Az Orosházán felépült üveggyárat eredetileg Celldömölkre tervezték. Erről így ír dr. Násztor Sándor: Ötvenéves az orosházi üveg című 2011-ben megjelent könyvében: „…kétség kívül, hogy nagy meglepetésként ért bennünket, a város vezetőit, amikor 1960 tavaszán (május elején) megjelent a három üveges „muskétás”. Ők voltak az elsők: Pál Gyula, az Országos Üvegipari Központ igazgatója, Szűcs Albert, a miskolci üveggyár igazgatója és Tóth Kálmán, az Üvegipari Igazgatóság beruházási vezetője. A tanácselnök szobájában arról tájékoztatták a város vezetőit, Násztor Sándort és Sinkó Sándort, hogy őket Szokup Lajos, akkori építésügyi miniszterhelyettes azért küldte, hogy a Celldömölkre tervezett és jóváhagyott üveggyár-telepítést előnyösebb feltételekkel ide, Orosházára helyeznék, ha ezeket kellő értékű tények igazolják. Ugyanis a miskolci üveggyár beszorult a nagy kohászati üzem mellé és zavarta annak bővítését, másrészt igen nagy igény jelentkezett a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparnál csomagolóüvegre (konzervek, italok) és a nagy lakásépítési programmal is öntött (ornament) üvegre.

Ezért hát kormányzati kiemelt nagyberuházásról van szó, több száz, sőt több ezer dolgozó foglalkoztatása várható. Természetesen lenyűgöztek bennünket a hallottak, és maximális készséggel álltunk rendelkezésükre. A vasúti rámpán átmenve (a mostani keverőüzemnél) lenyűgöző látvány volt a zöldellő kukorica, búzatábla és maga a telepítési körülmények, a Békéscsaba–Szarvas vasúti, közúti háromszög és a lengedező langyos szél, azt bizonygatta, hogy az észak-nyugati és dél-keleti iránya elviszi-kiviszi az üzem kéményéből a szilikát port, a füstöt, és nem a város felé. Amikor az esti órákban elmentek, azt éreztük, hogy rövidesen visszajönnek, ha beszámolnak főnöküknek. Mi pedig felvállaltuk annak kockázatát, hogy a megyei vezetőknek (párt-tanács) nem szóltunk, hiszen 30 kilométer nem távolság és egy csővezetéken könnyen átvihető, az épülő csabai konzervgyár mellé a gáz, és akkor nekünk „annyi”.”

A gyárépítés első kapavágására 1960. május 1-jén került sor. Két év elteltével, 1963. május 23-án pedig felavatták a gyárat.

„Végre eljött a nap, 1963. november 6-a, amikor délután 16 órakor az I. sz. üveghuta 1. sz. automata gépén – az egykori kukoricaföld területén –

az első „Orosházi Üvegcseppek” a formázóba estek. Ezzel elkezdődött Orosházán az „üvegkészítés”, az üveges korszak.

Végre eljött a nap, 1963. november 6-a, amikor délután 16 órakor az I. sz. üveghuta 1. sz. automata gépén – az egykori kukoricaföld területén –  az első „Orosházi Üvegcseppek” a formázóba estek. Ezzel elkezdődött Orosházán az „üvegkészítés”, az üveges korszak.” – folytatta visszaemlékezését a könyvében dr. Násztor Sándor.

Fotó: beol.hu