Több országban elterjedt szokás. Eredete nem tisztázott. Talán a bolondos áprilisi időjárásból ered. Egyik magyarázata szerint kelta népszokás volt, hogy április kezdetén vidám, bohókás tavaszi ünnepeket ültek. Más magyarázat szerint IX. Károly egy rendeletéből ered. 1564-ben az újesztendőt április 1-ről január 1-re tétette. Az akkor szokásban lévő újévi ajándékozás megmaradt, de a rendelet után április elsején már csak bolondos ajándékot adtak egymásnak az emberek.

Később értékes ajándékok helyett inkább tréfákat küldtek, s végül kialakult az a szokás, hogy a hamis évkezdetet hamiskodással ünnepelték meg. Még egy másik feltevések szerint az április elsejei tréfák gyökerei a háború istene, Mars tiszteletére rendezett római “bolondok ünnepére” vezethetők vissza, mások eredetét Indiában keresik.

Valószínűleg valamilyen téltemető, tavaszköszöntő pogány hagyományból eredt, s már az ókori görögök is megtréfálták, “április bolondjává” tették egymást ezen a napon.

A néphagyományok április elsejéhez kapcsolják Jézus “Pontiustól Pilatushoz” küldésének a mondását, Júdás öngyilkosságát, Lucifer “pokolra szállását”. Ezen hagyományok tudatlanul is, de megőriznek eseményeket, melyeket a későbbiekben már az átlagember nem tud magyarázni. Az április elsejei évkezdet Franciaországban 1564-ben, Németországban 1584-ben szűnt meg. Mind a két április elsejei mondás bolondot és szamarat említ:

“Április bolondja, május szamara!”

Április bolondja, Felmászott a toronyba,

Megkérdezte hány óra,

Féltizenkettő, szamár mind a kettő.”

A bibliai történet szerint Jézus szamárháton vonult be Jeruzsálembe. Természetesen bibliai eredet is szól április elsejéről, mely szerint Noé először ezen a napon küldte a szárazföld felkutatására a galambot, aki dolgavégezetlenül repült vissza a bárkára.

A magyar néphagyományban ez a nap a szerencsétlenebbek közül való. Ilyenkor kellett futó növényeket – babot, dinnyét, tököt – ültetni, hogy hosszúra és szépre fejlődjön a növény. Egyes vidékeken megválasztották árpilis bolondját, de ez a tradíció hazánkban inkább a pünkösdhöz és a pünkösdi királyválasztáshoz kötődik. A gazda ma is örül az áprilisi szeszélyes, esős időnek, hiszen ha nedves az április – jók a terméskilátások.

Az áprilisba küldés elterjedt szokás mindenfelé, s az április bolondját a francia Poisson d’avril-nak, az angol Aprilfool-nak az olasz Calandrino-nak, a német Aprilsnarr-nak hívja.

Angliában minden bolondok napjaként emlegetik, Franciaországban és Olaszországban pedig áprilisi halnak nevezik azt, akit megvicceltek.

Kálmán-Pócsik Judit

Fotó: illusztráció