Magyarország Alaptörvényének értelmében a törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. A törvényszék valamint a közigazgatási és munkaügyi bíróság ülnökeit a megyei és a megyei jogú városi képviselő-testület valamint a területi nemzetiségi önkormányzatok képviselő-testületei választják meg.

– Az április 9-i közgyűlésen született meg a döntés az ülnökök személyéről. Közel annyi jelölés érkezett, mint ahány főt delegálni tudtunk – tudatta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.

Az Országos Bírósági Hivatal 26 főben határozta meg a Békés Megyei Közgyűlés által megválasztandó ülnökök számát, ebből 7 főt törvényszéki ülnöknek, 15 főt közigazgatási és munkaügyi ülnöknek, 4 főt pedagógus ülnöknek jelölt meg. Megbízatásuk négy évre szól.

– Kérdésként merül fel sokszor, hogy mi az ülnökök feladata? A bírák jogállásáról szóló törvény alapján az ülnöknek ugyanolyan joga van, mint a bírónak. Részt vesz az ülésen, befolyásolni tudja a bírót a döntés meghozatalában, és bár nagyon ritkán fordul elő, de a két ülnök akár le is „szavazhatja” a bírót. Élettapasztalatuk sokat jelent egy-egy döntés meghozatalában, segítséget nyújtanak a bírónak – közölte dr. Zámbori Tibor, a Gyulai Törvényszék elnöki jogkörben eljáró elnökhelyettese.

Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, büntetlen előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.

A megbízóleveleket a megyeháza nagytermében vették át az ülnökök Zalai Mihálytól, a megyei önkormányzat elnökétől.

– Sok bölcsességet, egészséget, nem kevesebb sikert kívánok jövőbeni munkájukhoz és eredményes ülnökösködést. Köszönöm azt a megnyilvánulást, azt a közösségi feladatvállalást, ami manapság nem gyakran tapasztalható, de amit Önök önként vállalnak – zárta szavait Zalai Mihály.

Kiss Réka

Forrás és fotó: BMÖ

    A közlemény szerint nyári tárgyalásmentes időszak 1998-tól van Magyarországon, és jól ismert a nemzetközi gyakorlatban is, az Európai Unió Bíróságán is van ítélkezési szünet. Ezekben a hetekben ugyanis szinte felesleges tárgyalást kitűzni. Az ügyfelek és a jogi képviselők nyaralnak, ezért nem tudnak megjelenni a tárgyalásokon, a bírónak pedig – méltányosságból – kötelessége elfogadni az ilyen mulasztásokat.
Ugyanakkor az ítélkezési szünet alatt is lehet tárgyalás azokban az esetekben, amelyekben szoros határidőket ír elő a törvény. A szünet nem szakítja meg az eljárási határidőket. Az ügyeletet teljesítő büntető bírók pedig ez idő alatt is elrendelhetnek, vagy megszüntethetnek előzetes letartóztatást.
A cégbíróságok folyamatosan működnek és a bírók eljárnak a végrehajtási ügyekben. A kezelőirodák is nyitva tartanak, az ügyfelek leadhatják beadványaikat és az iratokba is betekinthetnek.
A nyári szünet július 16-tól augusztus 16-ig tart a bíróságokon.
Az OBH elnöke tavasszal adta ki ajánlását a bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak szabadságolási rendjéről, melyben azt javasolta, hogy az ítélőtáblákon, törvényszékeken és az Országos Bírósági Hivatalnál az évi rendes szabadságokat lehetőleg július 16-a és augusztus 16-a között, illetve december 30-án és 31-én adják ki.

Fotó forrása: hir6.hu