Szokolay Sándor az alföldi Kunágotán született 1931. március 30-án. Zenei tanulmányait 1947-ben a békéstarhosi zenei gimnáziumban, a Kodály-módszer első fellegvárában kezdte, ott is érettségizett 1950-ben. 1950-től a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként. Békéstarhoson ösztönösen választotta a komponálást hivatásul. Két példaképe Kodály Zoltán és Németh László.
Diplomája megszerzése után, 1957-től 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt. 1966-tól 1994-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár és karvezető, valamint zeneszerzés tanszakán ellenpontot, prozódiát és zeneszerzést tanított, 1982-től egyetemi tanárként. A hetvenes évek második felében a Magyar Televízió zenei lektoraként dolgozott. 1994-ben egyetemi tanárként nyugdíjba vonult, mostanáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa volt.
Szokolay Sándor hatalmas életművet hagyott hátra. Minden egyes hang kottába szedésével nyíltan hirdetve nem kisebb célért, mint egy jobb világért harcolt – műveivel és témaválasztásaival tudatosan vállalta ezt a küldetést. Sokak szerint ez a küzdelem érlelte Szokolay zenéjét nemessé, rendkívülivé.
Szokolay Sándort egész életében konok derűlátás, tüzes hit, egyszerre ellenállhatatlan lobogás és rendíthetetlen békesség jellemezte. Lutheránusként nevelkedett, de hite, amelyről azt vallotta, hogy számára “légzési forma”, mindig is szeretett volna egyetemes lenni.
Hét operát írt, közülük a Vérnász (1964) világsikert hozott, és a mai napig a legsikeresebb magyar zenedráma: tizenkilenc operaházban mutatták be. Operát írt többek között Hamletről, Szent Margitról, Sámsonról. Komponált több szimfóniát, versenyműveket, oratóriumokat, miséket, kantátákat, balettzenét, számos kamarazenét és sok kórusművet.
Az alkotás mellett lelkesen szolgálta a magyar zenekultúra ügyét hosszú időn át. Volt a Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a budapesti Operabarátok (1985), a Magyar Zenei Kamara (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991-92). 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. A zenei közélet harcaitól megfáradva csaknem két évtizede Sopronba költözött, és komponált rendíthetetlenül, illetve megmaradt a kodályi szellem hordozójának – írta a hirado.hu.
Szokolay Sándort 1960-ban és 1965-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1966-ban Kossuth-díjjal, 1987-ben és 2001-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, 2002-ben megkapta a Corvin-láncot. 1976-tól volt érdemes művész, később a kiváló művész címnek is birtokosa lett. Magyar Örökség-díjjal is elismerték munkásságát 1998-ban. 2008-ban Prima-díjat, 2011-ben pedig Artisjus-díjat kapott. Szülőtelepülése, Kunágota díszpolgárrá fogadta, csakúgy, mint Orosháza, amely városnak a hitét köszönhette.
Szokolay Sándor emléke előtt adózva felidézzük azt az interjút, amit a Békés Megyei Hírlapnak adott 2008-ban, miután átvette díszpolgári címét Kunágotán, a szülőfalujában.
Miközben a templomtól a polgármesteri hivatal felé igyekeztünk, Szokolay Sándor megmutatta, melyik kútra járt gyermekkorában vízért.
— Hetvenhét éve itt születtem Kunágotán. Akkor, március végén térdig ért a hó. Édesanyám azt mondta, ez jó jel. Az itt álló szálfaegyenes jegenyéknek is jellemformáló hatása volt — utalt arra, milyen meghatározó volt életében a gyermekkor színhelye.
— Most, amikor sok év után hazajöttem és megláttam azt a házat, ahol nevelkedtem, összeszorult a szívem. Később elkerültem innen.
Testemet Kunágotának, a hitemet Orosházának, a zenei alapokat Békés-Tarhosnak köszönhetem — mondta a zeneszerző. Szokolay Sándor 77 évesen sem pihen. Októberben lesz a Művészetek Palotájában az Október végi tiszta lángok című oratóriuma ősbemutatója, amit Kocsis Zoltán vezényel. Több terv is van a tarsolyában, amikről azonban egyelőre még nem kívánt nyilatkozni Sopron (itt él), Orosháza és Kunágota díszpolgára, akit szóban a polgármester, dallal pedig Pörneki Anikó énekművész és Békeffy László színművész köszöntött. (Békés Megyei Hírlap/Kovács Erika)
Fotók forrása: MTI
Az üveg vadkörtefa Kovács Júlia Ferenczi Noémi-díjas üvegművész és férje, Szilágyi András Pro Arte Vitraria-díjas üvegművész alkotása.
Hogy miért éppen körtefa került a főtér közepére? Az orosháziak ismerik a választ, a település alapításához kötődik a történet. A legenda szerint, amikor a Zombáról, evangélikus hitük miatt elüldözött elődeink előőrse megérkezett az orosházi pusztába, semmit nem találtak a vidéken, csupán egy erős, élettel teli vadkörtefát. Ehhez kötötték a lovaikat. Később több, a város történetével foglalkozó írásban is megemlítették a körtefát. Állítólag 1849-ben vágták ki, fegyverkovácsoláshoz használatos tőke készült belőle.
Az ünnepség résztvevői Károlyi Fülöp Béla: A bölcs körtefa című történetét diákok előadásában hallgatták meg, majd dr. Dancsó József, Orosháza polgármestere mondott beszédet.
- Új városi szimbólum született. Talál a vadkörtefa is közrejátszott abban, hogy az ideérkezők otthonra leltek. Ehhez azonban kemény munkára volt szükség. A hit, a munkaszeretet, a kitartás, mindig is meghatározta Orosháza életét. A II. világháború után újra kellett építeni az országot. Újra otthont, megélhetést kellett teremteni az embereknek. Orosházán ekkoriban telepedett meg a nehézipar, az üveggyártás. Az üveggyárban, fénykorában több mint háromezren dolgoztak. Ami közös volt a településalapító ősökkel, ezúttal is a kemény munkának köszönhető, hogy az iparág jelen van ma is a településen – fogalmazott Orosháza polgármestere.
Az ünnepi beszéd után dr. Dancsó József polgármester, Csizmadia Ibolya és Zalai Mihály alpolgármesterek vágták át a szalagot, s adták át az üvegplasztikát jelképesen a város lakosságának.
Az ünnepség végén hang és fényjátékot láthattak az ünnepség résztvevői.
Fotó: Kovács Erika
Az államtitkár felidézte, hogy június elején Weöres Sándor kiadatlan verseit tartalmazó, a Helikon Kiadónál megjelenő életműsorozatot lezáró kötet jelent meg, majd a Petőfi Irodalmi Múzeumban látványos kiállítás nyílt A megmozdult szótár címmel. Hozzátette: ugyanitt szeptember 17-én, 18-án nagyszabású irodalmi konferenciát tartanak.
Balatoni Monika rámutatott, hogy az emlékévvel kapcsolatosan Szombathellyel stratégiai együttműködés alakult ki, a városban Weöres-kávéház nyílt, a Weöres Sándor Színház pedig egy ősbemutatóval készült, a teátrum az alkotó Szent György és a Sárkány című tragikomédiáját mutatja be Valló Péter rendezésében a születésnaphoz kapcsolódva.
Az államtitkár szólt arról is, hogy Csöngén június 22-én Weöres Sándor tiszteletére szentmisét tartanak, majd délben a Kossuth Rádióban a csöngei templom harangja kondul meg. Este a Balassi Intézetben kiállítás nyílik, majd 19 órától A teljesség felé című írásának zenei adaptációját adják elő a magyar zenei élet kiemelkedő művészei.
A programok közül kiemelte, hogy “témavonat” indul Weöres Sándor fiatalkori és idősebb arcképével a MÁV Zrt.-vel együttműködésben, a vonat az év folyamán az egész országot bejárja. Rámutatott, hogy júliusban Tusnádfürdőn is felidézik a költő életművét.
Böröcz István, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója elmondta, hogy a közmédia valamennyi felületén találkozhatnak majd a nézők és a hallgatók Weöres Sándor munkásságát méltató, ismertető műsorokkal, színházi közvetítésekkel, a műsorfolyam részeként ismert magyar közéleti személyiségek fognak Weöres-verseket mondani. A vezérigazgató szerint “öröm és megtiszteltetés” részt venni a közmédia számára az emlékévben. Rámutatott: a közmédiának kötelessége és feladata a magyar kultúra támogatása, megőrzése, valamint értékeinek bemutatása.
Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke felidézte, hogy az intézmény már 65 éve bocsát ki az ország jelentős történelmi, tudományos, kulturális eseményeire, évfordulóira emlékérmeket, a magyar irodalom nagyjaira is – például József Attilára, Tóth Árpádra, Madách Imrére, Örkény Istvánra – számos érem emlékezik már.
Kiemelte, hogy az Európai Unió 2005-ben indította az európai pénzverdékkel együttműködésben nemzetközi érmeprogramját, amelynek célja az európai kulturális értékek közvetítése, a numizmatika, a gyűjtőkedv felélesztése. A program keretében a nemzeti bank megemlékezett már többek között Bartók Béláról, Batthyány Lajosról, Reményi József szobrászról és éremművészről vagy például a tokaji borvidékről is.
A Weöres Sándor-emlékérmet Tóth Zoltán tervezte, az 5000 forint értékű érem a költőt ülő helyzetben, öltönyben, mezítláb ábrázolja. Gerhardt Ferenc megjegyezte, hogy 2013-ban az európai pénzverdék többek között James Joyce-ra, Stefan Zweigre, Gustave Flaubert-re emlékeznek, ebbe a sorba illeszkedik a Weöres-emlékérem is.
Szarka Zsolt, a Magyar Posta vezérigazgatója kiemelte, hogy az alkalmi feláras bélyegkisívet 30 ezer példányban bocsátották ki, a bélyeget – amelyen versidézetek és könyvillusztrációk láthatók – Nádi Boglárka grafikus tervezte. Szarka Zsolt a tervezőt idézve úgy vélte, olyan bélyeg készült, amelyet Weöres Sándor is kedvelne. A felárral az ifjúsági bélyeggyűjtést kívánják segíteni – jegyezte meg az MTI-nek.
További információ: http://weores100.kormany.hu/
Fotó forrása: www.wssz.hu
A település lakossága azonnal szívébe zárta a zenei közösséget. A kar valamennyi fellépése teltház előtt zajlik.
A Szent Orsolya Kórus népszerű a település lakói körében.
Az egyéves évfordulót is koncerttel ünnepelték meg, május 25-én, szombaton. A műsorban többek között Purcell, Bach, Rameau, Schubert, Esterházy Pál dalai csendültek fel. Közreműködött: Kiss Rózsa (zongora), Kiss Balázs (furulya), Kiss Márton cselló).
A kórusmuzsika közben verseket, prózai műveket is hallhatott a közönség.
Pálné Nagy Márta igazgatótól megtudtuk, a koncert után a kórustagok tortával ünnepelték meg a kar fennállásának egyéves évfordulóját.
Fotók: Szent Orsolya Katolikus Általános Iskola, Kevermes