Az alapítvány LEADER pályázat keretében 35 millió forintot nyert, a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez, amelyből a Kaszaper-Peregi templom felújítását és a bemutatótér kialakítását hajtják végre, megóvva a középkori templom építészeti és kulturális értékeit. A térségben hasonló beruházást még nem valósítottak meg. A IV. Béla korabeli templom a rekonstrukciót követően, turisztikai látványossággá válna, így lehetőség nyílhat kirándulásra és oktatásra is.
– A peregi templom régészeti feltárását 2003-ban kezdték meg, de a feltárt templom helyreállítása, forráshiány miatt nem valósult meg. A pályázati forrást a Kaszaperi Község Önkormányzatának tulajdonában lévő, feltárt templom falmaradványainak megmentésére, a valaha volt történelmi táj helyreállítására, valamint a templomdomb bemutató terének kialakítására szeretnénk fordítani. A területen több kor egykori lakóotthonainak maradványait rejti a föld, ezeket is bemutatnák az utókornak, ezen belül egy újkőkori, bronzkori, szarmata és egy Árpád-kori házat valamint egy honfoglaló jurtát alakítunk ki, ahol kézműves foglalkozásra, oktatásra, kirándulásra és népi rendezvényekre lesz lehetőség. Továbbá a Száraz-ér partjára egy halászkunyhót alakítanánk ki, ahol horgászversenyeket lehet szervezni. Célunk egy történelmi emlékhely kialakítása. A Kaszaper-Peregi templom örökségének megóvása, és ennek további megőrzése érdekében térfigyelő rendszert építünk ki, amelynek villamos energia biztosításához napelemeket helyezünk el – részletezte a beruházást, Kaszaper polgármestere Csürhés István
A beruházást július elején kezdik, az átadást pedig szeptember végére tervezik.
Hajdú Edit
Magyarország európai uniós csatlakozása óta – 2004 és 2013 között nagyjából 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás érkezett a turizmusba, ami az ország számára elérhető összes uniós forrás 4,3 százaléka – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára az MTI érdeklődésére.
Horváth Viktória hozzátette: a 10 év alatt mintegy 1360 projekt kapott támogatást.
Szavai szerint a magyar turizmus képe sokat változott az elmúlt tíz évben, ugyanakkor nehéz az uniós tagság hatásait vizsgálni, mert a csatlakozás utáni időszakra esett a gazdasági-pénzügyi világválság, ami erőteljesen befolyásolta az utazási piacot.
Hangsúlyozta: az első Széchenyi Terv volt az a kezdő lépés, amellyel az ország felkerülhetett a turizmus európai és világtérképére. 2001-ben és 2002-ben 40 milliárd forint hazai költségvetési forrás áramlott az ágazatba, közel 2000 projekt kapott kisebb-nagyobb támogatást. A Széchenyi Tervnek egyik fő eredménye az volt, hogy a szakmában és a döntéshozókban egyaránt tudatosította: a magyar turizmus megfelelő támogatás mellett a nemzetközi turisztikai piac élmezőnyébe kerülhet, és a magyar gazdaság egyik húzóágazatává válhat.
Emlékeztetett arra, hogy a tíz év alatt támogatott projektek között voltak nagy kastély- és fürdőfejlesztések, kisebb szolgáltatásfejlesztések, illetve szálláshely-fejlesztések, de a turizmus helyi szervezetei, a TDM szervezetek is kaptak támogatást. Közlése szerint a támogatásokkal összesen 500 milliárd forintnyi turisztikai fejlesztés valósult meg az országban.
Horváth Viktória ismertetése szerint 2007-2013 között turisztikai vonzerők fejlesztésére 916 projekt kapott 241 milliárd forint támogatást, míg szálláshelyfejlesztésre 198 pályázatra jutott 43,7 milliárd forint. A TDM-szervezetek összesen közel 6 milliárd forintot kaptak.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy mind a városfejlesztés, mind az egészségturizmus, a kulturális és vallási turizmus, mind pedig az ökoturizmus területén születtek kiemelt fejlesztések. Példaként említette a Városligeti Műjégpálya és környezete fejlesztését, amely 3,3 milliárd forintba került, a Pannonhalmi Bencés Főapátság hasonló összeggel megvalósult turisztikai fejlesztéseit, a Balatonfüred reformkori városközpontjának közel 2 milliárd forint támogatással történt megújítását, illetve a hajdúszoboszlói és a zalakarosi fürdő jelentős fejlesztéseit.
Kitért arra, hogy a schengeni övezethez csatlakozás több szempontból is hasznos a turizmusnak. Egyrészt jelentősen megkönnyítette az övezethez tartozó országokból a beutazást Magyarországra, másrészt a schengeni országok egységes vízumpolitikája és díjszabása egységessé és átláthatóbbá tette a beutazást az övezeten kívüli országokból. Az EU-hoz tartozás általánosságban is a biztonság, a stabilitás képét erősíti, ami a turizmusban alapvető fontosságú – tette hozzá.
Horváth Viktória szerint a szálláshely-kínálat átalakulása és magasabb minőségi kategóriája egyértelműen az uniós forrásoknak köszönhető: a négycsillagos szállodák aránya az összes szállodán belül 21 százalékról 40 százalékra nőtt a csatlakozás óta.
Szintén a csatlakozáshoz köthető az olyan programokban való részvétel, mint az Európa Kulturális Fővárosa, vagy a Kiváló Európai Desztinációk (EDEN) – fűzte hozzá.
Ismertetése szerint az elmúlt 10 évben Magyarországon a vendégszám 40 százalékkal 6,3 millióról 8,8 millióra, a vendégéjszaka-szám 23 százalékkal 18,6 millióról 22,8 millióra nőtt. A szálláshelyek bevételei 78 százalékkal 167 milliárdról 297 milliárd forintra nőttek 2003 és 2013 között.
Horváth Viktória rámutatott: az elmúlt tíz év során a beutazó turizmus szerkezete átalakult: a hagyományos, nyugati küldő piacok súlya csökkent, míg a közeli országoké – Csehország, Románia, Lengyelország, Szlovákia – és közöttük különösen Oroszországé nőtt.
Az átlagos szállodai szobaár 2003-ban 11 239 forint volt, 2013-ban pedig 15 180 forint, ami a vállalkozások jövedelmezősége szempontjából kívánatosnál szerényebb növekedés, így ezen a területen van még mozgástér. A beutazó turizmus szerkezetére és az árakra is igaz, hogy ezek alakulásához sokkal inkább a válságnak volt köze, semmint az uniós csatlakozásnak – jegyezte meg.
A szobakapacitás-kihasználtság viszont sokat javult tíz év alatt, a kereskedelmi szálláshelyeken 36,1 százalékról 42,1 százalékra, ezen belül a szállodákban 43,7 százalékról 49,8 százalékra.
Az államtitkár szólt arról, hogy az EU-val való viták alól a turizmus sem kivétel: a cafeteria-szabályozással kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás a SZÉP-kártyát is érinti. “Az unió a kártya kibocsátási feltételrendszerét túl szigorúnak, diszkriminatívnak tartja, mi viszont szükségesnek gondoljuk ezt a szigort, mivel az emberek pénzét így látjuk biztonságban” – mondta Horváth Viktória.
Nagy részben a SZÉP-kártyának köszönhetően a belföldi turizmus tavaly az egész EU-ban egyedülálló – a bevételeket tekintve közel 10 százalékos – növekedést produkált, vagyis a rendszer beváltotta a várakozásokat, ezért nem is kívánunk változtatni rajta – fogalmazott.
Mindezzel együtt ezeknek a vitáknak a jelentősége eltörpül a tagság előnyeihez képest – összegezte a turizmusért felelős helyettes államtitkár – adta hírül az MTI.
Fotó: Gyopárosfürdő/facebook
A medencék vizét október 1-jén engedték le, így téliesítették a létesítményt. Akkor úgy tervezték, hogy május elsején üzemelik be újra. Ám az elmúlt hetek viszonylag kellemes időjárása miatt úgy döntött a város vezetése, már a húsvéti hosszú hétvégén nyári üzemmódra vált a főtér.
- Ha kellemes lesz az időjárás, biztosan sokan látogatnak majd ki, sétálni, pihenni a főtérre. Ezért is született meg a döntés, hogy a tervezett időpontnál másfél héttel hamarabb állítjuk vissza a nyári üzemmódot – tudtuk meg Szloszjár Csabától, a Gyopárosfürdői Gyógy- Park- és Élményfürdő igazgatójától, aki a munkálatokat felügyelte.
- Jól vizsgázott a téliesített rendszer. Csak apróbb felületi sérüléseket, gépészeti problémákat kellett orvosolni. A hét elején ezek megtörténtek. A medencéket kitakarítottuk, fertőtlenítettük, csütörtökön kezdtük meg a vízterek feltöltését, a töltővíz forgatását. Már a vízköpőket is beüzemeltük. Pénteken újra teljes pompájában látható a főtér vizes attrakciója – nyilatkozta Szloszjár Csaba.
Fotó: Kovács Erika
A nagybánhegyesi kempingbe azonban már megérkeztek az első vendégek. Nem rettenti el őket a hideg, igaz, napjaik egy részét a 38 Celsius fokos víben töltik. Évek, sőt, évtizedek óta visszatérő vendégek ők, akik nyár közepén hazamennek egy-két hétre, majd újból visszatérnek Bánhegyesre, s maradnak október végéig, november elejéig…
A nagybánhegyesi az ország egyik legkorábban nyitó kempingje. Nincs előre meghirdetett szezonkezdet. Az önkormányzat kft.-je már márciusban felkészíti a kempinget a vendégek fogadására, s akkor nyitnak, ha az első lakóautó dudál a kapuban. Így megy ez már évek, mi több, évtizedek óta.
Jellegzetes termálvízillat csapja meg az ember orrát, ahogy elhalad a fürdő épülete mellett. A településen 1971-ben tört fel a termálvíz. Magas az ásványi-anyag tartalma: nátrium-hidrogén-karbonátos, jelentős metabórsav tartalmú, bromidos, jodidos, fluoridos hévíz. Gyógyhatása miatt szeretik mindazok, akik idejárnak fürödni, bár a fürdőnek a gyógyhatásról még nincs papírja. A visszatérő vendégek azonban esküsznek rá, s a tapasztalatnál nincs jobb érv. Szívesen látogatják a mozgásszervi betegségekkel küszködők, de állítólag nőgyógyászati panaszokra is jó.
– Az első vendégek jó másfél héten itt vannak, de vannak, akik most, hétvégén érkeztek – tudtuk meg Jancsó Ottó polgármestertől. Most a németek és az osztrákok voltak a legelsők, de jönnek majd Hollandiából, sőt, Finnországból is.
A faluban egyébként legalább annyira várják a kempingezők érkezését, mint máshol a gólyákat. Nagybánhegyesen az idők folyamán a lakóautók lettek a tavasz hírnökei. A kemping lakóit arcról, többeket névről is ismernek a bánhegyesiek. A vendégek sokat sétálnak a faluban, ott intézik napi bevásárlásaikat is. S aki minden évben hosszú hónapokat tölt Nagybánhegyesen, már majdnem helyinek számít.
– Nagyon sok a visszatérő vendégünk. S az sem titok, hogy szinte valamennyien a nyugdíjas korosztályhoz tartoznak. Sokan áprilistól ősz végéig, október-novemberig itt maradnak, s amikor beköszönt a nagy meleg – júliustól augusztus közepéig – elmennek Görögországba, vagy pedig hazamennek, megnézni, hogy minden rendben van-e – sorolta Jancsó Ottó.
A nagybánhegyesi kemping közvetlenül a termálfürdő mögött található, hatalmas zöldterületen. Nyárra hatalmas lombot növesztenek a fák, ami még egy kicsit várat magára, elvégre még csak tavasz van. A legfürgébb kempingezőké a legjobb hely. Most, április közepén már 8 autóval parkoltak le a turisták. Ők már tudják, melyik fához érdemes kikötni a lóerőket. Évek, évtizedek óta visszajárnak, kényelmesen berendezett lakóautóikkal. A kemping szociális helyiségében fürdenek, ott van kialakítva a mosogató is és a mosókonyha, utóbbi hagyományos tárcsás mosógéppel és centrifugával felszerelve. Mint megtudtuk, a fürdőt üzemeltető önkormányzati cég le akarta cserélni automata mosógépre, de a vendégek tiltakoztak ellene. Úgy látszik, a nomád élethez ez jobban passzol.
Brigitte Grinercz és férje Günther már harminc éve járnak ide a németországi Ludwigsburgból, méghozzá évente kétszer. Hat-nyolc hét után, ha már nagyon meleg van, kicsit hazamennek, majd újból visszatérnek.
– Fáj a derekunk, a térdünk, amire a nagybánhegyesi víz nagyon jó gyógyszer. Nagybánhegyes nagyon szép település, csupa zöld minden, és csend van. Nekünk erre van szükségünk, nem a nagy nyüzsgésre – mondta Brigitte, de fotót nem engedett készíteni magáról, azt mondta, keressünk fiatalabb asszonyt, ő már 80 is elmúlt. Lehet, hogy az évi több hónapos kempingezés, vagy a nagybánhegyesi víz teszi, de nem látszik rajta.
Hans és Theodora Kralchgrüber Ausztriából érkeztek a bánhegyesi kempingbe. Ők is visszatérő vendégek, két évtizede járnak a dél-békési faluba nyaralni. Hasonlóan Brigittéhez, ők is dicsérik a bánhegyesi vizet, a falu nyugalmát, a kemping szépségét. Ők utánfutón még egy cabrio-mopedautót is hoztak, azzal járnak be a faluba vásárolni. Könnyebb úgy a mozgás, mint a nagy lakóautóval.
A bánhegyesi kemping külföldi lakói jól érzik magukat a dél-békési faluban. Gyakori, hogy barátaikat is magukkal hozzák, s egy nagy társaságban élik meg a nyár mindennapjait.
Fotó: Kovács Erika
Negyedik alkalommal rendezték meg a Szauna Oscar Versenyt Magyarországon. Az elődöntőkből összesen kilenc szauna mester jutott a döntőbe: Orosházáról, Gyuláról, Kecskemétről, Magyarhertelendről, Debrecenből, Egerszalókról, Szentendréről, Miskolctapolcáról. A mesterek szombaton a közönségnek mutatták be szeánszukat, amelyet különböző fantázianevekkel láttak el. A vendégek, akik regisztráltak az Oscar-döntőre, bekukkanthattak Laci bácsi konyhájába, tejszínes mézes pakolással élvezhették a gyógyító virágok erejét, kis titkokkal fűszerezve Négy évszak alatt a föld körül címmel pihenhették ki a mindennapi stresszt.
A Szauna Oscar védjegytulajdonosa Ruszkabányai Gitta.
– Négy évvel ezelőtt még nem ismerték a Szauna Oscar Versenyt Magyarországon. Mi több, a szauna mesterek munkájáról sem sokat tudtak az emberek. Sokan azt gondolták, hogy a szauna mester csak csapkod a törölközővel és némi hangulatot teremt, holott ez nem így van. Ma már a rendszeresen szaunázók jelentős része ismeri és kipróbálta a szeánszokat, s van összehasonlítási alapjuk, mennyiben más az, ha a szaunázást szakember irányítja, mint amikor valaki csak beül a gőzbe. A szauna mester gondoskodik a megfelelő klíma kialakításáról. Ismernie kell az illóolajakat, azok jótékony hatásait, össze kell állítaniuk a megfelelő kozmetikumokat. A szauna szeánszok ugyanis testkezelések is egyben – mondta Ruszkabányai Gitta. A védjegytulajdonostól azt is megtudtuk, a hazai Szauna Oscar némileg különbözik a német, osztrák modelltől. Ott személytelenebbek a szeánszok, míg Magyarországon vendégközpontúbb.
Szombaton mind a kilenc versenyző bemutatkozott, a vendégek pontozása alapján öten jutottak tovább a vasárnapi megmérettetésre. Vasárnap a zsűri és a közönség pontjai alapján alakult ki a végeredmény. A dél-alföldi versenyzők végeztek a mezőny utolsó harmadában: 9. lett az orosházi Rostás Zoltán, 8. a gyulai Rozek László, 7. a kecskeméti Kecskés István. A hatodik helyen a magyarhertelendi Fáskerti Rita végzett.
Vasárnap minden versenyző „tiszta lappal” indult. Az aznapi teljesítményük alapján alakult ki a végeredmény. Az Oscar-díjat a debreceni Végh Sándor vehette át, aki Jéghideg érintés címmel mutatta be mézes-mentolos szeánszát. A további helyezettek: 2. Baráth Péter (Egerszalók) 3. Végh Tímea (Debrecen) 4. Belley Attila (Miskolctapolca) 5. Zelenák János (Szentendre) – olvastuk a Délmagyarország Békés megyei kiadásában.
Fotó: Kovács Erika
A Boda-tó a mezőkovácsházi kistérség egyetlen természetes tava. A projekt célja, hogy vonzó tájképet alakítsanak ki Nagykamarás határában, valamint hogy a tó alkalmas legyen szabadidős programok szervezésére, kirándulásra. A nagykamarási önkormányzat az elmúlt években saját forrásból már sokat áldozott a tó és környezete rendbetételére. A szabadvíz kedvelt a horgászok körében is.
A most elnyert 5 millió forintból tókotrást is végeznek, annak érdekében, hogy a víz nitrogén-, foszfor- és szervesanyag-dús iszapszintjét csökkentsék, a víztérfogatot növeljék. Emellett nádtetős, faszerkezetű kiülőket, kerti grilleket építenek, a jelenleg kint lévő, már elhasználódott, korhadt faszerkezetű ülőkék helyet, amelyek sok esetben már balesetveszélyesek is illetve hulladékgyűjtőket helyeznek ki.
Az önkormányzat szeretné a fejlesztéssel azt is elérni, hogy a helyi és környékbeli civil szervezetek is tartsanak a Boda-tónál rendezvényeket, amely így a közösségi élet új színterévé válhat – írta a Délmagyarország Békés megyei kiadása.
Horváth Viktória az MTI-nek elmondta: a turizmusban tavaly trendfordulót jelentett, hogy a belföldi turizmusból származó szállásdíj-bevételek – a beutazáshoz hasonlóan – közel 10 százalékkal növekedtek. A KSH januárban a kereskedelmi szálláshelyeken további 16 százalékos belföldi vendégéjszaka-szám növekedést mért. A belföldi turizmus bevétele januárban több mint 20 százalékkal bővült, meghaladta a SZÉP-kártya költést, ami azt jelenti, hogy több forrás jutott pihenésre, egészségmegőrzésre. A szolgáltatók beszámolói szerint a februári adatok is hasonlóan jónak ígérkeznek – tette hozzá.
A beutazó forgalom bővülésében jelentős szerepet játszott az orosz forgalom 34 százalékos emelkedése, bár tudni kell, hogy a január Oroszországban kiemelt szezonnak számít a pravoszláv karácsony miatt – mondta. A hétvégén megérkezett az első menetrend szerinti járat is Moszkvából Sármellékre. Az orosz piac nagyon ígéretesnek látszik, ha politikai események nem szólnak közbe – közölte.
A helyettes államtitkár kiemelte, hogy az első két hónapban 17 százalékkal több pénzt töltöttek fel a munkáltatók a SZÉP-kártyákra, mint egy évvel korábban. Elmondta, az NGM már ősz óta szorgalmazza, hogy minél több kis- és közepes vállalkozó éljen a béren kívüli juttatások – ezen belül a SZÉP-kártya – nyújtásának lehetőségével. Az elmúlt hónapokban a tárca munkatársai számos megyei fórumon vettek részt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) együttműködve annak érdekében, hogy felhívják erre a vállalkozók figyelmét.
A SZÉP-kártya program nemcsak gazdaságfejlesztési és ösztönzési eszköz, az egészségmegőrzés fontosságára is fel szerették volna hívni vele a figyelmet – fejtette ki a helyettes államtitkár.
Kifejtette: az azért is fontos, mert csak az egészséges munkavállalók tudnak jól teljesíteni. Az a dolgozó, aki nem pihen, előbb-utóbb a munkahelyén piheni ki magát vagy megbetegszik a stressztől. Kellemes meglepetésnek nevezte, hogy a számok visszaigazolták a törekvéseiket. Úgy véli azonban, hogy a kkv szektorban e téren még van tartalék, mert sokan nem ismerik a béren kívüli juttatások rendszerét.
Horváth Viktória kifejtette: a belföldi turizmus mindig jelzi a gazdaság állapotát. Biztatónak tartja, hogy most egy kicsit több jut a béren kívüli juttatásokra, mint korábban, ahogy azt is, hogy nem csak a SZÉP-kártya húzta a belföldi turizmust, a vendégeknek a cafeterián felül is volt forrásuk pihenésre, egészségmegőrzésre.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy a SZÉP-kártyára vonatkozó szabályozás tavaly kétszer is kedvezően módosult: a május 31. előtt fel nem használt összeget ezután visszautalják a munkáltatónak, s most már nem csak a szállást, hanem a fürdőbelépőket is fizetni lehet mindhárom zsebből. Az utóbbi azért fontos, mert a magyar turizmus egyik húzóereje a gyógyvizek és a gyógyvizekre épülő turizmus – mutatott rá.
Az NGM az év hátralévő részében is az eddigi trend folytatódását várja, amit segít, hogy az elmúlt hét évben a közel 290 milliárd forint uniós forrásból Budapesten és országszerte sok új attrakció született. Az ágazat a következő ciklusban is hasonló összegű uniós forrásra számíthat, a cél a minőség fejlesztése és a versenyképesség növelése – ismertette a helyettes államtitkár. Nagyon fontos, hogy a szállodák a válság után visszanyerjék erejüket, mert a kereskedelmi szálláshelyek fontos motorjai a turizmusgazdaságnak – hangsúlyozta.
“Az a szándékunk, hogy Magyarországot, mint turisztikai terméket tökéletesítsük a 2014-2020 közötti időszakban, hogy a minőségfejlesztésre és a versenyképesség javítására, a szezonalitás, az üzemeltetési költségek csökkentésére legyen forrás” – jelentette ki.
A 2014-2020 közötti források tervezése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Koncepción (NTK) alapul, amely meghatározza a következő tíz év fejlesztési céljait. Az NTK szakmai vitája lezajlott, a kormány elfogadására vár, a turizmus törvény ezt követően kerülhet vissza a kormány, majd a parlament elé – ismertette a helyettes államtitkár.
Horváth Viktória az NTK-ban rögzített célok közül kiemelte: szeretnék elérni, hogy a turizmus GDP-hez való közvetlen hozzájárulása a jelenlegi 9-ről 10 százalék fölé emelkedjen, a turizmusban és a hozzá kapcsolódó területeken foglalkoztatottak száma pedig a másfélszeresére nőjön. Emellett cél az is, hogy a 2014-2020-as ciklusban legalább 5 nemzetközi gyógyhely és legalább 25 regionális jelentőségű gyógyhely és/vagy gyógyfürdő fejlesztésére kerüljön sor, és ezeken kívül legalább 10 új, nemzetközi jelentőségű turisztikai nagyprojekt valósuljon meg. Az összes turisztikai fejlesztés célja a munkahelyek számának növelése – mondta. Javítani szeretnék az adatszolgáltatás rendszerét is, a vendéglátásról ugyanis jelenleg nem rendelkeznek teljes körű adatokkal.
A helyettes államtitkár a közelmúlt sikerei között említette, hogy megkezdődött a Kongresszusi Központ létrehozásának előkészítése, ami régi kívánsága volt a turisztikai szakmának. Az NGM koordinálásával elkészült a gyógyvíz-kutatási program is, amit ugyancsak régóta kért a balneológiai szakma. Az ehhez szükséges forrásokat is betervezték. A gyógyvíz-alapú egészségturizmus forgalma jelenleg évente mintegy 200 milliárd forintot tesz ki, a kutatások eredményeként új piacok nyílhatnak meg – mondta Horváth Viktória – írta az MTI.
Fotó: Oroscafé
A városmarketing irodát tavaly március óta a Jövő Építők Turisztikai Desztinációs Menedzsment Közhasznú Egyesület működteti. Az Utazás kiállításon is a TDM szervezésében népszerűsítették a fürdőt, a várost, illetve Orosháza turisztikai vonzerővel rendelkező programjait. Társkiállítóként jelen volt az Orosháza-Gyopárosfürdő Magánszállásadók Egyesülete is, a magánszálláshelyeket és azok programkínálatát mutatták be.
Sikert aratott az orosháziak gasztronómiai bemutatója a kiállítás résztvevői körében. Kóstolhattak disznótoros finomságokat, és libatepertőt Az édesszájúak pedig mézkülönlegességet, mézeskalácsot, illetve csíramálét kaptak ízelítőül.
Egy szippantásnyi, hamisítatlan vidéki levegőt is hazavihettek a látogatók, apró üvegcsébe zárva.
- Élményfürdő jó néhány található az országban. Ám egy sincs, amely olyan természetes környezetben helyezkedne el, mint a miénk. A fürdőnkhöz természetes tó kapcsolódik, aminek a túlsó partján erdő található. Aki Gyopárosfürdőre jön nyaralni, valóban kipihenheti magát. Nem a város zajára, hanem madárcsicsergésre, tiszta, vidéki levegőre ébredhet – nyilatkozta Zalai Mihály, Orosháza polgármesteri jogkörrel rendelkező alpolgármestere.
A városvezető elmondta, tapasztalata szerint az Utazás kiállításon nagyon sok olyan érdeklődő kereste fel az orosházi standokat, akik már jártak a városban, ismerik a fürdő nyújtotta lehetőségeket, vagy legalábbis hallottak róla.
- Ez azt jelzi, kezd beérni a munkánk gyümölcse, hiszen néhány évvel ezelőtt még el kellett magyaráznunk, hol is található Gyopárosfürdő.
Zalai Mihály szerint jól tükrözi a fürdő népszerűségének növekedését az is, hogy 2013-ban 70 százalékkal nőtt a város idegenforgalmi adóbevétele.
- A strand gyógyvize is közismert mára, akárcsak az erre is épülő gyógyászati lehetőségek. Az élményfürdő idén tízéves. Ám szeretnénk a lehetőségek tárházát tovább bővíteni. Terveink között szerepel a fürdő gyógyhellyé nyilváníttatása. Az országban jelenleg 18 ilyen fürdő van. A feltételek szigorúak, s ebből csak egy a gyógyvíz léte. Mérni fogják a zajt, a levegő tisztaságát, de súlyt nyom a latban az ismertség is – tudtuk meg a városvezetőtől, aki beszélt arról is, hogy a fürdőn kívüli területen is fejlesztéseket terveznek. A strand bejárata melletti kihasználatlan részen játszóteret építenek, a volt műszaki laktanya területén pedig kalandparkot létesítenek. (Megjelent a Délmagyarország című napilap 2014. március 3.-i számában)
Fotó: Kovács Erika
Most, amikor ellátogattunk a kempinghez, még üresen árválkodott, bár csak néhány hónapja mentek haza az utolsó vendégek. Tavaly mintegy 2200 vendégéjszakát töltöttek a turisták Nagybánhegyesen. A fürdőben most is nagy a forgalom péntekenként, szombatonként és vasárnaponként. A hét ezen délutánjain tart ugyanis nyitva a létesítmény.
- A fürdőben 2011-ben 7000 látogató fordult meg, 2012-ben viszont 19 ezer 600. Ez óriási növekedés. A pontos tavalyi adatokat még nem tudom, de annyi bizonyos 20 ezer fölötti volt a fürdőzők száma –tudtuk meg Jancsó Ottó polgármestertől, aki arról is beszélt, kinőtte a fürdő a parkolót.
Az elmúlt hétvégén a termálfürdő körül több mint 100 parkoló autót számoltak össze. Mindenhol álltak, ahol lehetséges volt. Ezért a parkoló bővítését tervezik. A startmunkások már készítik a gyeprácsot. A nagybánhegyesiek ugyanis nem szeretnének a fürdő környezetéből betontengert csinálni.
- A rendszámokból kiderül, az aradiak igencsak kedvelik a termálfürdőnket, nagyon sok vendég érkezik a szomszéd ország közeli nagyvárosából. Az olcsó árak mellett a víz minősége, gyógyító ereje is vonzerő – sorolta Jancsó Ottó.
A nagybánhegyesi víz elsősorban a mozgásszeri betegségekre van jó hatással, de arról is hallottunk, van, aki ivókúrára is használja.
Nagybánhegyes önkormányzata szeretné a fürdőt és a kempinget is fejleszteni. A Leader pályázat segítségével felújítanák a medence szélfogó falait, a kemping területén pedig faházakat építenének.
Fotó: Kovács Erika
Fotó: Mezőhegyes Város Helytörténeti Gyűjteménye