Ez előnyt jelent a megyében élők számára abban a tekintetben, hogy kérdéseiket olyan képviselőnek tehetik fel, aki pontosan ismeri a megye adottságait, gondjait, problémáit.
– Több mint tíz éve dolgozunk képviselő úrral együtt, hol szorosabban, hol kicsit távolabbról figyelve, segítve egymás munkáját. Jelenleg három területet érint a közös munka, egyrészt a területfejlesztést, a vidékfejlesztést, másrészt az agrár- és vidékfejlesztési bizottság tagjaként képviselő úr információval láthat el bennünket, és ráhatással lehet azokra az ügyekre, amelyek Békés megye számára a jövőben fontosak lesznek – mondta Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.
Erdős Norbert az elmúlt tizenkét évben egymás után háromszor jutott be egyéni mandátummal a magyar országgyűlésbe, jelenlegi európai parlamenti képviselői mandátumát megelőzően Békés megye kormánymegbízottja volt. Az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának az egyetlen teljes jogú magyar tagja. Ez a testület az EP egyik legfontosabb bizottsága, a nagyobb bizottságok közé tartozik, 45 teljes jogú tagból és 45 póttagból áll. Ez nem véletlen, hiszen az uniós költségvetésből az európai agrárium támogatására a második legnagyobb tétel, a teljes pénzösszeg 38 %-a jut. A mezőgazdasági és élelmiszer-biztonsági tárgyú joganyag pedig a teljes uniós joganyag, az ún. közösségi vívmányok kb. 60 %-át teszi ki. A bizottsági munka gerincét mezőgazdasági és vidékfejlesztési ügyek adják, de a bizottság foglalkozik növény- és állategészségügyi, élelmiszer-biztonsági és állatjóléti kérdésekkel is.
- A Békés Megyei Önkormányzat elnökével, alelnökeivel élő, szoros kapcsolatot tartunk fenn, gyakoriak az egyeztetések közöttünk, így tudunk hatékonyan együtt dolgozni. Természetesen nem leszek minden nap a most megnyíló irodában, ez egy szimbolikus hely, azt jelzi, hogy Békés megye jelen van az unióban – tudatta Erdős Norbert képviselő.
A képviselet azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok helyben mondhassák el gondjaikat, problémáikat.
– A képviselet egy találkozási pont, ahol Békés megye lakossága kapcsolatot tarthat fenn a képviselővel. A Békés Megyei Önkormányzat feladata a koordináció, azon szereplők összehozása, akik a megyét előre vihetik. Hogyha ezt elérjük, akkor már a feladatunk egy részét elvégeztük – tette hozzá Zalai Mihály elnök.
Abban az esetben, ha uniós pályázatokkal kapcsolatban érdeklődik valaki, uniós projekthez információra, közreműködésre van szüksége, esetleg uniós szabályozással összefüggésben merül fel kérdése, bátran keresse a képviselői irodát a Békés Megyei Önkormányzat épületében, 5600 Békéscsabán, Árpád sor 18. sz. alatt.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
A Békés Megyei Önkormányzat számára fontos az értékek megőrzése, bizonyítja ezt az is, hogy arra sarkallják a megye településeit, alakítsák meg értéktár bizottságaikat. Értéktár túrákat szerveznek, védik a hungarikumokat és nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a megyei értékeket minél többen és minél többfelé megismerjék.
E törekvésnek megfelelően a megyei önkormányzat egy új kezdeményezést indított útjára: minden évben Békés Megye Pálinkája címet adományozza egy pálinkafőzdének. Az önkormányzat által meghirdetett versenyen Békés megyei kereskedelmi pálinkafőzdék vehetnek részt az általuk készített különböző fajtájú pálinkákkal. Ezek közül a szakmai zsűri választotta ki az idei nyertest, ez egy sajmeggyből készült ital, amit a sarkadi Éden-tó Szeszfőzde nevezett a versenyre.
A hagyományteremtő céllal elindított címet a győztes pálinkafőzde használhatja, az ezt tanúsító címkét elhelyezheti a nyertes pálinkát tartalmazó üvegeken. A Békés Megyei Önkormányzat pedig vállalja, hogy egy éven keresztül a nyertes pálinkafőzdétől vásárol pálinkát protokoll célokra.
A mostani összejövetelen Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke a célokról, Tóth János, az Éden-tó Szeszfőzde tulajdonosa a pálinkafőzdéről és a nyertes pálinkáról tartott rövid bemutatót. A megjelentek megismerhették és megkóstolhatták a sajmeggyből készült Békés Megye Pálinkáját. Az italt Körözsi Szilvia, az idei Magyar Pálinka Szépe kínálta a vendégeknek.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
Magyarország számára kiemelt jelentőségű a nemzeti és az egyetemes történelem során felhalmozott és megőrzött, valamint a közelmúlt kiemelkedő teljesítményeire épülő magyar nemzeti örökség összegyűjtése és védelme. Annak érdekében, hogy ezekről az értékekről ne csak múlt időben beszéljünk, 2012 tavaszán az Országgyűlés elfogadta a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvényt. Még ezen év őszén megalakult a Hungarikum Bizottság, és megkezdte a Magyar Értéktár és a Hungarikumok Gyűjteményének összeállítását. Létrejöttek a helyi értéktárak, és elkezdték felkutatni kincseiket, amelyeket a helyi értéktárakba helyeznek, onnan javasolják felvételét a megyei értéktárba illetve kezdeményezhetik, hogy a Hungarikum Bizottság bizonyos értékeket nyilvánítson hungarikummá.
A Békés Megyei Önkormányzat egyik fontos feladata, hogy a megye értékeit egy átfogó, bárki számára hozzáférhető megyei értéktárban összesítse, ezért 2013 szeptemberében megalakult a Békés Megyei Értéktár Bizottság. Az eltelt másfél év alatt két hungarikuma lett Békés megyének és jelenleg is több megyei értéket terjesztettek fel a Magyar Értéktárba, mint a Kolbászfesztivál, a Békés-tarhosi Énekiskola, a Nóniusz, a Magyarbiliárd.
Példa értékű az az összefogás, amely a megyei önkormányzat és annak értéktár bizottsága, a civil szféra, a vállalkozók és a helyi értéktárak között létrejött. Megyénkben számos eszmei, tárgyi, építészeti érték vesz bennünket körül, amiket óvni, megőrizni kötelességünk, hogy ne csak mi, de unokáink unokái is büszkék lehessenek mindezekre. A Békés Megyei Értéktárat – mely folyamatosan bővül – ebben a szellemben hozta létre a Békés Megyei Önkormányzat, és nem véletlenül bíztatja a településeket, hogy hozzák létre saját értéktárukat, kutatva, gyűjtve, megőrizve saját értékeiket.
Ezért a múlt évben elkezdett településjárást idén is folytatja a Békés Megyei Önkormányzat, ezúttal tizenöt településre látogatnak. Az eddig megtartott nyolc értéktár túrán felvázolták a jelenlegi jogi szabályozást és az értéktár bizottság létrehozásának, illetve az értékgyűjtésnek a mikéntjét. Ismertették az újonnan bevezetett lehetőségeket, például az értéktár adatbázist, amellyel a helyieket szeretnék az értékgyűjtésben segíteni. A túrák célja elsősorban az volt, hogy népszerűsítsék a Hungarikum mozgalmat, és minél több értéktár bizottság jöjjön létre.
A Békés Megyei Értéktár Bemutató Terem hivatalos megnyitóján köszöntőt mondott Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke. A Békés Megyei Értéktár Bizottságot dr. Mérei András, a bizottság titkára mutatta be, dr. Glózik Klára, a Békés Megyei Turinform Iroda vezetője a Békés Megyei Értéktár turizmusban betöltött szerepéről beszélt.
Kiss Réka
Fotó: BMÖ
2014-es adatok szerint a foglalkoztatás mind regionális, mind országos összevetésben elmaradottságot mutat a többi megyéhez képest. Bár a keresetek egy év alatt az országos átlagot meghaladó mértékben, 4,2%-kal emelkedtek, de még így is 26%-kal maradnak el más területekhez képest.
A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program „Foglalkoztatás-növelést célzó megyei és helyi foglalkoztatási együttműködések (paktumok)” elnevezésű intézkedése a helyzet javítását célozza. A paktum legfőbb törekvése a megyei szintű foglalkoztatási helyzet javítása, a meglévő munkahelyek megőrzése és új munkahelyek létrehozása. A foglalkoztatási együttműködés a térségi szereplők összefogásán alapul. A partnerség lényege, hogy a polgármesterek, munkaügyi szakemberek, vállalkozók, civilek és a képzőintézmények vezetői együtt gondolkodnak és dolgoznak a térség foglalkoztatási problémáinak a megoldásán, oly módon, hogy stratégiát alkotnak, és ennek mentén különböző helyi programokat valósítanak meg. Cél másrészt az is, hogy elősegítsék az adott térségbe visszatérni vagy ott letelepülni és munkát vállalni szándékozó munkaerő foglalkoztathatóságát.
A képviselők tájékozódtak Békés megye úthálózatának állapotáról is. 2013-as statisztikai adatok szerint a megyénkben található közutak hossza 1468 kilométer, viszont ezek állapota nem nevezhető jónak. Egy három évvel ezelőtti felmérés szerint a közúthálózat burkolatának állapota országos összehasonlításban a rosszabbak között volt, jó vagy megfelelő minősítést is csak az utak 26 százaléka kapott. A TOP-on belül lehetőség van a megyei úthálózat megújítására. „A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés” című intézkedés keretén belül alacsonyabb rendű utak bel- és külterületi felújítására és fejlesztésére van lehetőség. Így a betelepülő vállalkozások könnyebben elérhetők a kisebb települések munkavállalói számára, ugyanakkor ezzel a vállalkozások is könnyebben találnak megfelelő munkaerőt. Mindemellett az útfejlesztések a gazdasági övezetek, iparterületek jobb elérhetőségét is biztosítják, ez ösztönzőleg hat a vállalkozások betelepülésére, ami közvetetten a foglalkoztatás növeléséhez vezet.
A testület döntött arról is, hogy az Ukrajnában kialakult válsághelyzet miatt a Kárpátalján élő magyar lakosságnak segítséget nyújt Békés megye. A gazdasági vészhelyzet miatt kétszázezer magyar ember küzd megélhetési gondokkal, és foglalkozik otthonai elhagyásának gondolatával. A Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár felkérte a segélyprogram keretén belül a magyarországi önkormányzatokat, nyújtsanak támogatást a kárpátaljai települések részére. A Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlése ötszázezer forint humanitárius támogatást biztosít a kárpátaljai magyarok megsegítésére.
Fontos napirendi pont volt a Békés Megyei Integrált Területi Program elfogadása. A megyei önkormányzatnak meg kell határoznia a forrás felhasználásának keretösszegeit és módozatait, az indikátorvállalásokat és az ütemezést. Az egyeztetések év elejétől zajlanak. A 2014-2020-as költségvetési időszakban a TOP keretein belül a megye által felhasználható forráskeret közel 58 milliárd. Bár az Integrált Területi Programok tervezésének és végrehajtásának időkerete 2014-től 2020-ig terjed, és a projektek végrehajtására további három év áll rendelkezésre, az ütemterv elég feszített. A források elosztása alapján 2015-ben több mint 16,6, 2016-ban 21, 2017-ben 13,6, míg 2018-ban 6,7 milliárd forintot használhat fel a megye a pályázatok megvalósítására.
A közgyűlés szóbeli bejelentésekkel zárult, melyekből kiderült, hogy Békés Megye Képviselő-testületének soron következő ülése június 18-án lesz.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
Mint ahogy korábban megírtuk, a Békés Megyei Önkormányzat egy új kezdeményezéssel csatlakozott a gyulai pálinka fesztiválhoz. A Pálinka Világ Kupa Gyula-Budapest versenyen aranyérmet szerző pálinkának a Békés Megye Pálinkája elismerést adományozza, mely címet egy éven keresztül viselheti. A Békés Megyei Önkormányzat vállalta továbbá, hogy egy éven keresztül a nyertes pálinkafőzdétől vásárol pálinkát protokoll célokra.
– Évente több tucat alkalommal ajándékozunk italt és különböző Békés megyei gasztronómiai terméket partnereinknek, cégeknek, ide látogató politikusoknak. Szerettük volna ezt az alkalmat is kihasználni arra, hogy azt a hungarikumot, amely Békés megyében nagyon magas színvonalon készül, ilyen módon is tovább népszerűsítsük. Szövetkeztünk a gyulai, immár 16. pálinkafesztivállal, és ennek keretén belül az aranyérmes pálinkák között egy újabb versenykört hirdettünk a Békés Megye Pálinkája címért – mondta el Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat elnöke.
A Békés megyei kereskedelmi pálinkafőzdék által nevezett párlatok közül szakmai zsűri választotta ki az idei nyertest, ami egy különleges, sajmeggyből készült pálinka lett, a sarkadi Éden-tó Szeszfőzde készítésében.
– Arany minősítést kapott a pálinka, ezen túl a vadon termő gyümölcsök közül kategória győztes lett. A gyümölcsről annyit kell tudni, hogy ez egy vadmeggy fajta, Magyarországon nem sok helyen terem meg, egy nagyon apró szemű, sötétre, feketére érő meggyről van szó. Hagyományos módszerrel cefréztük, illetve részben irányított cefrézéssel, a kisüsti rendszeren főztük a pálinkát belőle – részletezte Tóth János, az Éden-tó Szeszfőzde tulajdonosa.
A nyertes Éden-tó Szeszfőzde pálinkája egy éven át viselheti a megtisztelő „Békés Megye Pálinkája 2015” címet, illetve az ezt tanúsító címkét az üvegein is feltüntetheti.
Nagy Mária
Fotó: BMÖ
Forrás: BMÖ
A község könyvtárában ültek asztalhoz: Mazán Attila polgármester, Almáskamarás Képviselő-testületének tagjai, aljegyzőjük és Várfi András, a Békés Megyei Önkormányzat alelnöke. A fogadóóra első perceiben a települést mutatták be a megjelentek az alelnöknek, beszéltek az eredményeikről, melyek közül különösen fontosnak vélik a közmunkaprogramot. Ennek keretében 160 főt foglalkoztatnak, akik rendben tartják a települést, figyelnek az üres porták rendjére és nyolc hektáron termelnek. A másik fontos eredmény az utóbbi időben, hogy visszakerült a nyolc osztályos német nemzetiségi iskola, amelyben 95 gyerek tanul.
Amit hibaként említettek a települési képviselők, hogy Dél-Békésnek rossz a megközelíthetősége, számítanak arra, hogy a pályázatok révén a hátrányos térségek is felzárkózhatnak. Elmondták: országgyűlési képviselőjük sokat tesz a térség érdekében.
A beszélgetés során kitűnt: a községben élők szeretik településüket, büszkék arra, hogy Almáskamaráson élnek. Sok rendezvényt szerveznek, itt található az ország kemencéje, ami idegenforgalmi látványossággá vált, elkészülte óta sokan voltak már kíváncsiak a szabadtéri kemencére.
Várfi András alelnök a fogadóóra lakossági részében olyan kérdést kapott, ami az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos: hogyan lehetne pályázathoz jutni őstermelőként? Erre a kérdésre az alelnök kielégítő választ tudott adni.
Kiss Réka
Forrás és fotó: BMÖ
A szabad országok egyik legfontosabb jellemzője a szólás- és sajtószabadság, ami azt jelenti, hogy bárki elmondhatja, amit gondol, és véleményét meg is jelentetheti. 1848 egyik legnagyobb vívmánya éppen az volt, hogy sikerült megszüntetni az írást korlátozó intézményt, a cenzúrát. 1848. március 15-én nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad sajtótermékeit, a 12 pontot és a Nemzeti dalt, valamint ezen a napon hirdették ki a polgári sajtószabadságot, amit április 11-én törvénybe is foglaltak – mondta köszöntőjében Zalai Mihály.
Ez az esemény komoly fordulatot jelentett a szigorú cenzúrához képest, ami a korábbi időszakot jellemezte. Magyarországon 1990 óta ünnepeljük a magyar sajtó napját rendszeresen, minden év március 15-én – folytatta.
A sajtónak komoly szerepe van a véleményformálásban, a hírközlésben, a tájékoztatásban. A Békés Megyei Önkormányzat mindig számított és a továbbiakban is számít a sajtó munkájára. Köszönettel tartozunk azért, hogy tényszerűen informálják a lakosságot, beszámolva mindarról, ami megyénkben történik. A média munkatársai közéletünk meghatározó szereplői, fontosak a városok a megye életében, hiszen rajtuk keresztül jut el a hír az olvasókhoz, akik autentikus, megbízható információt várnak el, és nem mellesleg azt gyorsan és pontosan kell közvetíteni. Ugyanakkor felelősségteljes, lelkiismeretes tájékoztatásra számítanak, ami tükrözi a valós eseményeket – emelte ki az elnök.
Elmondta, a Békés Megyei Önkormányzat új koncepció alapján kíván a jövőben együttműködni a médiával. Segíteni szeretné a szerkesztőségek munkáját azzal, hogy folyamatosan ellátja az újságírókat információval, háttéranyaggal, közleményekkel. A cél az, hogy a párbeszéd kétoldalú legyen, nem véleményt formálni szeretnénk, hanem kiszolgálni az információigényt, ezzel is támogatva azt a nem könnyű munkát, amit az újságírók, médiamunkatársak végeznek.
– Ugyanakkor cél az is, hogy a legkisebb településre is eljussunk, hírekkel lássuk el azoknak a városoknak, falvaknak a lakóit is, akikkel nem tudunk minden nap kommunikálni. Információra mindenkinek szüksége van, mindegy hol él és mivel foglalkozik. Ebben a törekvésben is számítunk a médiumok munkájára, az újságírók, szerkesztők, riporterek, operatőrök, fotósok és minden kolléga közreműködésére, aki bármilyen módon is veszi ki részét a hírközlésből – zárta szavait Zalai Mihály.
Az eseményen a sajtó munkatársain és a megyei közgyűlés elnökén kívül jelen volt a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke, Tolnai Péter és a Békés Megyei Önkormányzat sajtóreferense Sztahovics Zsuzsa is.
Kiss Réka
Fotó: Kiss Réka