Kaszaper 2008-ban azzal vált országosan ismertté, hogy az önkormányzat az intézményeiben megszüntette a gázfűtést, szalmabálás kazánokat vásároltak. A falut akkoriban ellepték a „kazánturisták”. Győrtől Miskolcig számos településről érkeztek hozzájuk intézményvezetők, hogy megnézzék, hogyan spórolnak a kaszaperiek.

-          Egy kistelepülés életében a legnagyobb kereszt az energiaköltség. Nekünk is nagyon magas volt a gázszámlánk és a villanyszámlánk. Csődbe ugyan nem vitte a települést, ki is tudtuk fizetni időben a számlákat, de nagyon nagy érvágást jelentett a költségvetésünkben, más területektől kellett elvonnunk a pénzt – sorolta Csürhés István, a település polgármestere. Kaszaperen azóta a közmunkások fontos feladata a település zöldövezetében keletkezett gallyak, kiszáradt fák begyűjtése. Vásároltak gallyaprító-gépet is. Az önkormányzat kukoricát és búzát is termeszt. A termést értékesítik, a szárat bebálázzák, télen pedig azzal is fűtenek. A polgármestertől megtudtuk, a korábbi gázfűtés költségeinek 30 százalékába kerül télen, a kaszaperi intézményekben a meleg. Ami költséget jelent, az a szállító-, bálázó-, aprítógépek üzemeltetéséhez szükséges gázolaj, illetve az emberi munkaerő.

A kaszaperi önkormányzat tavaly nyáron megszabadult intézményei zömében a villanyszámla fizetésétől is. A település pályázati forrás segítségével napelemeket szereltetett fel többek között a polgármesteri hivatalra, az iskolára, az óvodára, az orvosi rendelőre. A rendszer több mint fél éve üzemel. Az időjárás is kedvezett a kaszaperieknek, magas volt a napsütéses órák száma.

-          A pályázati forráshoz 15 százalékos önerőt kellett hozzátennünk, ami néhány éven belül megtérül. Néhány napja a pusztaszőlősi idősek otthonához is telepítettünk napelemeket. Ott is áttértünk az anyatermészet termelte villamos energiára. A rendszert a napokban avatjuk fel – újságolta Csürhés István.

Kaszaper polgármestere bejelentette, újabb napelemes pályázatot is nyert a falu. A szennyvíztelepen 220 elemből álló napelemparkot alakítanak ki. A szennyvíztelep energiaköltsége is igen magas, néhány hónapon belül annak fizetésétől is megszabadulhatnak. Az ivóvíztelepre és a humán szolgáltató központra is felkerülnek a napelemek.

A polgármester nem adta fel azt a tervét sem, hogy az esővizet is a saját malmukra hajtsák.

-          Következő lépésben szeretnénk a nagy vízfelhasználású intézményeinkben hasznosítani a csapadékvizet. Amint erre lehetőség lesz, pályázunk. Miért használjunk ivóvizet példádul az idősek otthonában a mosáshoz, zuhanyzáshoz, WC használathoz, vagy akár a locsoláshoz, ha erre is van alternatív megoldás? – fogalmazott Csürhés István a Délmagyarország című napilap 2014. március 5-i számában.

 A lakosságot szelektív gyűjtésre ösztönzik

Kaszaperen jelenleg az önkormányzat végzi a hulladékszállítást. A lakosság a szemét súlya után fizet. Ezzel ösztönözik a falubelieket, hogy éljenek a szelektív hulladékgyűjtés adta lehetőségekkel. Csürhés Istvántól tudjuk, „vevők rá” a kaszaperiek, a szelektív szigeteken mindig tele vannak a konténerek. Az önkormányzat minden háztartásnak adományozott saját készítésű komposztáló ládát is. Így a zöldhulladék sem megy a szemétbe, hanem néhány hónapon belül tápanyag-utánpótlásként visszakerül a talajba.

Fotó: Kovács Erika