1986. április 26-án éjjel a Csernobili erőmű 4. számú reaktorblokkjában robbanás történt. A robbanás következtében a reaktor kigyulladt. A baleset során kiszabaduló sugárzás a hirosimai és a nagaszaki atombombánál kibocsájtódott sugárzások több százszorosa volt. A baleset oka a vizsgálatok szerint emberi hiba és technológiai hiányosság végzetes egybeesése volt.
Egy felületesen tervezett és számos hibával végrehajtott üzemviteli kísérlet során a mérnökök tesztelték a reaktor működését áramszünet esetén. A kísérlet során a védelmi rendszereket kikapcsolva a reaktort olyan állapotba hozták, mely során a reaktor ellenőrizhetetlenné és szabályozhatatlanná vált. A néhány másodperc alatt az üzemi hőmérsékletről százszorosára hevült reaktorban bekövetkezett a gőzrobbanás. A megsérült reaktorban az elemek keveredtek, amely néhány másodperccel a gőzrobbanás után egy újabb robbanást okozott. A robbanások következtében a reaktor hűtőcsatornái fölött elhelyezkedő hatalmas, 3000 tonna súlyú reaktorfedél körülbelül 50 méter magasra repült, és radioaktív anyagok kerültek a levegőbe.
A tengerszint feletti 1,5 kilométeres magasságban a délkeleti szél a radioaktív felhőt egészen Skandináviáig vitte. A felhő elrepült Skandinávia fölött, majd visszafordult. Magyarországot a radioaktív felhő április 29-én érte el. Sajnos az elvonuló felhőt néhol csapadék kísérte. Az eső a radioaktív anyagokat a talajra juttatta.
Hazánkban a legszennyezettebb területek az Észak-Dunántúl, és a főváros környéke voltak. Békés megye és a dél-békési térség a kevésbé szennyezett területekhez tartoztak. A lakosság sugárterhelését a talajra és a növényekre kihullott szennyeződés által okozott terhelés adta, ezért volt szükséges kerülni a mosatlan salátát és ezért nem javasolták a szabadban tartózkodást.
A katasztrófa után az első lépés az égő reaktor-csarnok és a turbógenerátor terem tüzének eloltása volt. Az erőmű tűzoltóság, valamint a Csernobil környéki városi tűzoltók három órán belül megfékezték a tüzet azonban a grafit még napokig égett. Senki nem tudta, mekkora veszélynek van kitéve a sugárzás miatt. Az elsődleges beavatkozók közül senki nem élte túl a katasztrófát. A halálos sugárdózist kapott emberek betonkoporsókban nyugszanak a magas sugárzás miatt.
A kibocsátást a beavatkozó 200-240 ezer ember – köztük úgynevezett likvidátorok (mentők, katonák, akik a szennyeződés eltávolító munkákat végezték), tűzoltók, valamint rendőrtisztek – hozzávetőleg egy hónap alatt megszüntette. Az oltási munkálatokban, a szarkofág építésében, az erőmű és a környezete megtisztításában becslések szerint összesen 800 ezer ember vett részt. Megbecsülhetetlen azok száma, akik a sugárterhelés következtében megbetegedtek.
Kevesen tudják, hogy tíz nappal az első robbanás után egy másik robbanás fenyegetett. A katasztrófa elkerülésének egyetlen módja az volt, hogy búvárok az erősen szennyezett radioaktív oltóvízbe merülve zsilipeket nyitva elvezetik a felgyülemlett vizet mielőtt az újabb robbanás bekövetkezik.
Három önkéntes Valerij Bezpalov, Alekszej Ananenko, Borisz Baranov a biztos halál tudatában merültek alá és végezték el a feladatot. A búvárok merülése sikeres volt. Megtalálták a megfelelő szelepet, kinyitották és visszatértek. Munkájuk eredményeként 20 ezer tonna víz folyt ki. A merülés nélkül a későbbi vizsgálatok alapján egyértelműen robbanás következett volna be. Néhány héttel később mindhárman meghaltak a sugárbetegség miatt.
A csernobili atomerőműben alkalmazott reaktortípus felépítését és működését tekintve alapvetően különbözik a Pakson vagy Nyugat-Európában alkalmazott reaktortípustól. Csernobilban a legnagyobb problémát a grafittűz okozta. A hazai erőműben nincs grafit, így ez a probléma kizárt. A technológiai fejlesztések és a Csernobili katasztrófa által a tudósok számára levont tanulságok következtében, hazánkban és a Nyugat-Európában alkalmazott reaktortípusok biztonságosabbak, mivel a Csernobilban fennálló műszaki hiányosságok nincsenek meg.
A beépített biztonsági rendszerek és a jól kidolgozott biztonsági- és műveleti előírások, valamint a hatósági és társadalmi kontroll gondoskodik az erőmű balesetmentes működéséről. A világ atomerőműi közül hazánk erőműve a 10 legbiztonságosabb között van. A Csernobili katasztrófához hasonló méretű reaktorbaleset Magyarországon elképzelhetetlen.
-NIA-
A kiállítás kezdeményezője Kövesdi Sándorné Kolozsi Julianna, a Mezőhegyes Turizmusáért Egyesület elnöke, szabadidejében szívesen foglalkozik hímzéssel.
– Korábban már volt hasonló kiállítás a településen, de akkor hozott anyagot láthatott a közönség. Most szeretnénk, ha a helyi alkotók munkáit ismerhetnék meg minél többen. A megnyitót nőnap környékén szeretnénk megtartani, és legalább két hétig látható lenne a tárlat. Aki szeretné bemutatni munkáit, jelentkezzen a Mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Központban, vagy keressen engem – hívja fel a figyelmet a főszervező.
Kövesdi Sándornétól megtudtuk, hogy a későbbiekben egy klub indítását is tervezik azok részére, akik szeretnek kézimunkázni, varrni, kötni, horgolni, hímezni, gobelint készíteni.
Iglicz Tamás
Fotó: Kövesdi Sándorné Kolozsi Julianna
A huszonhárom országban, 18 500 fő megkérdezésével készített felmérésből kiderül, hogy a magyarok 42 százaléka inkább otthon ünnepli az újévet. A lakosság elég nagy, 39 százaléka dönt úgy, hogy társaságban, valahol máshol mulatja át a Szilveszter éjszakát.
– Mivel elég mozgalmas életet élek, az ünnepeket otthon töltöm csendesen, békében. Ilyenkor értékelem a mögöttem lévő esztendőt, illetve előretekintek az előttem álló évre, és megfogalmazom a terveimet a jövőre nézve – mondta el Sütő Mária Márta, Medgyesegyháza alpolgármestere, a helyi FIDESZ csoport vezetője. Az alpolgármester asszonytól azt is megtudtuk, hogy nem babonás. – Nem tartok be babonákat, inkább csak a hagyományokat követjük a lencselevessel, a rétessel, és a híresen jó kocsonyámmal. Az újévi misére is minden évben eljárok – osztotta meg hírportálunkkal az ünnep részleteit Sütő Mária Márta.
Megyeri Anikó, a lőkösházi Vásárhelyi-Bréda Kastély vezetője szintén a pihenés mellett dönt idén.
– A tavalyi eseménydús szilveszteri rendezvényünk után idén inkább itthon szeretném tölteni az év utolsó napját. Hagyományos szilveszteri menüvel készülök, lencselevessel, malacsülttel, párolt káposztával, és az elmaradhatatlan éjféli virslivel – mondta el Megyeri Anikó és hozzátette, a babonákat csak olyan szinten tartja be, hogy tartózkodik a szárnyasok fogyasztásától, hiszen azok hátra kaparják a szerencsét.
Magyarországon az ünneplők 39 százalékából csupán 9 százalék vesz részt külső helyszínen, nem otthon rendezett eseményeken, és csak 1 százalék választja az éttermi szórakozást.
Véróné Erzsiák Beáta, a csanádapácai Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola és Óvoda igazgatóhelyettese szívesen választja a társaságot. – Idén hagyományőrző bálban töltjük a szilvesztert vacsorával, élőzenével. Nem hagyjuk ki a hálaadó misét sem, ahova minden évben elmegyünk és a réteskészítés is hagyománnyá vált már nálunk – mondta el az igazgatóhelyettes asszony.
Nagy Mária
Fotó: illusztráció
Hazánk, különösképpen az Alföld több települése közül nem egy vált híressé lakói keze munkájának valamely kiváló terméke révén. Békéscsaba sajátos, hagyományosan háziipari, kézműves terméke a Csabai kolbász, mely a hungarikumok sorát gyarapítja.
A Csabai kolbász nevével a szakirodalomban az 1900-as évektől kezdve találkozhatunk. A Békés vármegye c. 1936-ban megjelent monográfia említi, hogy Békéscsaba hírnevét a város húsfeldolgozó iparának köszönheti.
A közkedvelt termék történetét összefoglaló módon először Dedinszky Gyula dolgozta fel, aki azt írja, hogy a századforduló táján disznótorok alkalmával még csak maguk a csabaiak magasztalták, dicsérték a vendéglátó ház kolbászát, aztán a Csabai kolbász ismert lett a megyében, egy-két évtized múlva széles e hazában, majd később külföld számos országában keresik, vásárolják, dicsérik, szeretik a Csabai kolbászt.
A két világháború között a hagyományos Csabai kolbász virágkorát élte. A világháború után az államosítás és az azt követő többszöri átszervezés, majd tulajdonosváltás ellenére a Csabai kolbász gyártása folyamatos volt Békéscsabán. A Csabai kolbász márkanév az egész Kárpát-medencében, de a tengerentúlon, Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában is jól ismert.
A Csabai kolbász elismertségét az országos és regionális sajtóban megjelenő cikkek mellett az 1997 óta megrendezésre kerülő Csabai Kolbászfesztivál is megerősíti, amelyet hagyományosan minden év október második felében tartanak Békéscsabán.
Ha feltesszük a kérdést Magyarországon, de határon túl is: „Mi jut eszébe erről a szóról: Gyulai?” tíz megkérdezettből szinte mindenki a kolbász szót említi elsőként. Nem véletlen ez a magas arány. Mi magyarok szeretjük a gasztronómiát, kultúránk részét képezi. Így kerülhetett a gyulai kolbász is a hungarikumok közé.
Kevés olyan fogyasztási cikk, élelmiszer létezik hazánkban, amely ilyen múltra tekint vissza, nemcsak belföldön, hanem export relációkban is ismert. Több külföldi partner is jelezte, hogy nem csak a magyarok lakta területeken jegyzik a szót. A „Gyulai” tehát méltán viszi hírét hazánknak, gasztronómiánknak egyaránt.
A Corvinus Egyetem munkatársai Kasza Gyula vezetésével felmérést készítettek, mit jelent számunkra a magyar termék, hungarikum a magyar piacon. A makói hagymánál és a Gyulai kolbásznál forrt egybe a jelző és a termék, ennyire erős a kapcsolat. Ez a kötődés határokon túl is felismerhető, a cseh, szlovák, német, angol piacokon is értéket jelent a Gyulai.
Kiemelt Nemzeti Érték a Békési szilvapálinka, amely a Körösök völgyének 30 km-es körzetében termelt, minőségi szilvából, hagyományos módon előállított gyümölcspálinka. Tükrösen tiszta, érlelt változata enyhén sárgás színű, kellemes ízű és illatú.
A Pálinkatörvény szerinti csak olyan speciális eljárással készített gyümölcspárlat nevezhető pálinkának, amelyet Magyarországon termett gyümölcsből készítettek, és amelynek cefrézését, párlását, érlelését és palackozását is Magyarországon végezték. A sűrítményből, aszalványból, szárítmányból készült termék nem nevezhető pálinkának.
A megyei értéktárba idén számos termék felvételét hagyták jóvá.
A Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft. terjesztette fel a Nóniuszt, mint lófajtát, ami után a Békés Megyei Értéktár Bizottság úgy ítélte meg, hogy helye van a megyei értéktárban.
A Békés Megyei Értéktár Bizottság ugyancsak megyei értékké nyilvánította Erkel Ferenc szülőházát és Erkel Ferenc életművét, illetve kezdeményezte felvételét a Magyar Értéktárba a gyulai önkormányzat kérelme alapján. A grémium emellett jóváhagyta a korábban már megyei értékké nyilvánított Gyulai Vár kibővített szakmai anyagát, és a most elfogadott anyagot terjeszti fel Magyar Értékké. Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki téglavárának felterjesztéséről a bizottság még korábban döntést hozott, a szakértők anyagával kiegészített felterjesztést a megyei értéktár bizottság tovább küldte a Hungarikum Bizottságnak.
Kiss Réka
December 14-17. között, Erdős Norbert EP képviselő meghívására Strasbourgba, az Európai Parlamentbe látogatott dr. Varga Lajos Dombegyház polgármestere.
– Rendkívül megtisztelő volt a meghívás és egyben tanulságos is. Betekinthettünk az EP munkájába. Érkezésünkkor épp Pelczné dr. Gáll Ildikó, a parlament alelnöke vezette a plenáris ülést, magyar nyelven, ahol az EU legsúlyosabbnak ítélt, megoldandó problémájáról, a munkanélküliségről vitáztak a képviselők. Bemutatták a magyar képviselőket és képviselő-csoportokat, eddigi munkájukat, a következő évek magyar lehetőségeit – részletezte az első napot a polgármester.
Feleségével több kiegészítő programon is részt vettek. Colmar mellett megtekintettek egy családi vállalkozást, mely szőlőtermesztéssel, feldolgozással foglalkozik, tradicionálisan már több mint 500 éve. Ez a vállalkozás a legnagyobb a régióban, mely mindössze 70 hektár saját területen gazdálkodik. Évszázadok során elismerő nevet szerzett, több száz kisebb saját területen gazdálkodó termelővel tart integrátori kapcsolatot a kölcsönös előnyök mentén.
– Látva ezt a gazdaságot, úgy vélem, van min elgondolkoznunk. Sokat dolgoztunk/dolgozunk és mégis kevés annak „viszonyított” eredménye. Természetesen ez nem hangolt le, inkább még nagyobb erőt adott annak megvalósításához, hogy minden dombegyházi család elérje ezt az emberhez méltó életszínvonalat. Természetesen tárgyaltunk a megvalósításról a képviselő úrral is – zárta úti beszámolóját dr. Varga Lajos.
A polgármester meggyőződése, hogy a nyugati minták nálunk is megvalósíthatók, elszántság, elkötelezettség és jól felépített tervek kellenek hozzá.
Kiss Réka
Fotó: dr. Varga Lajos
Karácsonyi kvízjáték
Karácsonyi kérdéseket állítunk össze: Jézus születésének történetével, karácsonyi népszokásokkal, karácsonyi hagyományokkal, karácsonyi étkezési szokásokkal, a karácsonyfa eredetével kapcsolatosan. A kérdések alkalmazkodhatnak a gyerekek életkorához, de az sem baj, ha olyanok is vannak közöttük, amikre most csak a nagyobb testvér, vagy az “okos szülők” tudják a választ, így jövőre már a kisebbek is megtanulják. Nagyobb iskolás gyerkőc már örömmel részt vesz a kérdések összeállításban, közben hasznos célra használja az internetet. A kérdéseket kinyomtathatjuk, vagy cetlikre írhatjuk. Feldarabolva betesszük őket egy kalapba, majd szépen sorba kihúzzuk. Ha nagy a család, alkothatunk csapatokat is. A győztes 24 órás mentességet kap a házimunka alól.
Családi színház
Már az adventi időszakban kiválaszthatjuk a család kedvenc meséjét, vagy történetét. A forgatókönyvet kinyomtatjuk előre, hogy legyen pár nap a felkészülésre. A kisebbeknek az esti meséléskor olvassuk fel többször a történetet, így ők is megtanulják és örömmel vesznek részt a játékban.
Készíthetünk egyszerű jelmezeket, sminket is, hogy még valódibb legyen az élmény. Az ügyes kezű gyerekeket kinevezhetjük jelmezfelelősnek, és a fantáziájukra bízhatjuk a kosztümöket és a díszletet. Ahogy egy színházhoz illik, tartsunk próbát, majd főpróbát, hogy minden szereplő megtalálja a helyét, és belejöjjön az alakításba. (Ha szükséges és megoldható, egy ember több szerepet is alakíthat.) Ha filmen is megörökítjük a produkciót, máris gondoskodtunk a jövőbeli családi szórakozásról is.
Ha van helyünk, természetesen előadhatjuk tágabb családi körben is a színdarabot.
Családi Ki Mit Tud
Szintén igényel egy kis előzetes felkészülést. Mindenki kiválaszthatja, hogy milyen területen szeretné megmutatni tehetségét: ének-zene, tánc, bűvészmutatvány, tornagyakorlat, viccmesélés. Egy ember 2-3 produkciót is bemutathat. A végén szavazhatunk, hogy melyik előadás tetszett legjobban. Senki nem szavazhat saját magára. Érdemes több szempontból is értékelni a látottakat, hogy ne fosszunk meg senkit a sikerélménytől, pláne, ha tudjuk, hogy egyik-másik gyerekünk érzékeny erre.
Jó szórakozást kívánunk!
Kiss Réka
Fotó: illusztráció
A kávézó igen széles italkínálattal rendelkezik: 25 féle sört, csapolt belga meggysört, 8 féle olasz minőségű kávét, 3 fajta forrócsokit, és 15 fajta shake-ket kínál vendégei számára. A felújított helyiségben két nagyképernyős LED TV, illetve az udvaron nyári szezonban elhelyezett kivetítő áll rendelkezésre, amelyeken foci, Forma-1 és egyéb sportmérkőzéseket végig lehet szurkolni jó hangulatú baráti társaságban. Az egész kávézó területén ingyenes WIFI érhető el.
Simondán Csaba, az Alibi Cafe üzletvezetője elmondta, hogy tavasszal bővíteni szeretné a kávézót. A kialakítani kívánt játékrészt amerikai billiárddal, csocsóval és léghokival szeretné felszerelni, hogy szórakoztató játékokkal bővítse az üzlet szolgáltatásainak körét.
Az üzletvezető bízik abban, hogy színvonalas, hangulatos helyet tud kialakítani, ahova szívesen járnak a vendégek, ha kikapcsolódni vágynak, s akár a törzshelyükké is válhat a kávézó.
Nagy Mária
Fotó: Alibi Cafe, illusztráció
Az adventi koszorú ősét 1840-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész egy általa működtetett árvaházban készítette el. Egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A mai koszorú gyertyáival kapcsolatban különféle magyarázatokat olvashatunk, ami talán a legfontosabb, hogy ezek a hit, remény, szeretet, öröm fogalmak köré csoportosulnak. A gyertyák színének, és mondanivalójának akkor van igazán értelme, ha keresztyénként a Biblia tanítását hívjuk segítségül. Így arra figyelhetünk, hogy a második adventi vasárnapon, milyen üzenettel szól hozzánk isten igéje. Az aznapi egyik igénk az újszövetségből olvasható:„Pál írja Timóteusnak: Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan.” 2Tim 1,5
Röviden egy imádságban így lehet összefoglalni Pál tanítását: Urunk, védj meg minket korunk nyugtalansága és rohanása közepette. Segíts, hogy megkeressük azt, ami anyáinkat és apáinkat a hitben megtartotta.
Kedves Olvasó! Advent 2. vasárnapjára a második gyertyagyújtás idejére evangélikus lelkészként azt kívánom önnek, hogy az idei karácsonyi készülődésünk jusson el ebbe a mélységbe is. Tudjunk tovább lépni a világ felszínes csillogásától ahhoz a hithez, amiről szól az advent és a karácsony. Ahhoz a szeretethez, amit a Teremtő Isten mutat felénk, hogy tovább tudjuk adni, örökíteni a ránk bízott generációknak.
Szpisák Attila
evangélikus lelkész
Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség
A turisztikai szolgáltatók mellett számos kiállító színesíti a palettát a Nyugdíjas Expón december 5-én és 6-án, így komplex kínálattal találkozhatnak az érdeklődő idősek. A Jövő Építők TDM ezért is lát jó lehetőséget a Syma csarnokba tervezett programon az orosházi és dél-békési ajánlatok bemutatására.
– Konkrétan nyugdíjasoknak szóló ajánlatokkal készülünk az expóra. A dél-békési standon
megtalálható lesz a Gyopárosfürdői Rekreációs és Wellnessközpont gyógykezeléseinek katalógusa, és a rendezvényhez kapcsolódó Nyugdíjasok Évkönyvében is szerepel egy PR-cikk Gyopárosról – tájékoztatott az előkészületekről Dedák Angéla, a TDM elnöke.
A városmarketinggel is foglalkozó szervezet egyelőre a belföldi nyugdíjas vendégek megnyerésére készül, de a jövőben szeretnének idegen nyelvű kiadványokat is készíteni a külföldi idős vendégkör számára, elsősorban a gyógykezelések kínálatát bemutatva.
KA
Fotó: Gyopárosfürdő
Hagyományos rendezvénysorozattal készül a dél-békési kisváros a karácsonyi ünnepekre. A művelődési ház előtti téren állították fel a medgyesi adventi koszorút és a karácsonyfát is. A gyerekek számára ma 14 órától játszóházzal készül a Medgyesegyházi Nebulókért Alapítvány, és a zenés program, Tücsök Peti és Hangya Levi is elsősorban az ő szórakozásukat szolgálja.
Mindemellett adventi vásár, és 17 órakor az adventi gyertyagyújtás színesíti a mai programot Medgyesegyházán, a művelődési ház környékén. A következő hetekben is, vasárnaponként 14 órakor kezdődik az adventi rendezvény Medgyesegyházán
K.A.
Fotó: Archívum – 2013. december 15.