Pogácsás Tibor ismertette: 2 milliárd forint áll rendelkezésre a kötelező önkormányzati feladatellátást szolgáló létesítmények felújítására, karbantartására. Ilyenek például a bölcsődék, az egészségügyi intézmények. Példaként említette, hogy az óvodák esetében kritérium az, hogy legalább 70 százalékos legyen a kihasználtságuk.

Egymilliárd forintot szán a Belügyminisztérium a helyi utak, járdák, hidak felújítására, egy-egy önkormányzat 15 millió forintot kaphat a keretösszegből.

Az iskolai, óvodai tornatermek, a tömegsportot szolgáló létesítmények felújítására 500 millió forintos a keretösszeg.

A pályázatokat 2015. június 9-éig lehet benyújtani, a beérkezett kérelmeket augusztusban bírálják el.

Pogácsás Tibor felidézte: a múlt évben is voltak hasonló pályázatok az önkormányzatok számára, azonban szerényebb keretösszeg állt rendelkezésre. Hozzátette: azok a pályázók, akik az első körben nem nyertek el támogatást, egy másodlagos elbírálás során az önkormányzati fejezeti tartalék terhére később kaphattak forrást. Úgy fogalmazott: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy erre az idén is lehetőség lesz.

Az államtitkár hangsúlyozta: az európai uniós pályázatokkal ellentétben ezek a pályázatok nem kapacitásbővítésről szólnak, hanem az önkormányzati intézmények felújítását teszik lehetővé. Pogácsás Tibor azt mondta, elsősorban azokat az önkormányzatokat kívánják segíteni, amelyeknek kisebb mértékű a helyi adóbevételük.

Kiss Réka

Forrás és fotó: MTI; Belügyminisztérium

Az államtitkár a keddi kormánydöntést ismertetve kifejtette: az iparűzési adó részleges visszapótlására 6 milliárd forintot, a megyei intézményfenntartóktól átvett intézmények működtetésére 3 milliárd forintot, a gyermekétkeztetésre 4 milliárd forintot adnak az önkormányzatoknak meghatározott feltételekkel, és további 4 milliárd forint jut majd a szociális és gyermekjóléti feladatokra, utóbbi részletei két héten belül lesznek ismertek.

Tállai András jelezte, hogy a feladatfinanszírozásra való áttérés miatt az Országgyűlés csaknem 45 milliárd forintos általános és szerkezetátalakítási tartalékot határozott meg. Elmondta, az önkormányzatok visszajelzései alapján a kormány a finanszírozás korrekciójáról döntött.

Kijelentette: a jövőben az önkormányzatok alapfinanszírozást vagy többletfinanszírozást is csak meghatározott feladatokra kapnak, és nem működik a régi rendszer, amelyben jó néhány önkormányzat kifizetetlen számlák összege alapján kérte a többlettámogatást az államtól.

Az államtitkár kifejtette: az iparűzésiadó-alap beszámítására vonatkozó törvényi szabályozás sok kistelepülésnek nehézséget okozott. Ezzel összefüggésben automatikus többlettámogatást adnak majd azoknak a településeknek, ahol az egy lakosra jutó adóalap nem éri el a 15 ezer forintot. Ezt a 2011-es beszámolók alapján nézték meg, s 2572 önkormányzat jogosult a mintegy 6 milliárd forintra.

Az állam az étkeztetési költségekhez is ad hozzájárulást az önkormányzatoknak. Az államtitkár a beérkezett jelzésekre utalva elmondta: a gyermekétkeztetés jelenlegi finanszírozása nem elégséges, így azokon a településeken, ahol a helyi iparűzésiadó-alap nem éri el a fejenkénti 25 ezer forintot, ott többlettámogatást adnak. A 4 milliárd forintra 1700 önkormányzat jogosult, a pótfinanszírozáshoz július 10-ig adatot kell szolgáltatniuk az érintett településeknek.

Többletforráshoz jut az a 108 önkormányzat is, amely korábban a megyei intézményfenntartó központ által működtetett intézmény, elsősorban iskola fenntartását vette át. Nekik ez többletfeladat – jegyezte meg Tállai András, hozzátéve, hogy a 3 milliárd forintos keret igénybevételéhez június 18-ig kell adatot szolgáltatni.

A három, részleteiben is ismert forrásra június 28-ig előleget is kapnak az önkormányzatok, ennek összege 6 milliárd forint. A további támogatásokat három egyenlő részletben – júliusban, augusztusban és novemberben – utalják át a településeknek, amelyeknek december 31-ig kell elszámolniuk a pénzekkel.

Tállai András kitért arra is: az idei átmeneti év, a kiegészítő támogatások jövőre be fognak épülni a finanszírozásba.

Képünk illusztráció.Fotó forrása:irasbelikerdes.blog.hu

Kép forrása: sikerado.hu

Tóth László, a Belügyminisztérium gazdasági és informatikai helyettes államtitkára elmondta, hogy – a mentés és a segítségnyújtás hatékonyabbá tételén túl – a 112-es segélyhívó központjainak kialakításával munkahelyeket is teremtenek, ahol a szakképzett munkaerő, valamint a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása is fontos szempont.

Kifejtette, hogy a két hívásirányító központ helyszínének kiválasztásakor a munkanélküliségi rátát, valamint azt is figyelembe vették, hogy hol vannak a célnak megfelelő ingatlanok. Ezek alapján a központokat Miskolcon egy volt honvédségi, valamint Szombathelyen egy korábbi határőri, majd rendőrségi épületben alakították ki. A call centerekben váltásban fognak dolgozni az operátorok, így a két központ létrehozásával 850 új munkahelyet hoztak létre – hangsúlyozta.

Tóth László azt is elmondta, hogy a hívást fogadóknak fontos szerepük lesz a fals hívások kiszűrésében, hogy csak olyan eseményeket adjanak át a készenléti szervek irányítóinak, amelyek tényleges beavatkozást, intézkedést igényelnek.

Lucza Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációs államtitkárságának főosztályvezetője hangsúlyozta: a kormány kiemelt célja, hogy a segítségnyújtás folyamata felgyorsuljon. A projekt megvalósulásával, és ha az emberekben tudatosul a 112, mint egységes hívószám, értékes perceket, másodperceket lehet nyerni a mentés során – emelte ki a főosztályvezető. A több mint tízmilliárd forintos projektet a magyar kormányzati támogatás mellett nagyrészt uniós fejlesztési források felhasználásával valósítják meg – tette hozzá.

Szege Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyi informatikai programirodájának vezetője közölte: a 112-től azt várják, hogy a segítség 15 percen belül megérkezzen az állampolgárhoz. A segélyhívásokat fogadó szakembereknek fontos szerepük lesz abban, hogy a segélykérőtől minden olyan információt begyűjtsenek, ami segítheti a kórházi ellátást. A teljes mentésirányítási rendszer fejlesztését a tervek szerint 2014 március végéig lezárják – tette hozzá.

Göndör László, az ESR-112 projekt vezetője közölte: hamarosan társadalmi kampányt indítanak, hogy az állampolgárok megismerjék a 112-es hívószámot és a használatát. Kiemelte továbbá, hogy a 112-es egységes hívószám mellett egyelőre a készenléti szervek jelenlegi hívószámai – a 104, a 105 és a 107 – is élni fognak – közölte tájékoztatásul a Belügyminisztérium.

Illusztráció: hirporta.hu