Keveset beszélünk a forradalom utáni napok döntéseiről, és szinte sohasem a hétköznapokról, pedig az új világot 1848-ban nemcsak az utcai események, a pezsdítő szónoklatok hozták el – hangsúlyozta Áder János az elismerések átadásakor.

Ünnepi beszédében az államfő emlékeztetett Deák Ferenc szavaira, amelyekkel azt javasolta az őt kérdezőknek, hogy legyenek „állandók, szilárdak és kitartók. Tegyen ki-ki azon helyen, hova sorsa őt állította, mindent, amit tehet a hazáért”.

„Ezen a napon országszerte megemlékezünk az 1848-as forradalom dicső napjairól. Beszélünk a 12 pontról, a Batthyány-kormány megalakulásáról, az első népképviseleti országgyűlésről, annak legfontosabb döntéseiről, az úrbéri viszonyok megszüntetéséről, sajtó- és iparszabadságról. Egy polgári társadalom alapjainak lerakásáról” – mondta el a köztársasági elnök.

Az ünnepségen a Magyar Érdemrend különböző fokozatait harmincketten vehették át, tizenhárom művész kapott Kossuth-díjat, hatan megosztott Kossuth-díjban részesültek. Széchenyi-díjat tizennégyen, megosztott Széchenyi-díjat pedig hárman vehettek át.

Íme a kitüntetettek:

Kossuth-díjat adományozta:

ALBERT GÁBOR József Attila-díjas írónak, esszéistának, szerkesztőnek, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának kivételesen műfajgazdag prózaírói életműve, valamint jelentős írói-történészi munkája, különösen a 19. századi magyar történelem tekintetében kiemelkedő kutatói és tanulmányírói tevékenysége elismeréseként;

BACHMAN GÁBOR Balázs Béla-díjas építésznek, designernek a hagyományt a modernitással ötvöző, a 21. század elvárásaira reflektáló és egyedi vizuális nyelvezetet kiérlelő alkotóművészi munkája elismeréseként;

BÁCS FERENC Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes és kiváló művésznek rendkívül sikeres színházi, televíziós és filmes pályafutása során kifinomult művészi eleganciával megformált alakításai, emlékezetes szinkronszerepei, valamint rendezői alkotómunkája elismeréseként;

BEDE-FAZEKAS CSABA operaénekesnek, érdemes és kiváló művésznek, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagjának, a Győri Nemzeti Színház örökös tagjának az operairodalom leghíresebb szerepei mellett feledhetetlen zenés és prózai alakításokat is magába foglaló, hazánk színházi életét gazdagító művészi pályája elismeréseként;

GYÉMÁNT LÁSZLÓ festőművésznek, érdemes művésznek kiemelkedő, különösen a fotó- és festőművészet ötvözésében páratlan alkotásokat kiérlelő művészi életműve elismeréseként;

HŰVÖSVÖLGYI ILDIKÓ színművésznek, a Madách Színház és a Turay Ida Színház művészének zenés és prózai szerepekben egyaránt kiemelkedő, emlékezetes alakításokat magába foglaló művészi pályája elismeréseként;

KUNKOVÁCS LÁSZLÓ Balogh Rudolf-díjas fotóművésznek, néprajzkutatónak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának kiemelkedő, az alföldi életet és a pásztorhagyományokat megörökítő művészi pályája elismeréseként;

MEZEY KATALIN József Attila-díjas költőnek, műfordítónak, szerkesztőnek, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának általános emberi sorskérdéseket egyedülálló módon ábrázoló prózai alkotásai, valamint nagyhatású gyermekirodalmi és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként;

OSZVALD MARIKA Jászai Mari-díjas színművésznek, érdemes művésznek a magyar operett ikonikus alakjaként nyújtott emlékezetes, a műfajt éltető alakításai, valamint páratlanul sikeres művészi munkája elismeréseként;

ÖKRÖS OSZKÁR cimbalomművésznek a klasszikus és cigányzenei hagyományok ápolását és népszerűsítését szolgáló, világszerte népszerű előadóművészi pályája elismeréseként;

SAPSZON FERENC Liszt Ferenc-díjas karnagynak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának, a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola alapítójának és művészeti igazgatójának több évtizedes kiemelkedő művészi tevékenysége, valamint a zenei nevelés érdekében végzett, kimagasló színvonalú munkája elismeréseként;

SZŐCS GÉZA József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas írónak, költőnek, a Magyar PEN Club elnökének az egyetemes magyar irodalmat erdélyi gyökereiből táplálkozó, egyedi stílusú művészetével gazdagító költői-írói alkotómunkája elismeréseként;

TOLCSVAY BÉLA gitárosnak, énekesnek, zeneszerzőnek, szövegírónak rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadóművészi pályája elismeréseként;

Kossuth-díjat megosztva adományozta:

HOT JAZZ BAND tagjainak, Bényei Tamás alapítónak és vezetőnek, valamint Bera Zsolt, Fodor László, Galbács István Tibor, Juhász Zoltán és Szabó Lóránt Hunor előadóművészeknek páratlanul sikeres, külföldön is nagyra értékelt, a tradicionális dzsessz autentikus megszólaltatására épülő előadóművészi tevékenységük, valamint a magyar könnyűzenei örökség ápolását szolgáló, értékőrző művészi munkájuk elismeréseként.

Széchenyi-díjat adományozta:

BÁRSONY ISTVÁN villamosmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézete igazgatójának, a hazai mikroelektronika, a szenzorika, illetve a mikro- és nanotechnológiai integrált rendszerek kutatásában és fejlesztésében elért kiemelkedő eredményei, valamint kimagasló intézetigazgatói munkája elismeréseként;

FRANK ANDRÁS matematikusnak, a matematikai tudomány doktorának, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Matematikai Intézete Operációkutatási Tanszéke egyetemi tanárának, a kombinatorikus optimalizálás és a gráfelmélet terén elért, világszerte kimagasló tudományos eredményei, valamint négy évtizedes, hazai és nemzetközi szinten is iskolateremtő oktatási és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként;

HEBLING JÁNOS fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia doktorának, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kara Fizikai Intézete igazgatójának, egyetemi tanárnak az egyciklusú nagy intenzitású terahertzes impulzusok előállítása és alkalmazása terén elért kimagasló eredményei, valamint a nemlineáris optikában és lézerfizikában végzett több évtizedes iskola- és műhelyteremtő tevékenysége elismeréseként;

KOLLÁR LÁSZLÓ PÉTER építőmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Hidak és Szerkezetek Tanszéke egyetemi tanárának a mérnöki kompozit- és vasbetonszerkezetek statikai és dinamikai vizsgálatában végzett több évtizedes, nemzetközi visszhangot kiváltó kutatási eredményei, a gyakorlatban is széleskörűen alkalmazott tervezési eljárások kifejlesztését célzó munkája, valamint iskolateremtő oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként;

KOVÁCS L. GÁBOR laboratóriumi szakorvosnak, neuroendokrinológusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja elnökének, egyetemi tanárnak a metabolikus megbetegedések és a laboratóriumi diagnosztika módszereinek fejlesztése területén elért kimagasló eredményei, valamint a hazai és nemzetközi laboratóriumi medicina fejlődését jelentősen segítő szervezeti és szakmai újításai, kiváló tudományszervezői munkája elismeréseként;

LIGETI ERZSÉBET kutatóorvosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézete igazgatóhelyettesének, egyetemi tanárnak a sejtélettan területén elért kiemelkedő orvosbiológiai kutatási eredményei, valamint a tudományos utánpótlás-nevelés érdekében végzett magas szintű oktatói munkája elismeréseként;

MÁRKUS BÉLA József Attila-díjas irodalomtörténésznek, kritikusnak, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete nyugalmazott egyetemi docensének, a huszadik századi magyar irodalom egyik legnagyobb szakértőjeként elért jelentős tudományos eredményei, páratlanul gazdag irodalomtudományi és kritikusi életműve, valamint egyetemi oktatói tevékenysége elismeréseként;

RÁCZ ZOLTÁN ATTILA fizikusnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti és Fizikai Tanszéki Kutatócsoportja kutatóprofesszorának az egyensúlytól távoli jelenségek statisztikus leírásában elért, nemzetközileg is elismert kiemelkedő tudományos eredményei, valamint kimagasló oktatómunkája elismeréseként;

RÓZSA HUBA teológusnak, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusának, római katolikus lelkipásztornak a teológia területén elért kiemelkedő tudományos eredményei, valamint a Szentírás javított szövegű kiadása érdekében végzett magas színvonalú és odaadó munkája elismeréseként;

SOLTI LÁSZLÓ állatorvosnak, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinikája egyetemi tanárának a reprodukciós biológia területén végzett, kiemelkedő jelentőségű elméleti és klinikai munkája, valamint kimagasló oktatói és tudományszervezői tevékenysége elismeréseként;

SZATMÁRY ZOLTÁN állami díjas fizikusnak, a fizikai tudományok doktorának, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Kar Nukleáris Technikai Intézete Atomenergetika Tanszéke professor emeritusának kiváló, nemzetközi jelentőségű kísérleti és elméleti reaktorfizikai kutatási eredményei, valamint a magyar nukleárisszakember-képzés érdekében végzett iskolateremtő egyetemi munkája elismeréseként;

TELLÉR GYULA szociológusnak, irodalmárnak, József Attila-díjas műfordítónak Magyarország politikai és kulturális közéletében betöltött, évtizedek óta meghatározó szerepe, valamint jelentős, a világirodalom legnagyobb klasszikusait magyar nyelvre adaptáló műfordítói életműve elismeréseként;

TŐKÉS RUDOLF politológusnak, a Connecticuti Egyetem politológusának, professor emeritusnak a kelet-közép-európai átmenetek szakértőjeként a magyar politikai, társadalmi és gazdasági folyamatok tárgyilagos megítélését szolgáló, mélyreható és avatott elemzéseken alapuló, a tranzitológia tudományában is egyedülálló, azt gazdagító életműve elismeréseként;

TÖRÖK LÁSZLÓ régésznek, történésznek, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézete professor emeritusának az ókori Núbia története és régészete, az egyiptológia és a koptológia területén végzett, a magyar és a nemzetközi ókortudomány számára is meghatározó, sokrétű és szerteágzó tudományos kutatómunkája elismeréseként;

Széchenyi-díjat megosztva adományozta:

APÁTHY ISTVÁN állami díjas villamosmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontjának külső műszaki szakértőjének,

BALÁZS ANDRÁS villamosmérnöknek, a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának tudományos munkatársának,

BÁNFALVI ANTAL villamosmérnöknek, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéke egyetemi doktorának az űrkutatás világtörténetében egyedülálló magyar mérnöki teljesítmény, az Európai Űrügynökség Rosetta űrszondája leszállóegységén megépült műszerek elkészítése során végzett, kiemelkedő munkájuk elismeréseként.

Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott:

CSÁNYI SÁNDOR, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatója részére a pénzügyi életben betöltött meghatározó szerepe és a magyar gazdaság fellendítését elősegítő sokoldalú vezetői és támogatói tevékenysége elismeréseként;

Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata)kitüntetést adományozott:

GRANASZTÓI GYÖRGY történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézete Atelier Európai Társadalomtudományi és Historiográfiai Tanszékének professor emeritusa részére a magyar történelem- és társadalomtudomány területén elért, nemzetközileg is elismert eredményei, valamint diplomáciai, továbbá szerteágazó tudományos és kulturális közéleti tevékenysége elismeréseként;

IVÁN LÁSZLÓ, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa, a Batthyány-Strattmann László Idősek Akadémiájának alapítója és vezetője részére az idősek életminőségének javítása érdekében végzett sokoldalú szakmai munkája és társadalmi szerepvállalása, az öregedés neuropszichiátriai összefüggéseit és társadalmi vonatkozásait vizsgáló tudományos, valamint jelentős pedagógiai tevékenysége elismeréseként;

KÁSLER MIKLÓS onkológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa, tanszékvezető egyetemi tanár részére több évtizedes, kimagasló gyógyító, tudományos és egyetemi oktatói munkássága, valamint a hazai onkológiai ellátás fejlesztése érdekében végzett fáradhatatlan tevékenysége elismeréseként;

NASZVADI GYÖRGY jogász-közgazdász, a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára részére az államháztartás és a pénzügy-igazgatás területén végzett több évtizedes elkötelezett és magas színvonalú szakmai munkája elismeréseként;

PACZOLAY PÉTER, az Alkotmánybíróság volt elnöke részére az Alkotmánybíróság elnökeként az alkotmányosság védelme érdekében végzett tevékenysége elismeréseként;

PALKOVITS MIKLÓS Széchenyi-díjas orvos, anatómus, endokrinológus, agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa részére a kémiai neuroanatómia megalapozását jelentő kutatási eredményei, a róla elnevezett agyi mikrodisszekciós technika bevezetése, valamint kiemelkedő oktatói tevékenysége elismeréseként;

TOMPA ANNA MÁRIA, az orvostudomány doktora, egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Népegészségtani Intézetének igazgatóhelyettese, az Országos Kémiai Biztonsági Intézet tudományos igazgatója részére a kémiai karcinogenezis, a rákprevenció, a biomonitorizálás és a kemoprevenció területén elért kiemelkedő tudományos eredményei, valamint oktatói, ismeretterjesztő és tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként;

ZÁVODSZKY PÉTER Széchenyi-díjas biofizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja Enzimológiai Intézetének kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professor emeritusa részére az enzimműködés molekulaszerkezeti alapon történő megértésének területén a fizika elveinek és módszereinek alkalmazásával új irányt mutató eredményei, valamint jelentős tudományszervező tevékenysége elismeréseként;

Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott:

ARADI MÁRIA, a Magyar Nemzeti Balett balettmestere, a Magyar Táncművészeti Főiskola címzetes tanára részére több évtizedes pályafutása során klasszikus-romantikus balettekben és modern darabokban egyaránt kimagasló technikai tudással és páratlan drámaisággal megformált alakításai, valamint jelentős táncpedagógiai tevékenysége elismeréseként;

BENKÓ SÁNDOR Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas előadóművész, a Benkó Dixieland Band együttes vezetője, a Magyar Mérnökakadémia tiszteletbeli tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalmazott adjunktusa részére emblematikus dzsessz-zenekarával elért hazai és nemzetközi sikerei, jelentős előadó-művészi pályafutása, valamint a műszaki tudományok területén elért eredményei és pedagógiai tevékenysége elismeréseként;

BENKŐ ÁGOTA, a Népesedési Kerekasztal koordinátora részére a népességfogyás megállítása, a kívánt gyermekek megszületése, valamint a nagycsaládosok megsegítése érdekében számos társadalmi szervezetben végzett, több évtizedes, áldozatos munkája elismeréseként;

BÉRCESI FERENC, a Baranya Megyei Kormányhivatal nyugalmazott főigazgatója, címzetes egyetemi docens részére a közigazgatásban végzett több évtizedes kimagasló színvonalú tudományos és oktatói munkája, valamint a közigazgatási jog tudományos igényű művelése és a jövő közigazgatási jogászképzése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként;

BLASKÓ GÁBOR Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes egyetemi tanára, a Servier Kutatóintézet Zrt. ügyvezető igazgatója részére a magyar kémiai alap- és gyógyszerkutatás hírnevének fenntartásához való hozzájárulása, nemzetközi szinten is elismert kutatási eredményei, valamint jelentős tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként;

CSORBA LÁSZLÓ történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense részére több évtizedes tudományos kutatói pályája, valamint az olasz-magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett kultúrdiplomáciai tevékenysége elismeréseként;

DÁVID FERENC művészettörténész részére a magyarországi műemlékvédelem meghatározó személyiségeként végzett öt évtizedes munkája, valamint a régi épületek felújítását szolgáló kutatásokban folytatott iskolateremtő tevékenysége elismeréseként;

FARAGÓ SÁNDOR okleveles erdőmérnök, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Nyugat-magyarországi Egyetem rektora részére a vadgazdálkodás és a természetvédelem területén elért kiemelkedő, nemzetközileg is elismert egyetemi oktatói munkája, kutatási eredményei és publikációs tevékenysége elismeréseként;

GÖRÖCS JÁNOS labdarúgó részére a magyar labdarúgás történetében meghatározó, páratlanul sikeres sportolói és edzői pályafutása elismeréseként;

INZELT PÉTER SÁNDOR Széchenyi-díjas mérnök, közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa részére a kutatóintézet igazgatójaként két évtizeden át lelkiismeretesen végzett vezetői és kutatásszervezői munkája, valamint jelentős hazai és nemzetközi kutatási projektek összehangolását szolgáló tevékenysége elismeréseként;

LEHEL LÁSZLÓ, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója részére az általa alapított, mára országossá vált segélyszervezet vezetőjeként a bajbajutottak megsegítése érdekében végzett fáradhatatlan és példaértékű munkája elismeréseként;

MONOS EMIL, az orvostudomány doktora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Klinikai Kísérleti Kutató- és Humán Élettani Intézetének professor emeritusa részére a hazai orvos-, gyógyszerész- és egészségügyimérnök-képzésben végzett kimagasló oktató és iskolateremtő tevékenysége, valamint az érrendszer működésének és az érbetegségek kialakulásának kutatásában elért nemzetközi szintű tudományos eredményei elismeréseként;

PÁLFFY ILONA, a Nemzeti Választási Iroda elnöke részére Magyarország új választási rendszerének kiépítése, valamint a 2014-es választások törvényes lebonyolításának megszervezése érdekében végzett munkája elismeréseként;

PETHŐ BERTALAN pszichiáter, az orvostudomány doktora, filozófus, a Kodolányi János Főiskola Társadalom- és Bölcsészettudományi Intézet Pszichológia Tanszéke Posztmodernológiai Kutatóközpontjának alapító igazgatója részére a hazai pszichiátriában betöltött meghatározó szerepe, nemzetközileg is kiemelkedő tudományos eredményei, valamint iskolateremtő pedagógiai tevékenysége elismeréseként;

PUKÁNSZKY BÉLA vegyészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kara Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének vezetője, a Műanyag- és Gumiipari Laboratórium csoportvezetője részére több évtizedes kiváló oktatói, oktatásszervezői és tudományos iskolateremtő tevékenysége, valamint a heterogén polimer rendszerek kutatása területén elért nemzetközi szintű tudományos eredményei elismeréseként;

SÓTONYI PÉTER TAMÁS állatorvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának dékánja, tanszékvezető egyetemi tanár részére több évtizedes kiemelkedő oktatói, kutatói és szakmai közéleti pályája, valamint a lovaskultúra népszerűsítése, illetve a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karának sikeres európai akkreditációja érdekében végzett munkája elismeréseként;

SZÁSZ KÁROLY, a Semmelweis Egyetem kancellárja részére a korszerű és európai színvonalú hazai pénzügyi felügyelet megteremtésében játszott meghatározó szerepe, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének folyamatos modernizálásával elért kimagasló eredményei és példaadó vezetői munkája elismeréseként;

UDVAROS BÉLA rendező, az Evangélium Színház alapító igazgatója részére jelentős színházi rendezői pályafutása, valamint az Evangéliumi Színház megalapítása és működtetése érdekében végzett sokrétű munkája elismeréseként;

VÍGH LÁSZLÓ Széchenyi-díjas kutatóvegyész, biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontjának kutatóprofesszora, a Szegedi Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára, a Straub Örökség Alapítvány elnöke részére a stressz és adaptáció sejt- és molekuláris szintű folyamatainak megismerését célzó kutatási eredményei, valamint a kutatói pálya népszerűsítése érdekében végzett jelentős tudományszervezői tevékenysége elismeréseként.

Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozata)kitüntetést adományozott:

REINHOLD BOCKLET, a Bajor Tartományi Parlament első alelnöke részére Magyarország európai integrációjának elősegítése, valamint a német-magyar, illetve bajor-magyar kapcsolatok fejlesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként;

Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott:

JANKOVICH-DE JESZENICE JÓZSEF BÉLA, Magyarország hollandiai tiszteletbeli konzulja részére a holland-magyar kapcsolatok fejlesztését, valamint hazánk jó hírének megőrzését szolgáló diplomáciai és kulturális közéleti tevékenysége elismeréseként;

KIBÉDI VARGA ÁRON irodalomtörténész, költő, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja részére az emigrációba kényszerült magyar alkotók között betöltött meghatározó szerepe, jelentős szépirodalmi, valamint irodalomtörténészi pályája elismeréseként;

MARIANO HUGO WINDISCH-GRAETZ, a Szuverén Máltai Lovagrend szlovéniai nagykövete részére kiemelkedő diplomáciai, valamint a keresztény hit és értékek megőrzését, illetve a magyar érdekek vatikáni és szlovéniai képviseletét szolgáló, támogató tevékenysége elismeréseként.

Kiss Réka

Forrás: kormany.hu

Fotó: kormany.hu

Az Orosházi Fúvószenekar térzenéjével kezdődött az ünnepség, majd Zalai Mihály alpolgármester mondott beszédet, elsőként Petőfi naplójából idézett.

- A szabadság iránti vágy a történelem mozgatórugója. Nem lehet előre tudni, hogy az érte folytatott küzdelem mikor válik visszafordíthatatlanná. A mindenkori hatalom igyekszik megismerni a közösség elégedettségét, ám ezt legfőképpen csak gazdasági értelemben sikerül felmérni. Azt, hogy a szabadság hiánya hogyan hat a lelkekre, képtelenség megtudni – mondta Zalai Mihály.

Az alpolgármester kiemelte, Petőfi zsenije képes volt március 15-én felmérni, hogy azon a napon történelmet írtak. Az azután következő másfél év meghatározta a magyarság életét, 1956 tartalmát és formáját is az 1848-1849-es események határozták meg.

Zalai Mihály beszélt az orosháziak szabadságharcos tetteiről is, amikor a szerbekkel küzdöttek, amikor 1849 márciusában Damjanich csapata Orosházán állomásozott. Felidézte azokat a napokat, amikor Kossuth felesége Orosházán bujkált.

Az ünnepségen az Eötvös József Katolikus Általános Iskola diákjai adtak műsort, majd a város intézményei, civil szervezetei, magánszemélyek helyezték el a megemlékezés koszorúit, virágait, a Kossuth szobor talpazatánál.

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben.

Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni, de lehetőséget teremtettek arra, hogy a reformszellemű liberális nemesség kidolgozza a saját programját. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József és mások.

Az 1847 novemberében Pozsonyban összeült – később utolsónak bizonyult – rendi országgyűlésen a reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a „fontolva haladókat” tömörítő Konzervatív Párt lépett föl határozott programmal. Utóbbiak jelentős mértékben bírták a bécsi udvari körök támogatását is. A téli hónapok során patthelyzet alakult ki, ebbe a helyzetbe hozott döntő fordulatot a február 22-ei párizsi forradalom híre. Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: független magyar bank felállítását, a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és magyar független felelős nemzeti kormányt. A Habsburg Birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében. Ezen kívánalmak országgyülési felirat alakjában voltak a király elé terjesztendők.^[6]

A végső lökést a reformok ügyében végül 1848. március 15-e jelentette, amikor a pesti radikális ifjúság vér nélkül érvényt szerzett az ún. 12 pontnak.

Március 11-én a bécsi tanuló ifjúság petíciót nyújtott be a császárhoz; Pesten az Ellenzéki Kör hasonlóképpen elfogadott március 12-én tartott gyűlésében egy Irinyi József által fogalmazott 12 pontú kérvényt, melynek tartalma a következő volt: “Mit kiván a magyar nemzet: Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1. Kivánjuk a sajtó szabadságát, a cenzura eltörlését. 2. Felelős minisztériumot Pesten. 3. Évenkénti országgyülést Pesten. 4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben. 5. Nemzeti őrsereget 6. Közös teherviselést. 7. Az úrbéri terhek megszüntetését. 8. Esküdtszékeket, képviselet s egyenlőség alapján. 9. Nemzeti bankot. 10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra; magyar katonáinkat ne vigyék külföldre; a külföldieket vigyék el tőlünk. 11. A politikai statusfoglyok bocsáttassanak szabadon. 12. Kivánjuk az uniót Erdéllyel. Egyenlőség, szabadság, testvériség.”

Az afelett való határozást, hogy e kérvényt az országgyűlésnek, vagy az országos ellenzéki választmánynak nyújtsák be, a március 14-én délután tartandó gyűlésre halasztották. Eközben érkezett Pestre a hír, hogy Bécsben 13-án kitört a forradalom és a bécsi tanuló ifjúság petícióját az országgyűlési rendekkel elfogadtatta; e hír hatása alatt, midőn a gyűlés (a szónokok Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Irinyi József voltak) az utóbbi indítványt fogadta el, a határozattal elégedetlen ifjúság Petőfi, Jókai, Vasvári vezetése alatt a Pilvax-kávéházba ment és ott a Közvélemény asztalánál elhatározta, hogy másnap, azaz 15-én reggel az egész városban kihirdeti a 12 pontot. Jelen voltak: Petőfi, Jókai, Bozai Pál, Bulyovszky Gyula, Vasvári Pál, Sükei I., Telepi György, Hamary Dániel és még néhányan. Gyülekezési helyül a Pilvax-kávéházat tűzték ki, a gyülekezés idejéül reggeli 8 órát. Petőfi megígérte, hogy még az éjjel alkalmi költeményt is ír és azt maga fogja elszavalni.

1848. március 15.

Aznap korán reggel Petőfi Sándor a Pilvax kávéházba sietett ahol az ifjak összegyűltek és Vasvári Pált és Bulyovszky Gyulát ott találva, Jókai Mór lakására hívta őket, ahol a 12 ponthoz proklamációt szerkesztettek. Petőfi 8 óra körül társaival a Pilvax-kávéházba ment, a kitűzött időre csak hatan jelentek meg (Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő, Gaál Ernő és Hamary Dániel). Itt Jókai felolvasta a 12 pontot és a proklamációt. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. Innen indultak el az előzetes megállapodás szerint először a jogi egyetemhez az Egyetem utcába. Annak udvarán már egy csapat tanuló várt rájuk s ott rögtön széket hoztak Petőfi és Jókai számára, itt Petőfi újból elszavalta előző éjjel írt költeményét, a Nemzeti dalt, Jókai pedig fölolvasta a 12 pontot. Innen az Újvilág utcai orvosi egyetemre mentek, itt is félbeszakították az egyetemi előadásokat és az előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron, később pedig a mérnöki és bölcseleti kar hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi téren is. Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott hozzájuk, mely nőttön nőtt.^[6]

Elhatároztatott, hogy a nép a proklamáció első pontját, a sajtószabadságot, saját önhatalmánál fogva teljesülésbe veendi, amit meg is tett, 10 óra után a siker és lelkesedés hatása alatt a tömeg Landerer és Heckenast könyvnyomdájához vonult a Hatvani utcába, itt a rend és béke fönntartása tekintetéből választmányi tagokul Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Vidats János és Jókai Mór küldettek be. A nyomdatulajdonost a kikiáltott tizenkét pontú program és Petőfi költeményének cenzúra nélküli kinyomatására szólították fel, ellenállásának esetén az el nem kerülhető kényszerítést helyezvén kilátásba. A nyomdatulajdonos engedett, és a kívánt iratok rögtön németre is lefordítva néhány pillanat múlva ezrével kerültek elő a gyorssajtó alól, melynek példányai egész délig osztattak ki a szakadó eső dacára szüntelen gyülekező közönségnek.^[7] Ezek voltak a szabad sajtó első termékei. Míg a nyomtatás tartott, Petőfi, Jókai, Vasvári, Egressy és Irányi beszédet intéztek a néphez. Ekkor Petőfi negyedszer szavalta el a Nemzeti dalt. Csak délfelé oszlottak el, megállapodva abban, hogy délután az államfogságban levő Táncsics Mihály kiszabadítására mennek Budára.

Délután 3 órakor a Múzeum téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és proklamáció példányait ezreivel osztogatták; innen a városházára mentek, a 12 pont elfogadását sürgetvén. Az összegyűlt nép elhatározta, hogy a városházára indul, és ott a polgári kart és városi tanácsot az egyesülésre és kívánatai aláírására felszólítja. A tanácsterem megnyílt, a tanácsnak benyújtották a program pontjait, melyeket a tanácsjegyző tájékoztatása szerint elfogadtak. Ezután Holovics tanácsnok kívánt gondolkozási időt, hogy e pontok tanácskozás alá vétethessenek. Megcáfolta őt Rottenbiller Lipót alpolgármester, arra hivatkozván, hogy már egész délelőtt tanácskoztak efölött. Ezután szónokolt Nyáry Pál Pest megyei alispán és a pontokat pártolta, utána Klauzál Gábor, aki az első és 11-ik pontok rögtöni életbeléptetését is sürgette. A pontokat Szepessy Ferenc polgármester és a tanács tagjai aláírták, és Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek.

Rögtön választottak egy rendre ügyelő választmányt, melynek Petőfi is tagja volt. A nép, ideiglenes választmányát a tanács és polgárság választmányával egyesítendőt kinevezve, kívánta, hogy Táncsics Mihály, aki sajtói állítólagos vétség miatt fogva van Budán – miután kimondatott, hogy cenzúrai törvények nálunk nincsenek, nem is voltak soha – szabadon bocsáttassék, és a censurale collegium rögtön mentessék fel hivatalától. E kívánata teljesítésére ½ 5 óra tájt átment Budára, s a hatósági épület udvarán zászlóalja köré gyűlve, állhatatosan állt jogai kívánatai mellett, míg választmánya által kijelentették: hogy a helytartótanács e három pontba egyezett bele: 1. Táncsics kiadatása, 2. a cenzúra eltörlése, 3. sajtóbíróságnak a nép közüli választatása; s egyúttal kimondta, hogy a katonaságot csak azon esetben fogja kirendelni: ha azzal maga a nép saját céljai rendes kivitelére kívánna rendelkezni. Zichy Ferenc, a helytartótanács elnöke, azonnal szabadon bocsátotta Táncsicsot, a nép önkezeivel vonta át kocsiját Budáról a Nemzeti Színház teréig, s bevonult a színházba.

E nap délutánján kívánta a nép a színházi aligazgató Bajza Józseftől, hogy a színházban e nap ünnepélyére teljes kivilágítás mellett a betiltott Bánk bán adassék elő. Bajza mondta, hogy szívesen tűzi műsorra. A színészek nemzeti színű kokárdákkal léptek ki a színpadra, Egressy Gábor a Nemzeti dalt szavalta, az énekkar énekelte hozzá a Himnuszt és Szózatot. A közönség nagy része óhajtotta, hogy Táncsics megjelenjen a színpadon, azonban értesülve annak gyengélkedő állapotáról, kívánatával felhagyott. Végül a Rákóczi-induló mellett oszlott el a nép.^[8] Az állandó választmány azonban reggelig együtt ült.

Másnap, március 16-án már Pest vármegye alispánja, Nyáry Pál, Rottenbiller Lipót polgármester és mások állottak a mozgalom élére és így lett az országos jelentőségűvé. A népnek legelső teendője volt a nemzetőrség tettleges életbeléptetését követelni, s evégre aláírásgyűjtésbe kezdtek, néhány óra alatt több ezer aláírás gyűlt össze. A nép követelte a fegyvereket. A katonai hatóság jelentette, hogy csak 500 fegyvert adhat, mert a többi Komáromba vitetett. Lenn pedig a nép, mely már ekkor mintegy 20–25 ezerre ment, követelte a fegyvereket s fenyegetőzött, hogy feltöri az arzenált, ha fegyvert nem kap. Ekkor alválasztmányt neveztek ki a fegyverek kiosztása tárgyában, s egyórai tanácskozás után Rottenbiller alpolgármester a teremben, Jókai pedig a városház terén összegyűlt népet nyugtatta meg azon tervezet közzétételével, hogy az illető tömegek városnegyedenként külön oszolván, száz-száz férfit válasszanak ki maguk közül, akik óránként felváltva mint nemzetőrök az éjjel kivilágított város nyugalma fölött őrködjenek. A többi fegyverek kiadását a következő napokon fogják sürgetni.

Este a két testvérváros ki volt világítva, az utcákon lelkesült néptömeg forrongott, harsogtatva: “éljen a szabadság!” Az ablakokból nemzeti szín lobogók függtek alá, a szabadság nevével beírva. Egész éjjel rend és nyugalom őrködött a város fölött, a portyázó nemzetőrök több helyeken bujkáló csavargókat fogtak össze, s hivatásuknak minden tekintetben híven megfeleltek.

Ezalatt Kossuth Bécsben tárgyalt a Habsburg vezetőkkel. V. Ferdinánd király először nem akarta szentesíteni a pozsonyi országgyűlésen előző nap megszavazott feliratot, azonban 16-án hajnalban – hallva a Pest-Budán történtekről – kénytelen volt engedni.

Március 15-én a bécsi forradalom hírére magyar küldöttség indult a pozsonyi országgyűlésről a császári városba, s időközben Pesten is kitört a forradalom. Március 16-án Bécsbe is eljutott a pesti forradalom híre. Az udvar meghátrált, s kénytelen volt engedni a pozsonyi küldöttség követeléseinek. Hozzájárult március 17-én gróf Batthyány Lajos miniszterelnöki kinevezéséhez. Beleegyezett az önálló magyar kormány megalakulásába. Megígérte, hogy a király szentesíti a reformtörvényeket. A gróf Batthyány Lajos vezetésével megalakuló új kormány már nem a királynak, hanem az ország választott képviselőinek, a magyar országgyűlésnek tartozott felelősséggel. Ezért tehát független, és felelős kormány volt.

A szabadságharc sorsa abban a pillanatban eldőlt, amikor az oroszok a magyar határt átlépték, de a vég bekövetkezéséig még pár hónap eltelt. Mivel a magyar hadvezetés nem akart már csatát vállalni, ezért a hadtápot már el is küldték a helyszínről, de akkor érkezett a helyszínre Bem, (aki kemény harcokban egész erdélyi hadseregét elvesztette) és csatát vállalt. Így került sor a vereséggel végződő temesvári csatára, ami után azonban már csak két lehetőség maradt: vagy harcol tovább a magyar sereg minden remény és cél nélkül, amíg utolsó szálig elvérzik, vagy leteszi a fegyvert, miután a hadjárat viselésére elégséges eszközei sincsenek. A magyar hadsereg anélkül hullott szét és semmisült meg, hogy Haynau jelentős győzelmet aratott volna fölötte. A Kossuth által diktátorsággal felruházott Görgey számára egyetlen lehetőség maradt, letenni a fegyvert. Görgey serege ekkor körülbelül 30 000 ember volt, akik közül 5000 fegyvertelen újonc honvéd. Görgey augusztus 11-én haditanácsot tartott tábornokaival és tisztjeivel, és a fegyverletételre szánta el magát, kizárólag az oroszok előtt.

Hruljov (németesen: Chrurloff) orosz tábornok seregéből Kotljarovszkij (németesen: Katlaroff) huszárkapitány és gróf Rüdiger tüzér hadnagy már július 21-én felkereste Görgeyt Rimaszombatnál azzal az ajánlattal, hogy tegye le a fegyvert. A tiszteknek és a legénységnek teljes szabadságot biztosított ez az ajánlat. Görgey válaszát gróf Batthyány László és egy tiszt vitte meg Churloffnak. Görgey tudatta, hogy egyezség esetén nemcsak a sereget, hanem a lakosságot is biztosítani kívánja. Megüzente Görgey azt is, hogy a magyar nemzet az események mostani állása szerint szívesen látná, ha Szent István koronáját valamelyik orosz nagyherceg viselné. Nemsokára özvegy Bory Miklósné Hellenbach Karolina bárónő is felkereste Görgeyt Rüdiger tábornok megbízásából a fegyverletételre vonatkozólag. A tárgyalások meg is kezdődtek.

Az utolsó jelentősebb harcképes seregtest, a Görgey vezette feldunai hadsereg feltétel nélküli fegyverletételére 1849. augusztus 13-án került sor Világosnál, az orosz Fjodor Vasziljevics Rüdiger tábornok csapatai előtt. Sok kisebb magyar csapat ettől külön tette le a fegyvert.

A forradalom alig fejeződött be, a császáriak mindjárt megkezdték a megtorlást. Haynau, a magyarországi osztrák főparancsnok felállította a haditörvényszéket, melyek több száz tisztet és polgári személyt ítéltek halálra és még többet várfogságra. A foglyul ejtett katonák közül a magyarokat, székelyeket, lengyeleket és németeket erőszakkal besorozták az osztrák hadseregbe, a más nemzetiségűeket hazaengedték. 1849. október 6-án Aradon kivégezték a magyar forradalom 13 tábornokát, az aradi vértanúkat. Ugyanezen a napon sortűzzel kivégezték Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt is, majd október 25-én Kazinczy Lajost. A forradalom után a császáriak nem teljesítették a nemzetiségeknek tett ígéreteiket, ők is el kellett, hogy szenvedjék a forradalom leverése utáni önkényuralmi rendszert.

A megtorlást követő kiegyezést követően az ország gyors fejlődésnek indult – írta a Wikipédia.

Kép: wikipedia.org.