Az Európai Unió új, 2014-ben induló Közös Agrárpolitikája (KAP) keretében a zöldség-gyümölcs ágazat kedvezményezettje lehet a termeléshez kötött közvetlen támogatásoknak, az ágazat szereplői pályázhatnak piacszabályozási forrásokra, és a termelők társfinanszírozás formájában pályázhatnak a vidékfejlesztési célokat szolgáló pénzalapra is – mondta.
Az államtitkár szerint javítja az ágazat szereplőinek versenypozícióját az is, hogy a termelői értékesítői szervezetek kedvezményes forgóeszközhitelre, a mezőgazdasági termelők és az őstermelők pedig a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramjának (nhp) kedvezményes hiteleire is pályázhatnak.
Czerván György az MTI kérdésére kiemelte: az agrártárca arra törekszik, hogy segítse a zöldség-gyümölcs ágazat fejlődését, erősítse az öntözés és az intenzív munkaágazatok szerepét, és támogassa az élelmiszeripari kapacitások fejlesztését, bővítését.
Mártonffy Béla, a FuitWeb elnöke tájékoztatása szerint a nemzeti dinnyeprogramnak köszönhetően három év alatt 4800 hektárról 5600 hektárra nőtt a dinnye termőterülete Magyarországon. A termés mennyisége éves szinten 170 ezer tonnáról 218 ezer tonnára nőtt 2011 és 2013 között. Az ágazat árbevétele 2013-ban nagykereskedelmi áron megközelítette a 14 milliárd forintot. A termelők kilogrammonként átlagosan negyven forintot kaptak a szántóföldi gyümölcsért.
Az elnök szerint a növekedést segítette a minőségi előírások bevezetése, a kereskedelmi regisztráció és a szervezett értékesítés. A termelő így megfelelő piaci áron tudta értékesíteni a termést, és maradt elegendő pénze a következő termelési év elindításához – tette hozzá.
Tavaly az országosan megtermelt 218 ezer tonna dinnye hatvan százalékát a hazai piacon értékesítették, negyven százalékát exportpiacokon. Mártonffy Béla szerint esély van arra, hogy Magyarország  növelje pozícióit a hazai és a külföldi dinnyepiacon, hiszen három év alatt a hazai fogyasztás tíz kilogrammról 15 kilogrammra nőtt, és a magyar dinnye ismét keresett az exportpiacokon.
Az ágazat szereplői bizakodóak, 2014-ben a termőterület tíz százalékos bővülésével és a dinnyetermés 15-20 százalékos növekedésével számolnak – jelezte a Fruitveb elnöke.
Dél-Békés a hazai dinnyetermelés központja. Simonka György, a térség fideszes országgyűlési képviselője elmondta: 2013-ban a termőterület meghaladta a 3 ezer hektárt, a termés átlaga hektáronként ötven tonna volt.
Ismertette: a termelők hektáronként tavaly mintegy ötszázezer forint jövedelemhez jutottak. Az ágazat a dél-békési kistérségben hatezer ember számára nyújtott megélhetést, a közvetett beszállítókat is figyelembe véve további kétezer főnek. A termelői előrejelzések alapján 2014-ben a termőterület a térségben tíz százalékot meghaladóan bővül.

Fotó forrása: Fabebook/Simonka György

Elsőként Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke értékelte az ágazat helyzetét. Hangsúlyozta, három évvel ezelőtt, a korábbi évek veszteségei miatt, drasztikusan lecsökkent a termőterületek nagysága. Az ágazat vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy ezt a folyamatot visszafordítsák. Mártonffy szerint júliusban és augusztusban hazánk vezető szerepet tölthet be a dinnyepiacon

Simonka György, Dél-Békés országgyűlési képviselője, zöldség-gyümölcs promócióval megbízott miniszteri biztos idén több mint 300 ezer tonna dinnyetermést prognosztizál Dél-Békés 5500 hektáros termőterületén. Fontos momentumként értékelte, hogy szabvány alapján megtörténik a dinnye osztályba sorolása i, így kiszűrik a korábbi években az ágazatnak sokat ártó termelőket, akik silány minőségű áruval rontották a többiek piaci pozícióját. Ebben az évben tovább kívánják erősíteni a hazai dinnyefogyasztást.

Simonka György hírportálunk kérdésére elmondta csütörtökön a Vidékfejlesztési Minisztériumban kérik a kormány további támogatását a dinnyemarketinghez. A multinacionális áruházláncok képviselőinek figyelmét pedig felhívják a dinnye minőségi osztályozására, és kérik, hogy akcióikat július 20-a utánra időzítsék.
Fotó: facebook/Simonka György