Minden évben pünkösd előtt felkerekednek a környező falvak hívei, hogy útjuk során megtisztulva érkezzenek a Csíksomlyói búcsúba. A menet, amit a székelyek Keresztaljának hívnak gyalogszerrel, lóháton és szekereken tart a szentmisére. Egy-egy keresztalja több napig is menetel. Elől a pap, mögötte a legények, akik a keresztet és a falu címerét tartalmazó zászlót viszik, mögöttük az éneklő és imádkozó hívek és a keresztalja végén a szekerek a csomagoknak, az időseknek és a gyengébbeknek. Felemelő érzés látni, de még felemelőbb beállni egy-egy keresztaljába.

A szentmise helyszínére a hagyományok szerint a Gyergyóalfalusi keresztalja érkezik elsőként, őket követik a környék falvainak keresztaljai. A zarándoklatot a csángók zárják. Ők a “fehér keresztalja”, amely a csángók hagyományos népviseletéről kapta nevét.

Amikor a menet a Kissomlyó-hegyen álló Salvator-kápolnához ér, eléneklik az „Egészen szép vagy Mária” című éneket, és így folytatódik tovább a menet.

A keresztaljákat követve, évről évre több és több hívő zarándokol el a Csíksomlyói búcsúra. Az idei eseményen több százezer magyar vett részt, köztük többen Dél-Békésből.

„S akkor a Szűzanya felhívása szerint marad lelkünkben a mai búcsú hármas felhívása: maradjunk hűek szent hitünkhöz, katolikus keresztény hitünkhöz, maradjunk hűek szülőföldünkhöz és maradjunk hűek anyanyelvünkhöz! Ámen!” buzdította hívek százezreit a pünkösdszombati szentmisén.

A Csíksomlyói búcsú idei mottója, “Oltalmad alá futunk” mely legősibb Mária-imának a kezdete. Az elmúlt ötszáz évben a Szűzanya oltalmát kérték elsősorban a székelyek. Az 1990-es évektől a Csíksomlyói búcsú a világon szétszóródott magyaroknak a zarándokhelyévé vált.

Mind a mai napig jövünk, kérjük a Szűzanya közbenjárását, hogy kísérjen el bennünket a következő évbe, fogalmazott Urbán Erik, érseki helynök, templomigazgató.

-NIA-