérkőznek az OMTK-ULE öregfiúkkal.
Fotó: Kovács Erika
A pénteki megnyitón Koszta Julianna, az alapítvány kuratóriumának elnöke mutatta be a civil szervezetet. Az alapítvány 1998-ban alapították meg Gyulán. Célja, hogy a járó- és fekvőbetegek ápolása során az asszisztenseket és ápolókat ért fizikai, pszichés terhelésből, vagy fertőzésből eredő egészségkárosodás esetén támogatást nyújtson a megye ápolóinak. Évente szerveznek szakmai kongresszusokat, ahol az ápolók helyzetét, a szakma aktuális kérdéseit vitatják meg. Mint elhangzott, a kongresszus, tíz évvel ezelőtt már ülésezett Orosházán.
Dr. Duray Gergő, az orosházi kórház főigazgatója ünnepi köszöntője után dr. Dancsó József polgármester, országgyűlési képviselő szólt a kongresszus résztvevőihez. Kiemelte, fontos, hogy az egészségügyi gépezet fontos láncszemei, az ápolók, megismerkedjenek a legújabb kutatási eredményekkel.
A kongresszuson részt vett dr. Bagosi Gabriella, országos vezető ápoló is, aki májustól tölti be a posztot. Feladatul kapta az Országos Ápolásügyi Stratégia kidolgozását, amely 2014 és 2020 között határozza meg az egészségügy ezen területének helyzetét.
Dr. Bagosi Gabriella hangsúlyozta, ne várja senki, hogy a stratégia azonnali változásokat hoz, megvalósítása hosszú távú folyamat lesz.
A kétnapos kongresszuson több mint húsz előadással gazdagíthatják a résztvevők szakmai ismereteiket.
Fotó: Kovács Erika
Az ünnepélyes üzemnyitón Carole Woertz, a Woertz AG menedzsere vágta el a szalagot. Mint mondta, az anyacég elhatározása, hogy Orosházán is sikeresen legyen a gyártás, munkahelyeket teremtsenek.
Dr. Becsey Zsolt, a külügyminisztérium külgazdasági koordinátora örömmel üdvözölte a hazai lehetőségekben hosszabb távon gondolkodó külföldi vállalkozást. Kiemelte, a későbbiekben, a politikai szándék szerint, kormányzati segítséget is nyújthatnak a cégnek.
Dr. Dancsó József, Orosháza polgármestere a munkahelyteremtés jelentőségét emelte ki. A távlati célok kapcsán reményét fogalmazta meg, hogy a jövőben minél több hazai beszállítóval dolgozik majd együtt a Woertz, az önkormányzat fejlődésük segítése érdekében továbbra is partner lesz – adta hírül az Oroscafé.
(fotó: Oroscafé)
Az elmúlt napokban sokan már be-beszökdöstek, miután a dolgozók napi műszakja lejárt, hogy megnézzék, hol tart a munka és milyen lesz a főtér. Szombatra minden a helyére került. Az orosháziak elé nem mindennapi látvány tárult.
Az ünnepség flashmob zenéléssel kezdődött. Először csak halk zongora-gordonka zenére lettek figyelmesek a térre látogatók, majd egyre több hangszeres és egyre több énekes csatlakozott hozzájuk, hogy együtt énekeljék az örömódát.
Nyolc medence, 128 vízköpővel, a főtér egyik látványossága.
Orosháza 269 éves, eddig nem volt főtere. Mostmár van.
- Amikor 269 évvel ezelőtt a zombai őseink előőrsei idejöttek „a nagy sömmibe”, vajon milyen otthont álmodtak meg az utókornak? Ezt sohasem tudjuk meg, azt azonban igen, hogy ittmaradásuknak, Orosházához kötődésüknek két záloga volt: as hitük és a találkozási pontjaik – kezdte beszédét dr. Dancsó József, Orosháza polgármestere. Mint megtudtuk, még az előző képviselő-testület idejében vásárolták meg az Alföld Szállót, ami csúfította a belvárost. A nemrég elhunyt Novák István főépítész megnyerte a főtérépítés ügyének Török Péter táj- és környezetépítészt.
- Mint minden változás, a főtérépítés is megosztotta a közvéleményt. Ám az átadáshoz közeledve egyre többen lettek, akiknek megváltozott a korábbi véleménye és büszkék lettek a készülő főtérre – folytatta dr. Dancsó József.
Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes beszédében utalt rá, a tér átvitt értelemben a mozgás, a közlés és a szabadság lehetőségének színtere is.
- A főtér nyitása újabb lehetőséget teremtett az orosháziaknak a szabadságuk kiterjesztésében – fogalmazott.
Az ünnepélyes szalagvágás után az orosháziak birtokba vették az új főteret.
Fotók: Kovács Erika
- Néhány évvel ezelőtt, amikor a természet Házát avattukt, dr. Garay Rita polgármester elmondta, van egy rendkívül jó pályázatuk, ami a turizmus fejlesztését szolgálná, de akadozik a megvalósítása. Ez volt az a pályázat. Szerencsérerendeződött a pályázat sorsa, s megvalósult a pénztárcát is kímélő turisztikai szálláshely kialakítása – mondta az ünnepségen dr. Dancsó József polgármester.
A rendezvényen jelen volt V. Németh Zsolt, vidékfejlesztésért felelős államtitkár is.
A 32 férőhelyes ifjúsági szállást június 19-én adták át.
- Tótkomlós kapcsán egy mondóka jut eszembe: „Voltál-e már Tótkomlóson, aludtál-e lópokrócon?” Ez a mondóka még az angol nyelvkönyvekbe is bekerült, úgyhogy ebből a mondatból százezrek ismerhetik Tótkomlós nevét. De sok minden másért is ismerősen cseng a Tótkomlós név. A város természeti- és kulturális értékekben is rendkívül gazdag. Itt a fiatalok nem könyvből tanulják meg, hogy mi is az a barokk, vagy román stílus. Hiszek abban, hogy a vidék több lábon állásához szükség van a turizmusra – mondta az államtitkár, aki Tótkomlóson jelentette be, hogy még idén, várhatóan ősszel kiírnak egy turizmusfejlesztési pályázatot, azokból a visszacsorgó forrásokból, amit a pályázati nyertesek nem használtak fel.
A projektet dr. Garay Rita, Tótkomlós polgármestere mutatta be. 2009 elején nyújtották be pályázatukat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Első körben 60 százalékos támogatást ítéltek meg a projekt megvalósításához, ami ellen a város fellebbezéssel élt. Ennek hatására 100 százalékos támogatást kaptak. Több eredménytelen közbeszerzési eljárás után 2012-ben adták át a kivitelezőnek a munkaterületet.
- Többször is úgy tűnt, az idő rövidsége miatt nem valósíthatjuk meg a beruházást. Szerencsére nem így történt –fogalmazott.
Az ifjúsági szállás 32 férőhelyes, három 8 és két 4 ágyas szobával. Az egyik négyágyas szoba akadálymentesített, hogy mozgáskorlátozottak is használhassák. A beruházás részeként 5 férőhelyes parkolót is építettek. A melegvíz-ellátást napkollektorokkal oldják meg. Az önkormányzat önerőből egy teraszt is épített a szállóhoz. A tetőtér beépíthető. A tótkomlósiak remélik, egy jövőbeni pályázaton erre a feladatra is nyernek majd forrást.
A szállót elsősorban 8-26 év közötti fiatalok használják majd kirándulások, táborozások céljára, illetve a sportolók számára is rendelkezésre áll.
Fotók: Kovács Erika
Simonka György országgyűlési képviselő megköszönte Budai Gyulának és Horváth Józsefnek, a gazdakör elnökének, hogy közös munkájuk eredményeképpen a területen élő gazdák szinte száz százalékban le tudták hívni az őket illető támogatásokat – adta közzé Simonka György a Facebook oldalán.
Fotó forrása: https://www.facebook.com/simonkagy?ref=stream
Kissné dr. Balogh Ibolya, a Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény főigazgatója hangsúlyozta, nehéz helyzetben vannak a pályaválasztó nyolcadikosok és szüleik. Olyan pályát érdemes választani, amit a gyermek szeret és boldogulhat is vele majd felnőtt korában.
- A Tisza intézmény választéka széles és most ősztől tovább bővül a KatonaSuli Programmal – mondta az aláírási ceremónia alkalmából rendezett ünnepségen Kissné dr. Balogh Ibolya.
Dr. Dancsó József, Orosháza polgármestere felidézte: Orosháza mindig is szoros kapcsolatban állt a katonasággal.
- Évtizedeken át katonavárosként emlegették Orosházát. A második világháború előtt hozták létre itt a tüzérlaktanyát, a második világháború utáni időszakban pedig a határőrség igazgatósága is ide költözött. A kilencvenes évek első felében még katonai műszaki szakközépiskola is működött városunkban – utalt a polgármester az előzményekre. Dancsó József hozzátette, ma is sok katonacsalád él a városban, így minden bizonnyal nem lesz nehéz feltölteni a KatonaSuli Program tanulói létszámát.
- Mi, Simonka György országgyűlési képviselő-társammal azon leszünk, hogy elősegítsük, hogy a KatonaSuli Program valóban sikeres legyen – fogalmazott.
A KatonaSuli Programot Szabó Zoltán mutatta be, aki Vargha Tamás honvédelmi államtitkárt képviselte a rendezvényen. Az országban az orosházival együtt 50 középiskolában és 9 felsőfokú oktatási intézményben működik a program.
Fábián László, az MH 5. Bocskai Lövészdandár 3. Bercsényi Miklós Lövészászlóalj alezredese pedig a katonai életről beszélt a rendezvényen jelenlévő fiataloknak. Hangsúlyozta, a hadsereg már nem arról szól, mint amit az évtizedekkel korábbi katonatörténetekben mesélnek a férfiak.
Az ünnepségen Czégény Gyula, a békéscsabai tankerület igazgatója, Kissné dr. Balogh Ibolya főigazgató és Fábián László alezredes írták alá a Tisza intézmény KatonaSuli Programba történő bekapcsolódásáról szóló dokumentumot..
A rendezvényen jelen volt Simonka György országgyűlési képviselő is, aki hangsúlyozta, fontosnak tartja az ősszel induló szakot Orosháza életében, nemcsak a hagyományőrzés, hanem a fiatalok jövőképének javítása érdekében is.
Mint megtudtuk, Orosházán 1 osztály kapcsolódik be ősztől a KatonaSuli Programba. A diákok civilben lesznek, nem egyenruhában. Katonai, honvédelmi ismereteket sajátítanak el, gyakorlati képzésben is részesülnek.
Fotó: Kovács Erika
Sokéves vágya teljesült ezzel az orosházi és környékbeli ifjúságnak.
- A gyerekek, az ifjúság iránti elkötelezettségünk jegyében 2010-ben indítottuk útjára azt a programot, aminek nyomán a városban több játszótér is megújult. A program a Máltai játszótérrel kezdődött. Jelenleg a Kistemplom utcában (Kossuth utcai tömbbelső – a szerk.) zajlanak munkálatok. Nemsokára ott is birtokba vehetik a kicsik az új játszóteret. Most pedig a kicsit nagyobb korosztály kapott egy extrém pályát – mondta dr. Dancsó József, a város polgármestere.
Az ifjak legálisan dekorálhatták ki az extrém park szürke betonkerítését.
Az egykori OMTK pálya melletti terület eddig kihasználatlan volt, infrastruktúrája sem volt. Elsőként ezt kellett kiépíteni. A BMX-ezésre, biciklizésre, rollerezésre, deszkázásra, görkorizásra alkalmas pályát kivilágították, bekamerázták. A területre a vizet is bevezették. Az extrém parkot éjszakára bezárják.
Az extrém sportpályát dr. Dancsó József polgármester és Lázár Alpár, a pályázat projektmenedzsere adták át. A rendezvény bemutatókkal folytatódott, valamint graffitivel. A résztvevők legálisan dekorálhatták ki a parkot körülvevő betonkerítést.
Fotók: Kovács Erika
- Ez a nap létünk alfája és origója. A zombai evangélikusok nem tarthattak szülőtelepülésükön szertartásokat, a törvények szerint még leányegyház sem lehettek. A hitüket féltő evangélikusok Dénes Sándor tanítót, Ravasz Györgyöt, Rajki Pált, Szilasi Istvánt, Szalai Jánost, Sitkei Mihályt, Német Györgyöt, Győri Istvánt, Köcze Istvánt bízták meg, hogy megfelelő telephelyet keressenek. A Harruckernek betelepítési terveinek híre akkor már bejárta az országot. Az először idekerülők, majd a hetven család megtalálta itt, a mai Orosháza helyén a nagy semmit. De hamarosan igazi települést, igazi otthont varázsoltak a pusztából. Gyermeket vállaltak, művelték a földet, kereskedni kezdtek. Szerették településüket, hiszen hitüknek köszönhették – mondta ünnepi beszédében dr. Dancsó József polgármester, aki feltette a kérdést, vajon a mai orosháziak mennyire szeretik a várost?
Az elődökre emlékezett az utókor.
- Sokan elvesztették a hitüket, minden ellen protestálnak. Nekik a főtér felesleges kiadás, a szennyvíz-csatornázás pénzkidobás. Azt mondják, nem kellenek új játszóterek. Mások meg a kötelező fizetendők alól húzzák ki magukat. De a többségnek felelősségérzete van, bíznak a jövőben. Nekik kell a hitüket vesztetteket, a protestálókat kézen fogni, hiszen csak együtt tudunk új értelmet adni a városi létünknek – fogalmazott Orosháza polgármestere.
Az ünnepségen dr. Dancsó József a képviselő-testület nevében kitüntetéseket adott át.
Az „Orosháza Városért” kitüntetést, amelyet 1993-ban alapított a képviselő-testület, hárman vehették át. Dr. Bándy Rezső ügyvéd, aki több cikluson át volt a megyei ügyvédi kamara elnöke, 1990 óta vezeti a választási bizottságot. A közösségért végzett munkájával érdemelte ki a magas városi elismerést.
Götz Tibor nyugalmazott olajmérnök irányította 1958-ban az Orosháza környéki gázfeltárásokat. A Pusztaföldvári 1-es kútból 1958. október 16-án 13 órakor 150 bar nyomással tört fel a gáz a föld mélyéből, ami új fejezetet nyitott a város és környéke történetében.
Ilyés Gábor egy évtizede végez karitatív munkát a rászorulókért. 2001 végén osztott először ételt a szegényeknek, máig összesen 600 ezer adagot. A kezdeményezés mellé 1300 támogató állt.
Az „Orosháza Város Sportjáért” kitüntetést 1995-ben alapította Orosháza képviselő-testülete. Idén hárman vehették át a kitüntetést.
Nóbik Sándor 1970-ben kezdte gyűjteni a veteránjárműveket, 25 motorból álló múzeumot hozott létre. Szervezője a kétévenkénti veteránjármű találkozóknak. Orosháza neve ma már a veteránjármű szerelmesei számára fogalom – hangzott el a méltatásában.
Szél Attila, az Orosházi Spartacus Birkózó Egyesület elnöke a fiai révén került kapcsolatba a sportággal. 2009-ben választották az egyesület elnökének. 2010-től a Magyar Birkózó Szövetség elnökségi tagja is. Sokat dolgozik azért, hogy minél több gyermek válassza a birkózó sportágat.
Ifjabb Zsiga Zsolt 2. danos karatemester, a SZTE történelem-médiaszakos hallgatója. 1997-től versenyez, ötszörös magyar bajnok, junior világbajnok. Magyarország legfiatalabb 2. danos karatemestere.
A Fejér J. István és Flór László Örökös Vándordíjat pedig Németh Éva érdemelte ki, a Spartacus 18 éves birkózója. A fiatal sportoló a Táncsics gimnázium sportosztályának tanulója. Sporteredményeivel, magatartásával, kiváló tanulmányi eredményével méltán lehet társai példaképe.
Fotó: Kovács Erika
- Egyik oldalon nem öröm, hogy ilyen sokan vannak a mai programon, hiszen ez azt jelzi, hogy Orosházán és környékén sok a munkanélküli. Az viszont örömre ad okot, hogy sokan akarnak dolgozni és hosszú távon is helyben képzelik el az életüket – mondta a rendezvény megnyitóján dr. Dancsó József, Orosháza polgármestere, országgyűlési képviselő.
Az állásbörzét dr. Dancsó József, a város polgármestere nyitotta meg.
Szerdán, az orosházi munkaügyi programon 150 állást kínált 89 munkáltató, akik közül húszan személyesen is részt vettek az állásbörzén. Nagy volt az érdeklődés a képzések, átképzések iránt is.
Újdonságként a munkaügyi központ a diplomás állásnélkülieknek kerekasztal beszélgetést szervezett, ahol megvitathatták álláskeresési tapasztalataikat.
Simonka György, Dél-Békés országgyűlési képviselője munkáltatói fórumon találkozott a jelenlévő munkaadókkal.
- Nehéz helyzetben vettük át az ország kormányrúdját. El volt adósodva az állam, az önkormányzatok és a lakosság is. Utóbbi a devizahitelek miatt. Mindhárom területen jelentős előrelépést tettünk a helyzet javítása érdekében. Ilyen körülmények között a vállalkozók kicsit mostohának érezhették magukat, hiszen a 2007-2013 közötti uniós források 82 százalékát már elköltötte a korábbi kormány. A 18 százalékból pedig nem lehetett csodákat tenni. Mi, a lakosság helyett a bankokra hárítottuk a nagyobb terhet, ami miatt a pénzintézetek megsértődtek és korlátozták a hiteleket. Ez megint csak a vállalkozásokat sújtotta. Már nem kell sokat várni, jön a kedvezőbb időszak, az EU új ciklusa, amelyben a korábbi 15 helyett, a források 60 százalékát fordítjuk gazdaságélénkítésre – mondta a képviselő, hozzátéve, ma, Magyarországon a kis- és középvállalkozások biztosítják a foglalkoztatás 68 százalékát.
Simonka György kérte a vállalkozókat, osszák meg problémáikat, gondolataikat, melyek azok a területek, ahol változtatásra van szükség. Ígéretet tett, hogy a jobbításon dr. Dancsó Józseffel együtt dolgoznak majd.
Muszka Kálmán szóvá tette, hogy miközben vidékről hozott dolgozót építik Orosházán a szennyvízcsatorna-hálózatot, a helyi munkanélküliek a kapuból nézik ezt. Simonka György válaszában kitért rá, a korábbi kormányzat idején segélyekből – ilyen-olyan címen – akár 60-70 ezer forintot is össze lehetett szedni egy hónapban. A jelenlegi kormány ellenben úgy alakította át a szociális ellátórendszert, hogy aki munka helyett az otthonlétet választja, ne járjon jól.
- Ez egy jó irány, de még tovább dolgozunk rajta, annak érdekében, hogy visszatérjen a munka becsülete – fogalmazott.
A Doherty Hungary Kft. képviselője elmondta, decemberben nyugdíjba megy az utolsó köszörűsük, s onnantól kezdve valósággal kihal ez a szakma, mivel jelenleg nincs iskolarendszerű köszörűsképzés.
Dr. Dancsó József ezzel kapcsolatban elmondta, örül, hogy idén a felsőoktatásban a gépipar lett a slágerszakma, szemben a marketinggel.
- Ez optimizmusra adhat okot. Sajnos szakmunkásképzésre nagyon kevés fiatal jelentkezik. Ráadásul az utóbbi időkben már csak azok mentek szakmát tanulni, akik rossz tanulók voltak. Ezen változtatni kell. A piac igényeinek megfelelően, jól képzett szakembereket kell kibocsátania az intézményeknek.
Dr. Dancsó József kérte Simonka György segítségét, hogy Orosháza legyen a szakképzés központja, hiszen a város a megye legiparosodottabb települése. Simonka György hozzátette, ahhoz, hogy a fiatalok ismét kedvet érezzenek a szakmatanulás iránt, életpálya modellt kell nyújtani számukra és vissza kell adni a fizikai munka becsületét.
Fotó: Nagy Ádám