Általában az ilyen balesetekben az autós, a vad és a vadásztársaság is vétlen. Az őzek nem tudják, hogy hol mehetnek át, az autós pedig egy hirtelen elé ugró vaddal szemben rendszerint tehetetlen.
Ágoston Kornél hivatásos fővadász elmondta, az üzekedési időszakban a vadak elvesztik óvatosságukat, és a nap bármely szakában, bárhol felbukkanhatnak, ezzel anyagi kárt és személyi sérülést is okozva. Éves szinten a vad-gépjármű ütközés 70%-a ebben az időszakban történik.
– A vadak ösztönösen cselekszenek, fejvesztve szaladgálnak ilyenkor, tehát a gépkocsivezetőknek kell minél tudatosabban vezetniük a baleset elkerülése érdekében, főként a „vadveszély” jelző táblánál, illetve az árkos-bokros részen. Ha hirtelen kerül a kocsi elé egy állat, és már nem lehet megállni, óvatosan kell cselekedni: Ha a vezető azonnal elrántja a kormányt, megmentheti ugyan az állatot, de lehet, hogy emiatt frontálisan ütközik a szemből érkező járművel, vagy az útszéli fának, villanyoszlopnak csapódik – magyarázta Ágoston Kornél Békés Megyei Vadászkamara és Oktatási Bizottság elnöke.
A szakember külön kiemelte a motorosokat, akik sokkal kiszolgáltatottabbak a vadakkal szemben.
Ha egy járművezető elüt egy vadállatot a területileg illetékes vadásztársaságot ajánlott értesíteni, viszont személyi sérülés bekövetkezésekor a rendőrséget kell riasztani. Egy-egy baleset után a rendőrség azt is vizsgálja, hogy az adott útszakaszon volt-e kihelyezve „vadveszély” jelző tábla, illetve a jármű vezetője követett-e el valamilyen szabálysértést, ami miatt bekövetkezett a baleset. A táblák kihelyezésének költsége a vadásztársaságot terheli.
Hajdú Edit
A Dél-Békési Természetvédelmi- és Madártani Egyesületet néhány helyi fiatal alapította, akik gyermekkoruktól kezdve madarásztak. Tavaly, a helyi horgászok, vadászok és az önkormányzat támogatásával, nagy álmuk is megvalósult, létrehoztak a bányatavak környezetében egy tanösvényt.
- A tanösvényt végigjárva, kirándulnak, kikapcsolódnak és közben sokat tanulnak a hozzánk látogatók. eddig mintegy 400-an ismerkedtek itt meg Dél-Békés madárvilágával. A programjaink ingyenesek – mondta Bozó László, az egyesület titkára.
Szombaton a kevermesi madárbarátok madárgyűrűzésre várták az érdeklődőket.
- A Magyar Madártani Egyesület Békés megyei szervezetétől tavaly három 12 méter hosszúságú és nagyjából 2 méter széles, speciális madárbefogó-hálót kaptunk. Gyűrűzések előtt ezeket feszítjük ki. A madarak a kis zsebekbe pottyannak. Óránként, ha nagyon meleg van, félóránként ellenőrizzük a hálót. Így a madarak alig több mint egy óráig vannak „fogságban”. A háló védi őket a sérülésektől. Csak hozzáértő veheti ki a madarat a zsebből: először a lábait, utána a szárnyait, majd a fejét szabadítjuk ki a gyűrűzés előtt – sorolta Bozó László, aki tavaly vizsgázott madárgyűrűzésből.
A madárgyűrűzés érdekes, látványos és tanulságos is. Akik a szombati programon részt vettek, láthattak törpegémet, ami a fokozottan védett gémfélék közé tartozik. Kevermes környékén most először gyűrűztek törpegémet. Kormos légykapót, barátposzátát, énekes nádiposzátát és fülemilét is fogott a háló.
Akik lemaradtak a gyűrűzésről, május 24-éig kell csak várniuk. Akkor ismét szervez a tanösvényen programot a Dél-Békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület – írta a Délmagyarország Békés megyei kiadása.
Fotó: Rozgonyi János
A projektet az Alsó Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) és Tótkomlós önkormányzata valósítja meg, konzorciumban. Ehhez 500 millió forint pályázati forrást nyertek, ami 100 százalékos támogatás.
- A tervezett élőhely-helyreállítási fejlesztésünk célja a Száraz-ér további kiszáradásának megakadályozása – mondta a kedden, Tótkomlóson, a Száraz-ér partján megtartott sajtótájékoztatón Kozák Péter, az ATIVIZIG igazgatója.
A Száraz-ér területén 1999-ben került sor utoljára nagyobb volumenű rekonstrukcióra. Ám ebből a munkából forráshiány miatt kimaradt a Sámson-Apátfalvi Száraz-ér és a Királyhegyesi Száraz-ér szakasza. Az élőhelyvédelmi projekt most mintegy 17 kilométeres szakaszt érint. Három helyszínen négy víztározót is építenek, ezek területe 25 hektár, víztározó kapacitásuk pedig 150 ezer köbméter lesz.
- Ilyen víztározási lehetőség jelenleg nincs a Száraz-ér mentén. Építünk két vízvisszatartó zsilipet, két azonos funkciójú műtárgyat pedig felújítunk. Ezen beruházások segítségével válik lehetővé, hogy duzzasztott vízteret alakítsunk ki Tótkomlóson és környezetében. Elsődlegesen a vizek helybentartása a cél, de a felújított vízelvezető rendszer a belvíz elleni védekezést is szolgálja majd, ami bizonyos időközönként visszatérő problémája a térségnek – nyilatkozta Kozák Péter.
A Száraz-ér rehabilitálásra kerülő szakasza jelenleg műszaki és ökológiai szempontból is instabil. Ha kismértékben csökken a vízszint, emelkedik a hőmérséklet, pusztulnak a halak, a víz büdössé válik – ezt évről évre tapasztalják az ér környékén élők.
A beruházás során, a 17 kilométeres szakaszon, kikotorják a medret, az utóbbi években kiszorult őshonos növényfajok védelme érdekében megakadályozzák a tájidegen növényi fajok továbbterjedését, a meglévő állományt irtják, ritkítják.
- Természetesen az ér partját is rendezni fogjuk. Gyepesítünk, valamint összesen 960 tájra jellemző őshonos fát- és cserjét is telepítünk – tudtuk meg Kozák Pétertől.
A beruházás része lesz Tótkomlós határában egy tanösvény kialakítása is, 1500 méteres távolságon, ahol hét bemutató tábla és egy megfigyelőtorony segíti majd a kirándulókat, hogy megismerjék a terület élővilágát.
Megkérdeztük azt is, hogy a beruházás során végzett munkálatok mennyiben érintik majd a Száraz-ér mentén élőket, hiszen sokaknak a kertje végében folyik a víz. Kozák Péter elmondta, lesznek majd, akiknek el kell bontaniuk a kerítésüket, és azt az eredeti telekhatáron kell visszaépíteniük. Ha vannak illegális szennyvízkivezetések, azokat is felszámolják. Az érintett lakosokat előzetesen mindenről tájékoztatják, április 17-én 17 órai kezdettel Tótkomlóson lakossági fórumot is tartanak.
Takács Ferenc, Tótkomlós alpolgármestere a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, Tótkomlós életében nagyon fontos ez a beruházás.
- Látjuk, milyen állapotban van a Száraz-ér. Most is tele van hínárral, békalencsével, sok a partján a nád. Ha megtörténik a rehabilitáció kellemes kirándulóhellyé válik. Lehet majd horgászni, vagy akár piknikezni a partján. A tanösvény új ismereteket, élményt jelent majd az odalátogatóknak – nyilatkozta az alpolgármester.
A konzorcium tagjai már átadták a munkaterületet a kivitelezőknek. A beruházás február 22-én, a Föld napján kezdődik. A kotrással október végére végeznek, a teljes projekt pedig 2015 májusában zárul – írta a Délmagyarország Békés megyei kiadása
Fotó: Kovács Erika
Idén a szokásosnál sokkal több daru pihent Magyarországon. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága azt is közzé adta, alig több mint 100 évvel ezelőtt még nem repültek északra a darvak, Magyarország is fészkelőhely volt. A mocsarak lecsapolásával, a szántóföldi területek növekedésével kisebbé vált az életterük, ezért tették északabbra a fészkelési helyüket.
Kotó: Kovács Erika
Nincs szemük, nincs fülük. Ha a nagy fogaik, amikkel a járataikat ássák, nem volnának, nem lehetne tudni, hogy éppen jönnek-e, vagy mennek, vagyis, hogy melyik az elejük és melyik a hátuljuk. Többek között így jellemezte a földikutyákat Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezető.
- Rejtélyes kis állatkák a földkutyák. A föld alatt élnek. Nagyon ritkák azok az alkalmak, amikor önként a felszínre jönnek. A jó minőségű, háborítatlan talajokat kedvelik, ott ásnak járatokat. A szántóterületeket nem szeretik, mert a gépek zavarják a nyugalmukat. De a kiskertekben előfordulhatnak, ha a gazda eltűri a jelenlétüket – mondta Boldog Gusztáv.
A leírás alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy a földikutya hasonlít a vakondra. Azonban csak a túrásukat lehet összetéveszteni. A vakond bundája fekete, hegyes orra van és széles ásólábai. Ellenben a földikutyáknak a kutyákéra hasonlít az orruk (innen kapták a nevüket), a bundájuk szürkés-barnás, nincs ásólábuk, viszont hatalmas fogakkal rendelkeznek, amik az ásáshoz kellenek. S míg a vakondok rovarokkal táplálkoznak, addig a földikutyák a növények vastag gumóit, gyökerét szeretik. A földikutyák kicsivel nagyobbak, mint a vakondok, 15-20 centi hosszúak.
- Az utóbbi években nagyon lecsökkent a földikutyák száma. A kihalás szélére kerültek. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság is mindent megtett, hogy ez a helyzet változzon. Battonya-Tompapusztán van egy ősgyepünk, ami fokozottan védett terület. Ott eddig is élt néhány földikutya. Négy évvel ezelőtt megvettük a terület melletti 26 hektáros szántót és megkezdtük a természet számára való visszajuttatását. Elősegítettük a gyepesedését, hogy azok az állatok, amelyek a háborítatlan természetet kedvelik, mihamarabb birtokba vehessék. A munka idén tavasszal hozta meg a gyümölcsét. Februárban mintegy ezer túrást számoltunk össze. Azt természetesen nem lehetett tudni, hogy vakondok, kószapockok, vagy földikutyák túrásai-e. A járatok alaposabb vizsgálata után derült ki, hogy a túrások többsége földikutyáktól származik. A 46 hektáros területen a számításaink szerint 30-50 földikutya él. Előfordulásukat, mozgásukat egész évben figyelemmel kísérjük – nyilatkozta Boldog Gusztáv.
Magyarországon egyébként három földikutyafaj él. A szerb határszélen a déli, a hajdúságban az erdélyi, Battonya-Tompapusztán a magyar földikutya honos. A fajokat csak genetikai vizsgálattal lehet egymástól megkülönböztetni.
Boldog Gusztávtól azt is megtudtuk, hogy azért is öröm, hogy a 26 hektáros visszagyepesített területet birtokba vették a földikutyák, mert a kisterületű élőhelyen beltenyészet alakult volna ki, előbb-utóbb minden földikutya unokatestvére lett volna a másiknak.
A természetvédelmi őrkerület-vezető utalt arra is, míg 30 éve a saját szemével is látta, hogyan irtotta ki egy gazda a kertjéből a földikutyát, addig ma sokkal nagyobb ismeretekkel rendelkeznek a kertészek a birtokukon élő, sokszor nem kívánatos kisállatokról. Nemrég Hódmezővásárhely-Kishomokról kapott a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság felkérést, hogy állapítsák meg, a kertben vakond, vagy földikutya túr-e. Ez azért is fontos, mivel a földikutyák a legritkább és legvédettebb emlősök közé tartoznak. A természetvédelmi értékük 1 millió forint – írta a Délmagyarország.
Fotó: Boldog Gusztáv
A madarak etetésére használhatunk sótlan szalonnát, zabot, diót, olajos magvakat (napraforgó, földimogyoró, tökmag stb), almát, répát, bogyókat, de kiakaszthatunk egy fára boltokban készen kapható madáreleséget (pld. cinkegolyót, kész madárkalácsot). Lágyeleségként szívesen fogyasztják a lisztkukacot. Elterjedt módszer még, hogy felmelegített faggyúba (marhafaggyú) vagy gyertyaviaszba (lehetőség szerint, ne a gyertyaviaszt használjuk!) szórnak magokat, és ezt függesztik utána ki egy fára. Előszeretettel csipegetik a kitett vajat, aminek előnye, hogy nem fagy meg és könnyebben boldogulnak vele a fagyosabb időben is.
Ne tegyünk a madáretetőbe sós szalonnát, kenyeret, mert a nedves kenyér megerjed, a begyükben megdagad és ez a kis madarakat megbetegítheti, akár el is pusztíthatja.
Nagyon fontos! Madaraknak télen is szüksége van ivóvízre, amihez fagyos időben nehezebben jutnak, mint nyáron. Itassuk őket télen is!
Ha egyszer elhatároztuk, hogy felállítunk, kihelyezünk egy madáretetőt, akkor – ha a madarak már odaszoktak – ne hagyjuk abba az etetést tavasz kezdetéig, mert télen a madaraknak nehéz új élelemforrást találni.
A hótakaró elolvadása után, február vége, március eleje körül fokozatosan csökkenthető a kitett eleség mennyisége, hogy a madarak újra rászokjanak az élelemkeresésre. Az idő melegedésével előjönnek a rovarok, férgek, így a madaraknak már nem lesz szükségük élelem-utánpótlásra.
Milyen madarakra számíthatunk?
Lakóhelytől függően felbukkanhatnak az etető környékén pintyek, rigók, cinegefélék, vörösbegy, zöldike, tengelic, általában apró termetű madarak. És ne felejtsük el, hogy a veréb is madár! Ne zavarjuk el őket, ne akarjuk kizárni az etetőből. 2007-ben az év madara a mezei veréb volt.
Madáretetőt bárhol elhelyezhetünk, ahol a madarak biztonságban érzik magukat. Legyen az fára kifüggesztve, kert közepén felállított dúcetető, vagy ablakba kitett ablaketető. Ahol gyakrabban bukkannak fel macskák, ott védekezhetünk ellenük fatörzsre, etető tartó oszlopára tekert szögesdróttal, lemezből készített gallérral.
Ne ijedjünk meg, ha felbukkan egy-egy ragadozó madár, hiszen ők is éhesek és ők is a természet részei!
Fotók forrása: nyultam.com, kontraszt.god.hu