-          Sajnos, napjainkban egyre kevesebb természetes, adalékmentes élelmiszert fogyasztunk. A csíramálé pedig éppen ilyen, tipikusan orosházi finomság, amit valószínűleg Zombáról hoztak magukkal az elődeink. Ott még csiripiszlinek nevezték. Felmenőink ismerték a búzacsírában rejlő „kincseket”. A csírában az újjászületést, a magújulást látták – mondta Tóth Bálint, aki 2002 óta süti Orosházán a csíramálét.

-          – Már a nyolcvanas évek közepén szerettem volna csíramálét készíteni, de akkor, 18 évesen, lebeszéltek róla. Később mégis efelé a finomság felé kanyarodott az életem – nyilatkozta a vállalkozó.

-          Mivel az ezredforduló környékén kapható csíramáléknak valahogy már nem olyan ízük volt, mint régen, ezért elhatároztam, hogy megtanulom az igazi, hagyományos málé készítését. Ebben Bikádiné Marika néni volt a mesterem, aki mindig is elismert csíramálé készítőnek számított Orosházán. Már a szülei is ezzel foglalkoztak.

Tóth Bálint elmondta, a jó csíramálé alapja a megfelelő búza kiválasztása. Volt olyan év, hogy 10-15 féle búzát kellett kipróbálnia, mire rátalált a megfelelőre. A jó csíraképességű búzát 8-10 napig kell gondozni, locsolni. Amikor a csíra megfelelő nagyságú lesz, ledarálják, majd a levét kifacsarják. Régen ezt vászonlepedő segítségével oldották meg, ma már vannak megfelelő gépek ehhez a munkafolyamathoz. A csíralét liszttel és némi vízzel keverik össze, majd kisütik.

-          Az orosházi csíramálé jellegzetessége, hogy aljatésztát is készítünk hozzá. E nélkül „szaladós” volna, nem lehetne eldarabolni, csak úgy lehetne megenni, hogy a család körbeüli a tepsit és kikanalazza. A másik különlegessége a mi málénknak a kemény ropogós szél, no és az a semmihez nem hasonlítható bársonyos csíra íz, ami annak köszönhető, hogy tömény keverékből készítjük, sok csíralevet teszünk a liszthez, cukrot viszont sem alkalmazunk. Ha a csíra jó, akkor a málé édes lesz, a mézállagú édes lé kiül az edény alján. Sütés közben a búzában lévő összetett keményítő egyszerű cukorrá alakul, a bonyolult fehérjéket aminosavakra, a zsírokat könnyen emészthető zsírsavakra bontja – avatott be a készítés titkaiba a vállalkozó.

Tóth Bálint azt mondta, nem fél megosztani a receptet. Az asszonyok nem fognak tömegesen csíramálét készíteni, mivel sok bíbelődést igényel. Egyszerűbb megvásárolni.

A vállalkozó l tudjuk, hogy Budapesten, az Utazás kiállításon is nagy sikert aratott a csíramálé.

-          Akik szeretnek utazni, befogadóbbak a szokatlan ízek iránt, hiszen amikor más népek kultúrájával ismerkednek, a gasztronómiai hagyományaikat is igyekeznek megismerni. Ám nem mindenhol ilyen elfogadóak az emberek. Itt Orosházán és környékén nagyon szeretik a csíramálét, de többször is ütköztem már az országhatáron belül elutasításba. Volt olyan fővárosi rendezvény, ahol egyenesen azt mondták, hagyjuk ezt fiatalember, maga szimpatikus, de ide nem kell ez a ragadós valami – sorolta Tóth Bálint, aki azért nem tett le arról, hogy a fővárosiakkal is megszerettesse a csíramálét, akár reformételként is.

Fotó: Kovács Erika