LIKEFESTOON HÍRPORTÁL
Erről is olvashat nálunk
Elkezdődött az örömünnep, feltámadt Jézus, mely által győzött a világosság és az élet. Hétfőn előkerül a hímes tojás és a kölni is.
A húsvét elnevezés a héber pészah szóból ered, mely kikerülést, elkerülést jelent. Ez az ünnepkör a mozgóünnepeink közé tartozik, hiszen minden évben más napra esik. A dátum a Nap és a Hold mozgásától is függ, azonban az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra tesszük, tehát március 22. és április 25. közé. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején megrendezett termékenységi ünnepekkel, melyeknek része a feltámadás és az újjászületés. Húsvétkor ünnepeljük a keresztre feszített Jézus feltámadását, az örömünnep már Nagyszombat estéjén elkezdődik, erről korábbi cikkünkben is olvashattak. A keresztény egyházban Krisztus feltámadásával a sötétség felett a világosság, míg a bűn és a halál felett az élet győzedelmeskedik.
Az ünnep másnapján, húsvéthétfőn locsolkodni mennek a legények a lányokhoz, akik hímes tojással, vagy ma már inkább húsvéti édességgel köszönik meg ezt. A húsvéti locsolkodás a keresztelésből ered, illetve abból, hogy a Jézus feltámadását hirdető, majd annak hírét vivő jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni. A régi időkben a termékenységi ünnephez kapcsolódóan a víznek tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak. Ezt a napot vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték, hiszen a népi szokások szerint a lányokat kúthoz, vályúhoz vitték, és egy vödör vízzel leöntötték őket, mondván „el ne hervadjanak”. Számos magyar településen még hűek a népszokásokhoz, azonban legtöbben illatos kölnivel indulnak locsolkodni hétfőn.
