LIKEFESTOON HÍRPORTÁL
Erről is olvashat nálunk
Tegnap, azaz október 1-jén Budapesten Orbánt Viktor miniszterelnök és Martonyi János külügyminiszter fogadta Titus Corlăţean román külügyminisztert.
A tárgyaláson új magyar-román határátkelők megnyitását szorgalmazta a magyar kormány annak érdekében, hogy az egymáshoz szorosan illeszkedő határ menti, gazdasági régiók újra működőképesek legyenek. Ez Orbán Viktor miniszterelnök és Titus Corlăţean román külügyminiszter megbeszélésén hangzott el. Martonyi János utólag a következők szerint összegezte a témáról folytatott tárgyalást: Párbeszéd útján keressük a megfelelő megoldásokat.
Titus Corlăţean román külügyminiszter hétfői budapesti tárgyalásai után a Mediafax román hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Şaguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását.
Şaguna püspököt a románok nemzeti hősként tisztelik 1848–49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben. „Şaguna püspök gyulai szobráról már évek óta tárgyalunk a magyar féllel. Örömmel tapasztaltam, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Martonyi (János) kollégám teljes nyitottságot tanúsítottak a kérdésben” – mondta Corlăţean. A román diplomácia vezetője üdvözölte Budapest hozzáállását, amit egy „nagy előrelépésnek” minősített.
Corlăţean kiemelte, hogy egy Méhkeréken kialakítandó román kulturális központról is tárgyalt vendéglátóival és üdvözölte azt, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerte el a Román Ortodox Egyházat. A román külügyminiszter ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is vannak megoldásra váró problémák a magyarországi romáság anyanyelvű oktatása, a parlamenti képviselete és a kisebbségi önkormányzatokban jelentkező úgynevezett „etnobiznisz” felszámolása terén.
A romániai magyarság tekintetében Titus Corlăţean az interjúban azt hangsúlyozta, fontos, hogy nézetkülönbségeiket közvetlenül és ne a sajtón keresztül üzenve hozzák egymás tudomására. „Nem titkoljuk, hogy vannak véleménykülönbségek: ezeknél fontos a közvetlen párbeszéd és lehetőleg kerülnünk kell a sajtón keresztül való üzengetést, mert az többet árt, mint használ. Ilyen téma a kollektív jogok kérdése, amelyben bizonyos, hogy különbözik az álláspontunk. Románia alkotmánya és törvényei, de az európai szabványok is a mi olvasatunkban eléggé világosak és az egyéni jogokra helyezik a hangsúlyt, amikor a nemzeti identitás védelméről van szó” – magyarázta Corlăţean.
