LIKEFESTOON HÍRPORTÁL
Erről is olvashat nálunk
Pünkösdkor a Szentlélek kiáradásáról emlékszünk meg a keresztény vallás szerint. Minden évben a húsvét utáni hetedik vasárnapon és hétfőn ünnepeljük, idén ez június 4-re és 5-re esik.
Háromnapos hosszú hétvégét élvezhetünk péntektől, hiszen most ünnepeljünk két munkaszüneti nappal pünkösdvasárnapot és pünkösdhétfőt. A keresztény vallásnak megfelelően a Szentlélek, az Atya és a Fiú kölcsönös szeretetének végpontját, áradását. Húsvét után, az ötvenedik napon tartják ezt az ünnepet, így a nyugati kereszténységben pünkösdvasárnap legkorábbi lehetséges dátuma május 10.-e, a legkésőbbi pedig június 13.-a.
A magyar kultúrában több szokás is kötődik a pünkösdhöz. Ezeknek több eleme a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra, melyek olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flora istennőt, a növényvilág és a virágok, vagyis a termékenység istennőjét köszöntötték.
Pünkösdhöz kötődik a májusfaállítás is, amelyet a magyar nyelvterület nagy részén hagyományosan a május elsejére virradó éjszaka állították. Azonban ennek a hagyománynak a másik jeles alkalma pünkösd volt, illetve a május elsején állított fákat sokfelé pünkösdkor bontották le. A májusfa, a zöld ág a természet megújhodásának a szimbóluma, és legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka és szerelmi ajándék is. A legények állították a lányoknak csoportba szerveződve udvarló legény vezetésével, ez a gesztus egyfajta megtiszteltetés volt a gyengébb nem felé. A fákat, melyek általában magasak voltak, színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte, melynek dátuma pünkösdre esett.
Ehhez az ünnephez kötődik a pünkösdi király és a királynéjárás, a pünkösdölés, illetve a törökbasázás, a borzakirály és a rabjárás is. Ezek a szokások nagyban hasonlóak voltak, lényegében a falu, a környék körbejárását jelentették, különböző maskarákba bújva és ajándékokat remélve. A pünkösdi király megválasztása különböző ügyességi próbákat követően történt meg. A falu legrátermettebb legénye pünkösdi királyként egy éven át ingyen ehetett-ihatott a kocsmában.
Manapság már nem jellemzőek ezek a tevékenységek pünkösdkor, inkább csak igyekszünk kihasználni az ölünkbe hullott szabadnapokat, és rövid kirándulásokat szervezünk a hosszú hétvégére.
A csíksomlyói búcsú is remek célpontja lehet a hétvégi utazásnak. A búcsú a magyarság egyik legjelentősebb keresztény eseménye, melyet minden évben pünkösdkor tartanak meg Erdélyben, a csíksomlyói kegytemplomban és körülötte. Az ide elzarándokolók és a misén résztvevők teljes búcsút, azaz megváltást nyerhetnek megbánt bűneik alól. Az esemény a keresztény magyar összetartozás szimbóluma lett.
Földesi Szandra
Fotó: illusztráció
