Nagyjából 3-4 évvel ezelőtt kezdtek el terjedni hazánkban a harlekinkaticák. Ezek az állatok főleg a levéltetvek és a pajzstetvek legnagyobb ellenségei, ezért Amerikában elkezdtek védekezni a segítségükkel. Azonban hihetetlen mértékben elszaporodtak, 1960 körül megjelentek Európában, először szabadföldön, majd a kis kertekben is egyre többet lehetett látni belőlük. A legnagyobb baj az velük, hogy hihetetlenül el tudnak szaporodni, az ősz közeledtével képesek ellepni az egész házat. A másik problémát az jelenti, hogy mivel levéltetvekkel táplálkoznak, ezek hiányában elkezdik az őshonos katicák lárváit is elfogyasztani, megrágja az almát, a körtét és a málnát is.

A megelőzésről és a katicák elleni védekezésről Farkas Gábort, a Békés Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának növényvédelmi felügyelőjét, növényvédelmi zoológusát kérdeztük.

– Miben különbözik a harlekinkatica a „hazai katicától”?

– A háta nagyon sokféle mintázatú, színű, foltszámú lehet, akár megtévesztően is hasonlíthat a hazai katicafajokhoz (ezek közül leggyakoribb a hétpettyes, a kétpettyes – ezek piros alapon fekete pettyesek – és a huszonkét pettyes katica – apró, sárga alapon fekete pettyes), így ez alapján nehéz megkülönböztetni. A has oldala viszont minden hazai fajnak teljesen fekete, a harlekinkaticának pedig mindig világos, sárgás-vörösesbarna, így ez a legjobb elkülönítési bélyeg. Különbség lehet még, hogy a hazai fajok sohasem jelennek meg olyan nagy tömegben együtt, mit a harlekinkatica.

– Milyen károkat okoznak a harlekinkaticák, legfőképpen a mezőgazdaság területén?

– Elsősorban ökológiai problémát jelentenek a hazai fajok kiszorításával, továbbá kellemetlenek a lakosságnak, mint óriási tömegű rovar, amely akár a lakásba is ezerszámra behúzódik, és időnként kellemetlenül csipked. Mezőgazdasági kártevőként nincs különösebb jelentősége, mivel ragadozó, elsősorban levéltetvekkel táplálkozik, de hasznos rovarok, így a hazai katicafajok lárváit is ugyanúgy elfogyasztja. Gyümölcsösben ősszel okoz némi kárt az érett gyümölcsök megrágásával, de ez inkább más rovarok, pl. darazsak kártétele nyomán történik. Komoly gazdasági kárt leginkább a szőlősgazdáknak okoz, mivel tömeges, eltávolíthatatlan jelenléte a szüretelés alatt álló szőlőfürtökben erősen rontja a bor minőségét.

– Milyen megelőzési akciót alkalmaznak, mit tanácsol?

– Tömeges őszi megjelenését minden növényfelületre kiterjedő, drasztikus vegyszeres rovarirtással lehetne valamelyest csökkenteni, de ez kivitelezhetetlen és semmiképpen sem javasolt, mert komoly és aránytalan ökológiai katasztrófát okoznánk vele. Az erdőterületektől kezdve az összes kerteken át a szántóföldekig mindenhonnan kiirtanánk vele együtt az összes többi rovart, a hasznosakat is ezzel a módszerrel.  A termesztett növényeken a levéltetvek elleni eredményes védekezés esetén kellő mennyiségű táplálék hiányában a harlekinkatica csak kisebb mértékben tud felszaporodni. A lakásba való bejutásukat szúnyoghálóval előzhetjük meg.

– Mi a teendő, ha már megjelentek? Mivel védekezzenek a mezőgazdaságban, növénytermesztésben dolgozók a katicák általi károkozás ellen?

– Amennyiben a lakásban vagy a ház körül nagy tömegben megjelentek, akkor háztartási rovarirtó szerekkel irthatjuk őket és porszívóval, seprűvel távolíthatjuk el. A mezőgazdaságban nem jellemző a károkozásuk, így a termesztett növény védelme érdekében nem szükséges védekezni ellenük. Kivétel a szőlő, ahol a szőlőmolyok ellen, széles hatásspektrumú rovarölő szerekkel végzett kezelések a jelen lévő harlekinkaticákat is gyérítik. Az érett szőlőt az élelmezés egészségügyi várakozási idő miatt már nem szabad permetezni, pedig a környező területekről ilyenkor repülnek be tömegesen a katicák. Ebben az esetben minden fürtöt külön át kell nézni és kiszedegetni belőle a katicákat.  Kiskertben célra vezető lehet a darazsak ellen egyébként is alkalmazott módszer, a szőlőfürtök egyenkénti, szoros becsomagolása sűrű hálóval.

Kálmán-Pócsik Judit

A Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség ez évben is, immár 7. alkalommal tartotta szokásos sámsonházi (Nógrád megye) hittan táborát. Az táborban összesen harmincan vettek részt. Mivel a tótkomlósi evangélikusság szlovák származású, ezért a tábor fő támogatója idén is a Szlovák Köztársaság  Határon Túli Szlovákok Hivatala /Úrad pre Slovákov žijúcich v zahraničí/ volt, akik nagy figyelmet fordítanak az anyanyelvi gyermek programokra. A további kiegészítést pedig egyéni adományokból, és gyülekezeti, szülői támogatásból finanszírozták.

– A tábor közössége az éves hittancsoportok gyermekeiből verbuválódott, hiszen a tábor az egész éves hittan tanulás, felkészülés koronájaként áll a gyülekezet  folyamatos hitéleti és nevelési programjában. Itt nem csak heti egy órát találkoznak, hanem ezen a nyári alkalmon a gyermekek számára egy egész héten át lehet a keresztyén élet alapértékeit életszerűen megmutatni. Ebben a gyülekezet lelkészein és a felnőtt ifi segítőkön túl a bratislavai komenszki egyetem /EBF UK/ teológiai fakultása is segítséget nyújtott Matús Heman II. éves teológiai hallgató személyében. Az ő feladata elsősorban az anyanyelvi ének és imádság tanítás volt – mondta el Szpisák Attila evangélikus lelkész

Az egész hetes program az ószövetségi Ruth könyvének történetén alapult. Ez alapján folytak a reggeli és esti áhítatok, a délelőtti foglalkozások, a délutáni kreatív játékok. Lehetőség volt arra, hogy a gyermekek végig élhették az aratás, a gabona feldolgozás műveleteit, majd estére eljutottak a lisztkészítés és a kenyérsütés eredményéhez, öröméhez is.

– A kreativitáson túl lehetőség volt a fizikai erőnlét próbájára is, hiszen az egyik nap programja a Mátraverebély-Szentkúti kegyhely meglátogatása volt, ahol a ferences rendfőnök, Peregrin atya fogadta nagy szeretettel a gyermekeket és tartott számunkra rendkívül érdekes helytörténeti előadást. Majd bemutatta a szent hely lelkiségét, melyhez az megújított környezet szépsége társult – zárta az élménybeszámolót Szpisák Attila

A táborban eltöltött hét után a komlósi gyermekek sok új élménnyel térhettek haza családjaikhoz és azzal a közösségi érzéssel, hogy jó az evangélikus gyülekezethez tartozni, hiszen a táborral nem fejeződött be semmi, mert szeptembertől folytatják.

Kiss Réka

Nem éppen tradicionális programra szólt a meghívó a hétvégi Pusztaföldváron megrendezett Nyitott Templom Éjszakáján. Ezúttal a Világ világossága adta az este témáját, amelyre idén is meghívást kaptak a békéscsabai Zenebarát Felebarátok. A katolikus közösség tagjai zenés műsorukban a gonosz és az Isten között őrlődő embert mutatták be, és végül azt a fényességet, amit a Megváltó érkezése hozott a világba. Az utóbbit – nem éppen szokványosan – egy tűzzsonglőr bemutatója jelképezte.

Lázárné Skorka Katalin mezőberényi lelkész az este nyolc órakor kezdődő istentiszteleten rámutatott arra, hogy a Jézus Krisztustól kapott fényességet nekünk is tovább kell adnunk, hisz maga a Mester mondta rólunk is, hogy „ti vagytok a világ világossága”.

A liturgia részeként a gyülekezet tagjai személyes áldásban is részesültek.

Az este folyamán a helyi Búzavirág népdalkör is műsort adott, valamint a templom előtti tábortűznél a mezőberényi német ajkú gyülekezet ifjúsága örömzenélt. Ezen túl több bibliai játék (célba dobás, báránykeresés, bibliai malomjáték), az este témájára összeállított gondolatösvény és sok-sok harapnivaló várta a templomba betérőket.

Kiss Réka

FOTÓK: evangelikus.hu

- Öt év szolgálat után döntött a Püspökség az áthelyezésemről. Ennek nincs különösebb magyarázata, ez az élet rendje. Egyrészt örömmel tölt el, hogy egy olyan egyházközségbe kerülök, ahol lelki gyakorlaton voltam, másrészt pedig szomorúan tekintek azokra, akiket itt kell hagynom. Olyan közösséget sikerült kialakítanunk Nagyszénáson, ami manapság sajnos ritka. Az egyházi teendőim mellett a hétköznapi életben is igyekeztem szerepet vállalni. – nyilatkozta dr. Janes Zoltán, római katolikus plébános.

Janes Zoltán utódja, Perlaki György plébános lesz, aki tapasztalt, kedves és közvetlen, mondta el róla a jelenlegi plébános. Hozzátette: Bízik abban, hogy a hívek és a lakosság gyorsan megszeretik, és továbbviszik mindazokat az értéket, amit egyházuk eddig is képviselt és hirdetett.

KPJ

Az egyházközség 37 millió forint KEOP-os támogatást nyert az intézmény korszerűsítésére, így régi vágyuk teljesülhetett, hiszen nem először pályáztak, idén azonban elkezdhették a beruházást.

– Az összegből az intézmény teljes energetikai felújítását, nyílászárók cseréjét illetve az épület vizszigetelését valósítjuk meg. Az elhasználódott állapotban lévő padozat is megújul, továbbá a napkollektor és napelem felszerelésével, az épület energia felhasználása jelentősen csökken, így a beruházás költségmegtakarítást is eredményez. Jelenleg a bontási munkálatok zajlanak, amely során kiderült, hogy a pályázatban foglaltakon kívül más kiadások is felmerültek, amit az evangélikus egyházközség biztosít. Az önkormányzat ajtaján bármikor kopogtathattunk, illetve a térség országgyűlési képviselője Simonka György is támogatta a pályázat beadását, és további segítséget nyújt a projekt zavartalan lebonyolításában – tájékoztatott Szpisák Attila, evangélikus lelkész

Az egyházközség biztosította a pályázathoz szükséges 10 százalékos önerőt, illetve a felmerülő egyéb költségeket. A beruházásnak köszönhetően a gyerekek egy modern környezetben cseperedhetnek.

Dr Garay Rita Tótkomlós polgármestere elmondta, fontosnak tartják, az ifjúság, a következő generáció támogatását, ezért korábban a többi között a bölcsőde fejlesztéséhez is hozzákezdtek, a jövőben pedig az oktatási, és nevelési intézmények felújításának sorát a Jankó János Általános Iskola energetikai fejlesztésével folytatják.

Hajdú Edit

Elkezdődött a nyári szünet. A szülők ilyenkor sokszor tanácstalanok, hogyan is oldják meg gyermekeik felügyeletét, hogyan gondoskodjanak arról, hogy a nyári szünidő tartalmasan teljen csemetéik számára. A kovácsházi református gyülekezet ezért, évek óta megszervezi a kétszer egy hétig tartó hittan táborát. Az első héten a Csanád Vezér Általános Iskola felső tagozatos diákjai, a második héten az alsósok és a Négy Évszak Óvoda nagycsoportosai látogattak el a hitközösség reformátuskovácsházi gyülekezeti termébe.

- Az iskolával és az óvodával is nagyon jó partneri kapcsolatot ápolunk, a hittan oktatás mindkét intézményben zavartalanul folyik. Ennek köszönhető, hogy évről-évre meg tudjuk szervezni a tábort. Idén június 16-tól 20-ig a felsősök, 23-tól 27-ig pedig az alsósok és a nagycsoportos óvodások táboroznak nálunk, minden hétköznap délután 1 órától 5 óráig. A gyerekek szülők összefogással érkeznek, ők hozzák és viszik felváltva őket. Igyekszünk tartalmas és érdekes programokat szervezni a táborozók számára. Egész héten különböző játékokban vesznek részt, ahol pontokat gyűjtenek. Ezeket a pontokat egy dobozba teszik, a tábor utolsó napján pedig összeszámoljuk, és aki a legtöbbet gyűjtötte, tárgyjutalomban részesül – mondta el Molnár Virág református lelkész

Hozzátette, a tábor minden évben egy adott téma köré szerveződik. Ez idén a kincskeresés, ami nem a hagyományos értelemben vett kincseket jelenti, hanem mindenkinek a saját belső kincseit, értékeit kell önmagában megtalálnia. A gyerekek kézműves foglalkozásokon vesznek részt, illetve játékos formában ismerkednek a Bibliával.

A táborozók felügyeletéről a lelkipásztor mellett, önkéntes gyülekezeti tagok gondoskodnak, általában hatan – nyolcan. Az első héten 11 diák vett részt az egy hetes programon, most pedig 28-an vannak a gyerekek.

A lelkész kiemelte, bízik benne, hogy meg tudják őrizni ezt a hagyományt és hasonlóan nagy érdeklődés mellett zajlik majd a következő években is a tábor.

Kiss Réka

“Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje”

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is piros betűs nap a Pünkösdhétfő. De mi is ez az ünnep? A hozzá fűződő népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem?

Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni hetedik vasárnap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság. Néhány faluban még ma is élnek a pünkösdi hagyományok, játékok, az Alföldön a Pünkösdölés, a Dunántúlon a Pünkösdikirályné járás. A pünkösdikirály választás sajnos teljesen eltűnt, pedig a mai napig él a szólás: Rövid, mint a pünkösdi királyság. Kezdetben vitézi szokás volt, a katonák maguk közül választottak egy évre királyt.

Lássunk néhány Pünkösdi népszokást:

A Pünkösdikirályné járás.

A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánság hozóinak.

A törökbasázás

Egy 10-12 éves gyermeket beöltöztetnek selyembugyogóba, turbánt kötnek a fejére. Égetnivaló kölyköt választanak erre a szerepre, aki amúgy is rászolgált a verésre. Persze kitömik a ruháját szalmával, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.

Pünkösdi eső

Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Tartja a hiedelem.

Pünkösdikirály választás

Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel.Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal.

A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben belekapaszkodhatunk, és amik által továbbléphetünk majd Pünkösdvasárnap és hétfő után, a keddek és szerdák hétköznapjaiba.

Kiss Réka

-          Egy helyi lakosunk, Dohányosné Keszeli Mária keresett fel tavaly, hogy felajánlaná a városnak egy Mária szobor készítési költségeit. A hírnek azért is örültem nagyon, mert az önkormányzatunk előtti téren áll Szent István szobra. Mint az köztudott, Szent István ajánlotta fel Mária országának Magyarországot – tudtuk meg Takács Ferenc alpolgármestertől, aki azt is elmondta, a szoborállítással kapcsolatos szervezéshez, a járulékos költségek előteremtéséhez katalizátorszervezetekre is szükség volt, amelyek a Rákóczi Szövetség helyi szervezete és a Tótkomlós Városért Közalapítvány lettek.

-          A katolikus püspökségen is egyeztettünk a szoborállítással kapcsolatban. Az egyház támogatását is megkaptuk. Dohányosné Keszeli Mária kezdeményezését és felajánlását örömmel vette a város lakossága is. Februárban, a Mária-emlékhellyel kapcsolatos jótékonysági bálon mintegy félmillió forint adomány gyűlt össze, amit a szobor talapzatának elkészíttetésére és a körülötte lévő park kialakítására fordítunk – folytatta az alpolgármester. A kanadai Torontóban élő magyarok is az ügy mellé álltak. Ott áprilisban szerveznek jótékonysági bált.

A szobor az olaszországi Veronában készül, fehér márványból, 183 centiméter magas lesz. A talapzattal együtt pedig 3 méter 37 centiméter. Egy 12 méter átmérőjű kör alakú terület veszi majd körül.

-          A város ajánlja fel a területet, hogy hol, ez egyelőre még egyeztetés alatt áll. Szeretnénk ugyanis, hogy méltó helyen legyen az emlékhely kialakítva. Reméljük ugyanis, hogy a későbbiekben a katolikus egyház zarándokhellyé nyilvánítja a kegyhelyet – folytatta Takács Ferenc.

Az átadás időpontja

már eldőlt, 2014. augusztus 15-én avatják fel a szobrot. Ekkor rendezik meg Tótkomlóson a Nemzetközi Fúvószenekari Fesztivált is. Takács Ferenctől úgy tudjuk, Károly főherceg is ígéretet tett, hogy jelen lesz az avatáson.

-          Úgy érzem, találtunk Tótkomlóson egy olyan ügyet, ami pártállástól és felekezeti hovatartozástól függetlenül összeköti az embereket. Mai világunkban úgy érzem, ez nagyon fontos dolog – fogalmazott az alpolgármester a Délmagyarország Békés megyei kiadásában.

Nagy József, a Békéssámsoni Általános Iskola intézményvezető-helyettese csapatával haranglábat állítana fel a békéssámsoni temetőben. Ehhez csupán a faanyagot kérik. A tervről már egyeztettek, várják a felajánlásokat.

Az ötlet még 2013 őszén merült fel, Nagy József pedagógus és Zámbori Tamás önkormányzati képviselő arról beszélgettek, milyen tapasztalatokkal gazdagodott az a 14 békéssámsoni iskolás, akik térítésmentesen részt vehettek egy hétnapos kézműves táborban Békéscsabára. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület több mint 20 éve egy komplex népművészeti tábort szervez, melynek keretein belül a nemzetközi fafaragó tábort is megtartják. Több haranglábat készítettek már: például Szabadkára a Zentai úti temetőbe, Békéscsabára a Fenyves Hotelhez és a Víztoronnyal szembeni térre, illetve a tótkomlósi Református Templomhoz.

-Mi alkotók mindig arra törekedünk, hogy a népi kézműves kultúra hagyományait a megyében felgyűjtve élővé tegyük, és különböző formákban megismertessük a nagyközönséggel. Tevékenységünk meghatározó elemei a képzések, táborok, rendezvények. Úgy ítéljük meg, hogy a megvalósult programjaink kiemelt helyet foglalnak el Békés megye közművelődésében. Az egyesület taglétszáma több mint 350 fő, akik a legkülönbözőbb szakmákat – pl. hímzés, szövés, faművesség, kosárfonás, fazekasság, stb.- művelik – mondta el Nagy József.

A táborban szerzett tapasztalatokról és a sámsoni fiatalok élményeiről egyeztetett Nagy József és Zámbori Tamás. A beszélés közben vetődött fel a gondolat, miszerint minden embert megilleti az a végtisztesség, hogy harang szóljon nyughelyének színhelyén.

-Felajánlottam, hogy a békéssámsoni temetőbe csapatommal elkészítünk egy haranglábat. A megvalósításához csupán a faanyagot kérjük, a tervezést, az elkészítést és a felállítást mi vállalnánk. Meggyőződésem, hogy a lakosság révén olyan népi kézműves érték maradhatna a ma élő nemzedékre, amelyre büszkék lehetnek. Bízok abban, hogy célkitűzéseinket elismerik, és anyagi támogatásukkal segítenek annak megvalósításában. Ehhez kérem Békéssámson minden lakójának segítségét – hangsúlyozta Nagy József a Sámsoni Hírmondónak adott nyilatkozatában.

Képünk illusztráció. Fotó forrása: sulinet.hu

Nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Épp ezért az ókori Rómában szerencsésnek tartották, ha háborút ez időtájt indították.

Március elseje a meteorológiai tavasz kezdete, és a tavasz meteorológiai szempontból 3 hónapon át tart. A dátum nem jelenti, hogy gyökeresen megváltozik az időjárás, még akkor sem, ha ilyenkor lassan egyre melegebbre fordul az idő. Ugyanakkor mégis fontos dátum, a sok meteorológiai mérőhely hónap végén küldi be az elmúlt hónap méréseinek eredményét.

Az éghajlati statisztikák szerint a jellemző minimum hőmérséklet -1 / +2 °C, míg a jellemző maximum hőmérséklet 10 / 11 °C, 29-38 mm csapadék hullik és a napsütéses órák száma 128-146 óra körül van összesen a hónap folyamán.

• március 1.: Székelyeink Baba Marta-napnak is emlegetik e napot. Azt tartják, ha Baba Marta mérges, azaz március első napja rossz időt hozott, akkor még kellemetlen, rossz időjárást várhatunk.

• március 9.: Azt tartják a bácskai meg a baranyai öregek, hogy amilyen időjárás uralkodik Franciska napján, olyan lesz egész márciusban.

• március 10.: Időjárás mutató nap. Azt állítják az időjárást figyelő földművesek és pásztorok, hogy e nap időjárása 40 napig tart. Különösen az e napi hideg, fagy okoz gondot, mert ha fagy 40 vértanú napján, még 40 napig várhatjuk a zord időt.

• március 12.: Gergely napja. Ez a középkorban sokfelé tavaszkezdő, meleg váró nap. A Juliánus-naptár szerint a tavaszi nap-éj egyenlőség napja volt. A naphoz kapcsolódó legismertebb népszokás a gergelyjárás. Gergely napjához időjárás- és termésjóslás is kapcsolódott. Ismert szólás van arra, ha ezen a napon esik a hó: “Megrázza még szakállát Gergely.” Régen e napon a honti gyerekek acélt és tűzkövet tartva kezükben így köszöntöttek: “acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek”. Az acélt úgy dobták a földre, hogy az egy darabig forogjon; a tavaszba forduló napot idézték vele. Névünnepe vetőnapnak számított búzára, rozsra, hüvelyesekre és palántás növényekre.

• március 18., 19., 21.: Sándor-József-Benedek napja. A néphit úgy tartja, hogy ezek a napok vetnek véget a hosszú, hideg télnek és ekkor veszi kezdetét a termékeny tavasz: “Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget.” “Ám ha üres ez a zsák, nem kapod csak a harmadát” – fűzik hozzá a Muravidéken.
• március 21.: Benedek napja a “hivatalos” tavaszkezdés, azaz a tavaszi nap-éj egyenlőség napja (valójában nem minden évben esik erre a napra a pontos csillagászati esemény).

• március 24.: Vetni kell a káposztát és a káposzta-féléket – mondják a kertészkedő háziasszonyok Szlavóniában. De vigyázni kell, ha távolabbi földre esik a vető, úgy nézze, hogy ne találkozzék útközben kakassal, mert majd repce nő a káposzta helyett.

• március 25.: Gyümölcsoltó Boldogasszony napja. Jézus fogantatásának ünnepe. Egyike az év legjelentősebb Mária-ünnepeinek. E nap alkalmas a fák oltására, szemzésére. Gyimesben úgy hitték, ha ezen a napon rossz idő van, akkor rossz tavasz várható – olvastuk az eumet.hu-n.
• Fotó: Kovács Erika