Az ortodox világ is készül a karácsonyra. Tévedés ne essék, az ortodox keresztények liturgikus könyveiben szintén december 25. a karácsony dátuma, de a régi Júlián-naptárnak a Gergely-naptárhoz viszonyított 13 napos késése miatt az ortodox hívők a karácsonyt január 7-én ünneplik.
A Jézus születésére való felkészülés a karácsonyi böjttel, november 28-án kezdődik és negyven napig, azaz egészen január hetedikéig tart. A karácsony jelképe világszerte a szalma és a bölcső, viszont a szerbek ezt több jelképpel megtoldották, mint amilyen például az úgy nevezett Badnjak (Bádnyák). Karácsony böjtjén, azaz január 6-án a családfő kora hajnalban kimegy az erdőbe, kiválasztja a megfelelő fát, legtöbbször tölgyfát, keresztet vet, istenhez fohászkodik és a szentek áldását kéri, majd háromszori fejszecsapással a Szentháromság nevében levág egy szép gallyat, mégpedig úgy, hogy levágott rész kelet felé essen le. Ezt a gallyat, amit este bevisz a házba – hívják a szerbek badnjaknak. Az úgy nevezett badnjak bevitele jelzi a karácsonyi ünnepek kezdetét.
A román nemzetiségűeknél az ajándékokat a gyerekek Szenteste kapják Moş Crăciuntól, vagyis a Mikulástól. Még az este folyamán az emberek házról házra járva karácsonyi énekeket adnak elő, azaz kolindálnak. Ilyenkor kartonpapírból készített csillagokat visznek magukkal, melyeket belülről megvilágítanak. Az éneklés minden korosztályra kiterjed: a gyermekek kezdik, majd hozzájuk csatlakoznak a kamaszok, végül a felnőttek.
A karácsony (szlovákul: Vianoce) Magyarországhoz hasonlóan a második legfontosabb vallási ünnep a Húsvét után, világi szinten pedig vitathatatlanul az, amire leginkább készülnek az emberek. Az egész adventi készülődés világi része is nagyon hasonló az miénkhez, vallási tekintetben pedig természetesen ugyanaz. December 24-e az ún. „Štedrý deň”, ami szó szerint azt jelenti, hogy „gazdag, bőséges nap”, ez pedig arra utal, hogy régen szigorú böjt előzte meg az ünnepet, és hogy a koplalás egyik jutalma egy bőséges étkezés volt. A gyerekeket azzal bíztatták, hogy aki kibírja egész nap evés nélkül, az megláthatja az arany csillagot vagy arany malackát. Mivel a szlovák konyha alapvetően vidéki, a szó pozitív értelmében paraszti alapokon nyugszik, valamint tenger se mossa az ország partjait, így az adottságoknak megfelelően az ünnepi asztalon a következők a leggyakoribb ételek: kenyér, fokhagyma, méz, ostya, káposztaleves (egyes helyeken borsóleves is előfordul), rántott hal (elsősorban ponty), krumplisaláta, különféle sütemények, kalácsok, gyümölcsök.
Az év ünnepei közül a karácsony, illetve az azt megelőző időszak a leggazdagabb hagyományápoló szokásaiban. Németföldön e szokások sok helyi vonatkozást is mutatnak.
Klöpfelesnächten – kopácsolós éjszakák
E szokás a kereszténységet megelőző pogány néphitből ered, miszerint az őszi sötét éjszakákban keringő démonokat és szellemeket meg kell engesztelni. Advent csütörtökjein a gyerekek házról házra járnak, az ablakokon kopogtatnak, és babot, borsót, lencsét szórnak az ablakokra, a házakra. Ezek a hüvelyes termések a germán hit szerint a legfontosabb isteni étkek. Azoknál a házaknál viszont, akiket a gyerekek nem szeretnek, homokszemeket szórnak. A kopogtatáshoz egy kopogtató botot használnak: rendszerint egy üres fémdobozba babot, borsót, lencsét töltenek, és a dobozt egy botra erősítik, hogy a magasban lévő ablakok előtt is tudjanak kopácsolni.
Perchtenlaufen – maszkos járások
Az időjárás viszontagságainak kiszolgáltatott gazdálkodók hosszú időn át féltek a természet isteneitől, a sötétség gonosz szellemeitől. Úgy vélték, a démoni hatalmak ellen csak démoni maszkokba bújva tudnak fellépni. Ennek a rég feledésbe merült természetvallásnak állít emléket e szokás, mely Ausztriában és a dél-német vidékeken igen népszerű. A szőrös ördögökre emlékeztető maszkokat december 5-én és a karácsonyt követő időszakban öltik magukra a férfiak és a nők. Csörgőkkel, láncos kereplőkkel nagy zajt keltve vonulnak végig az utcákon és ijesztgetnek, lófarkakkal csapkodnak, hogy elűzzék a rosszat, és egyben sok szerencsét és jó egészséget hozzanak arra, amerre járnak. Egyes településeken szokás a “Perchten” maszkosokat vendégül látni, mert ezzel igen nagy szerencse száll a gazdára. A maszkos alakok egyik fő figurája Perchta asszony, aki azonos a Grimm meséből ismert Holle anyóval. Ő is bünteti a lustaságot, a túlzott kíváncsiságot, és jutalmazza a szorgalmat, a segítőkészséget.
Herbergssuche – szálláskeresés
Szűz Mária és Szent József szálláskeresésének emlékét ápolja ez a szokás, melyet több helyen igen találóan “Frauentragen”-nek, azaz “asszonyhordás”-nak neveznek. Éneklés és ima kíséretében többnyire gyerekek vagy fiatalok kihoznak a templomból egy Mária szobrot, esetleg képet, és egy családhoz viszik. Ott virágokkal, ágakkal és gyertyákkal díszített asztalra helyezik, majd egy éjszakán át ott őrzik, aztán másnap egy másik család fogadhatja be. Egészen december 23-ig mindig más helyen talál nyitott ajtókra a szűzanya, majd ismét visszakerül a templomban megszokott helyére.
Sok mítosz kering a köztudatban arról, hogy a cigányoknak egészen más szokásaik vannak, mint a többségnek. A romák szokásai nem térnek el a magyar szokásoktól. Az asszonyok ilyenkor bőséges lakomával várják haza a család apraja-nagyját.
Kiss Réka
Luca napján Szent Lucára (Szent Lúcia) emlékezünk, aki a vakok és szembetegségben szenvedők, a bűnbánó utcanők, valamint a hegyes szerszámokkal dolgozók (kézművesek, varrónők, földművesek) védőszentje.
Ehhez a naphoz sok hiedelem fűződött, például tilos volt fonni, sütni, vagy mosni. Gonoszjáró napként tekintettek erre a napra, és különböző praktikák bevetésével védekeztek a boszorkányok ellen. Fokhagymát ettek lefekvés előtt és azzal dörzsölték be az állítok fejét is, keresztet rajzoltak az ólakra, hamut hintettek a kapuk elé, illetve elzárták a söprűket, nehogy boszorkányok lovagoljanak rajtuk.
Számos jóslás is kapcsolódik ehhez a naphoz. Ezen nap első vendégéből következtettek a várható állatszaporulatra, ugyanis ha férfi lép be elsőként az ajtón, bika, ha női vendég, akkor üsző lesz a szaporulat.
Híres hagyomány a Luca-szék készítése is. „Lassan készül, mint a Luca-széke” – tartja a mondás, hiszen ezen a napon kezdik el készíteni kilencféle fából a Luca-széket, s csupán 13 nap múlva, karácsony napjára készül el. Úgy tartja a hiedelem, hogy aki a karácsonyi misén feláll a Luca-székére, megláthatja a boszorkányokat, fejükön szarvakkal. Így viszont őt is meglátják, ezért menekülés közben mákot kell szétszórnia, hogy a boszorkányok azt szedegessék, amíg ő elmenekül.
A lányok jövendőbelijük nevét gombócfőzéssel jósolták meg úgy, hogy tizenkét gombócba férfineveket rejtettek, s amelyik leghamarabb jött a felszínre, az rejtette leendő férjük nevét.
Az egyik legismertebb ehhez a naphoz tartozó hagyományelem a Luca-naptár, amely szerint a következő évben úgy alakul a januári időjárás, ahogyan Luca napján, februárban ahogyan Luca másnapján, és így tovább.
Lássuk, hogy a mai időjárás alapján milyen januárra számíthatunk jövőre!
Nagy Mária
Fotó: illusztráció.
Az adventi koszorú ősét 1840-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész egy általa működtetett árvaházban készítette el. Egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. A mai koszorú gyertyáival kapcsolatban különféle magyarázatokat olvashatunk, ami talán a legfontosabb, hogy ezek a hit, remény, szeretet, öröm fogalmak köré csoportosulnak. A gyertyák színének, és mondanivalójának akkor van igazán értelme, ha keresztyénként a Biblia tanítását hívjuk segítségül. Így arra figyelhetünk, hogy a második adventi vasárnapon, milyen üzenettel szól hozzánk isten igéje. Az aznapi egyik igénk az újszövetségből olvasható:„Pál írja Timóteusnak: Eszembe jutott ugyanis a benned élő képmutatás nélküli hit, amely először nagyanyádban, Lóiszban és anyádban, Eunikében lakott, de meg vagyok győződve arról, hogy benned is megvan.” 2Tim 1,5
Röviden egy imádságban így lehet összefoglalni Pál tanítását: Urunk, védj meg minket korunk nyugtalansága és rohanása közepette. Segíts, hogy megkeressük azt, ami anyáinkat és apáinkat a hitben megtartotta.
Kedves Olvasó! Advent 2. vasárnapjára a második gyertyagyújtás idejére evangélikus lelkészként azt kívánom önnek, hogy az idei karácsonyi készülődésünk jusson el ebbe a mélységbe is. Tudjunk tovább lépni a világ felszínes csillogásától ahhoz a hithez, amiről szól az advent és a karácsony. Ahhoz a szeretethez, amit a Teremtő Isten mutat felénk, hogy tovább tudjuk adni, örökíteni a ránk bízott generációknak.
Szpisák Attila
evangélikus lelkész
Tótkomlósi Evangélikus Egyházközség
Az új szabályozás szerint minden település lehetőséget kapott arra, hogy létrehozza a helyi értéktár bizottságot, amelynek feladata összegyűjteni, katalogizálni a helyi kultúrát, hagyományokat leginkább megtestesítő értékeket. A helyi értéktárak legkülönlegesebb és legértékesebb darabjai ezt követően bekerülhetnek a megyei értéktárakba, sőt akár az országosba is, és innen – kellő indokoltsággal – a hungarikumok közé.
Orosházán ősszel kezdte meg munkáját a helyi értéktár bizottság. Akkor négy helyi különlegességet „helyeztek el” az Orosházi Értéktárban. Ezek között van Gellértegyháza, a kuriózumnak számító orosházi „bélyeges” téglák, a helyi lótenyésztés és az orosházi kolbász.
A hét elején további öt dolog került be az értéktárba: az Eötvös iskolában található emlékterem, Justh Zsigmond munkássága, az orosházi búzacsíramálé, Thék Endre munkássága és az orosházi szálán varrott szőrhímzés.
A bizottság folytatja munkáját, várják a további javaslatokat, amelyeket a város honlapján megtalálható nyomtatványon lehet értékelésre benyújtani.
K.A.
Fotó: Magyar Néprajzi Lexikon
Az „Alapítvány a Kaszaperiek Boldogulásáért” sikerrel pályázott a Kaszaper-Peregi templom felújítására, amelynek célja a valaha volt történelmi táj helyreállítása. Az alapítvány LEADER pályázat keretében 35 millió forintot nyert, a turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez.
– A területen több kor egykori lakóotthonainak maradványait rejti a föld, ezeket is bemutatnák az utókornak, ezen belül egy újkőkori, bronzkori, szarmata és egy Árpád-kori házat, valamint egy honfoglaló jurtát alakítunk ki, ahol kézműves foglalkozásra, oktatásra, kirándulásra és népi rendezvényekre lesz lehetőség. Jól halad a turisztikai pályázat megvalósítása, megérkeztek a jurták, és elkészült az első neolit kori ház is. A Száraz-ér partján a halászkunyhó kialakítása is folyamatban van. A beruházás befejezésével egy olyan teret hozunk létre, ahol bemutatjuk, hogy ezekben a korokban hogyan éltek és miként dolgoztak az emberek. A tervek szerint decemberre elkészülünk, és egy Luca napi rendezvény keretében adjuk át a történelmi helyet a nagyközönségnek – tájékoztatott Kaszaper polgármestere, Csürhés István.
A IV. Béla korabeli templom a rekonstrukciót követően turisztikai látványossággá válna, így lehetőség nyílik kirándulásra és oktatásra is a helyszínen.
– A Kaszaper-Peregi templom örökségének megóvása, és ennek további megőrzése érdekében térfigyelő rendszert építünk ki, amelynek villamosenergia biztosításához napelemeket helyezünk el – beszélt a folytatásról a polgármester.
Hajdú Edit
Kilencedik alkalommal gyűlik össze Kardoskút apraja-nagyja, hogy közös tökfaragásba fogjanak. A szervezők 17 órára várják az érdeklődőket, akiknek magukkal kell hozni a kifaragni kívánt tököt, minden másban segítséget megkapnak a művelődési ház munkatársaitól.
– A tökfaragáson kívül számos érdekes programmal várjuk a helyieket. Lesz halloweeni dekorációkészítés, denevérhajtogatás, a kifaragott tököket pedig díjazzuk. Díjat kap a legvidámabb, a legszomorúbb, a legkisebb és a legnagyobb „tökfej” is – részletezte a programot Terjékné Kaposi Andrea, a Móra Ferenc Művelődési Ház igazgatója.
Emellett lehetőség lesz, különböző sütőtökből készült ételeket is megkóstolni. Az elkészült töklámpásokat pedig mindenki hazaviheti, és díszítheti vele otthonát.
A IX. Hagyományőrző Családi Tökös Buli tehát Kardoskúton a Móra Ferenc Művelődési Házban október 31-én, 17 órakor kezdődik.
Kiss Réka
Az angol Halloween szó szerinti fordításban a Mindenszentek (All Hallows) előtti estét jelenti. Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet, a Samhain-t, vagyis „a nyár végét”, és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a Holtak Ura előtt.
Az angolszász ünnepet világszerte október 31-e éjszakáján tartják, mára már Magyarországon is elterjedt. Tótkomlóson a Természet Házában és a Rózsa Fürdőben is tartanak rendezvényeket az ünnep kapcsán.
– A Természet Háza egyik termét igyekszünk halloweeni hangulatúvá varázsolni. Kézműves játszóházunkba pénteken 9.30-tól sok szeretettel várjuk a kicsiket és a nagyobbakat, az érdeklődők készíthetnek bábokat, csipeszdenevért, lesz lufifestés és sok más érdekes elfoglaltság. A gyerekeket teával és vajas kenyérrel vendégeljük majd meg – tájékoztatott Mácsai Dóra szervező.
A Rózsa Fürdőben a töklámpások hangulatos fényében fürdőzhetnek majd az érdeklődők. Délután 17–20 óra között kedvezményes, 600 forintos jegyárakkal és wellness-használattal várják az érdeklődőket – tájékoztatta hírportálunkat a fürdő vezetése.
Iglicz Tamás
A mindenszentek napja az üdvözült lelkek emléknapja, melyet a katolikus keresztény világ november 1-én ünnepel. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben.
A mindenszentek nem tévesztendő össze a halottak napjával, amely általános keresztény ünnep. Ezen a napon sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját. Magyarországon a halottak napja fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából – általános, felekezetektől független – az elhunytakról való megemlékezés napjává. Dél-Békésben a gyülekezetek ezen a két napon szentmisével és ünnepi megemlékezéssel várják a híveket.
Almáskamaráson a katolikus templomban várják szentmisére a híveket november 1-jén 11:30-tól.
Battonyán november 1-jén, 9 órától a katolikusok tartanak megemlékezést a temetői kápolnában. Vasárnap 9 órától szentmise lesz a katolikus templomban, 17 órától pedig megemlékezést tartanak a temetői kápolnában.
Békéssámson katolikus híveit november 2-án 14 órától temetői szertartásra várják, szombaton és vasárnap 15 órától pedig misét celebrálnak a templomban.
Csanádapácán november 1-jén 14 órától temetői szertartás lesz, ugyanezen a napon17 órától és november 2-án 10 órától misére várják a híveket, 16 órától pedig megemlékezést tartanak a temetői kápolnában.
Dombegyházon közös megemlékezésre várja a polgármesteri hivatal és a katolikus egyház a helyieket november 1-jén 15 órától a temetőbe. Ezt követően 17 órától misét tartanak a templomban. Vasárnap fél 9-re várják a katolikusokat misére.
Dombiratoson november 1-jén reggel 8 órakor kezdődik a mise a katolikus templomban.
Gádoroson a katolikus hívek november 2-án vehetnek részt ünnepi misén, reggel 9:30-tól.
Kardoskút keresztény híveit november 2-án várják istentiszteletre az evangélikus templomba 14 órára.
Kaszaperen szombaton 10 órától lesz katolikus megemlékezés a temetőben.
Kevermesen szombaton tartanak megemlékezést a temetőben 10:30-tól, szentmisét szombaton és vasárnap is 9:30-tól tartanak a templomban.
Kisdombegyházon sírkőszentelést tartanak elsején 11 órától, vasárnap 11 órától pedig misét a templomban.
Kunágota katolikus híveit november 1-jén 10 órától várják misére.
Lőkösházán a temetőben tartanak megemlékezést november 2-án 12 órától, előtte 11:15-től mise kezdődik a katolikus templomban.
Magyarbánhegyesen a katolikus templomban november 1-jén 11 órától szentmisét, 14 órától megemlékezést tartanak a temető Telbisz kápolnájánál.
Magyardombegyházon katolikus és református sírkőszentelést tartanak 1-én 12 órától.
Medgyesbodzáson november 1-jén 10 órakor a gábortelepi temetőben, 8:30-tól a katolikus temetőben, 13 órától pedig az új temetőben tartanak megemlékezést. Misét 9 órától tartanak a katolikus templomban.
Medgyesegyházán a katolikus egyház november 1-jén 11 órától tart szentmisét a templomban, 14 órától pedig a temető kápolnájában. Az evangélikus híveket november 1-jén 14 órától a temetőben várják megemlékezésre.
Mezőhegyes reformátusai november 2-án emlékeznek meg halottaikról, 9:30-tól a templomban. A katolikus egyház november 1-jén 15 órától a temetőben tart megemlékezést, november 2-án 9 órától pedig misét a templomban.
Mezőkovácsházán szombaton 11 órától lesz katolikus megemlékezés a temetőben.
Nagybánhegyes katolikus híveinek november 1-jén 9 órától misét tartanak a katolikus templomban, majd utána kivonulnak a temetőbe megemlékezésre. Az önkormányzat szervezésében fél 4-től tartanak megemlékezést a köztemetőben.
Nagykamaráson november 1-jén 8:30-tól mise lesz a katolikus templomban, 14:30-tól temetői megemlékezés, november 2-án pedig halottak napi mise 8:30-tól a templomban.
Nagyszénáson november 2-án 11 óráról mise a katolikus templomban.
Orosházán a temetői ravatalozónál emlékeznek az evangélikus hívek november 1-jén 14 órától. November 2-án 10 órakor veszi kezdetét a szentmise a katolikus templomban. Az Alvégi temetőben ökumenikus megemlékezést tartanak mindhárom (református, katolikus, evangélikus) felekezet híveinek november 1-jén 14:30-tól.
Pusztaföldváron ökumenikus megemlékezést (katolikus és evangélikus) tartanak november 1-jén 15 órától a temetőben. Vasárnap, november 2-án a szokásokhoz híven 8:30-kor kezdődik a mise.
Pusztaottlakán a temetőben tartanak katolikus megemlékezést november 2-án 14 órától.
Tótkomlós evangélikusait november 1-jén 15 órától az ótemető ravatalozójánál, 16 órától pedig az újtemető ravatalozójánál várják megemlékezésre. A katolikus egyház november 1-jén 14 órától temetői szertartás keretében emlékezik meg az elhunytakról, szombaton és vasárnap 8 órakor misét tart a templomban. Az evangélikus egyház október 31-én közös istentiszteletet tart a reformátusokkal az evangélikus templomban 17 órától.
Végegyházán szombaton 15 órától lesz katolikus megemlékezés a temetőben.
Magyarországon a két egymást követő ünnephez kötődő szokások széles körben élnek a nem katolikusok között is. A régi magyar népnyelvben „lölkök napja” (=lelkeknek emlékezete) elnevezése volt. A protestánsok régebben nem gyújtottak gyertyát, csak a reformáció emléknapján október 31-én mentek ki a temetőbe, mindenszentekkor vagy halottak napján nem. Mára az ünnepkör a protestáns magyar közösségeknél három-, négynaposra bővült, és november elsején, valamint másodikán is kimennek a sírkertbe. Sokan gyertyát is gyújtanak.
Kiss Réka
Mezőhegyes Város Települési Értéktár Bizottsága augusztus 19-i ülésén hozott határozatot arra vonatkozóan, hogy a Nóniusz lófajtát vegyék fel a helyi értéktárba.Akkor javaslatot tettek arra is, hogy a bizottság kérje a Nóniusz lófajta felvételét a megyei értéktárba és a Hungarikumok Gyűjteményébe.
– A Nóniuszról szóló szakanyagot Nagy-György Tamás idegenforgalmi menedzser készítette Pap István Tibor, a Mezőhegyesi Állami Ménes Kft. ügyvezetőjének közreműködésével – mondta el Tarkó Gábor a Mezőhegyes Város Települési Értéktár Bizottságának elnöke.
Munkájuk eredményesnek bizonyult, mivel október 2-án a Békés Megyei Értéktár Bizottság a Gyulai Vár lovagtermében tartott kihelyezett ülésén felvette a Nóniuszt a megyei értéktárba, valamint felterjesztette a Magyar Értéktárba is.
Kiss Réka
A Nemzeti Művelődési Intézet szervezett kapunyitogató programot Pusztaottlakán október 9-én. A kapunyitogató program célja, hogy azokon a településeken, ahol a művelődési ház, közösségi színtér bezárt, vagy csak ún. „kulcsos” házként működik, néhány napra kinyíljon, a programok eredményeként a helyi önkormányzat és az érdeklődő lakosság megismerhesse a közösségi művelődésben rejlő lehetőségeket.
Legutóbb kulturális programokkal várták a szervezők a helyieket, tegnap pedig Pusztaottlaka múltjával, az itt élő románság hagyományaival ismerkedhettek.
Az október 1-jei Idősek Világnapja kapcsán a Nemzeti Művelődési Intézet és a tökfalusi szervezők most az idősebb korosztálynak kedveskedtek a programmal.
A délelőtt során filmvetítéssel kezdődött a program, melyben egy Pusztaottlakáról elszármazott, Romániában élő férfi mondja el a település hiteles történetét.
A helyiek „Viki nénije” ezen a napon egy különleges ajándékkal érkezett. Férje elhunyt szüleinek képmását adományozta ugyanis a Purdi Mihály Román Kulturális Egyesületnek, melyet a helyi tájházban állítanak ki, a többi hagyományokat felelevenítő tárgy és kép között.
Az érdeklődőket délelőtt tea és kalács várta, délben pedig sültkolbásszal vendégelték meg őket a szervezők.
Kiss Réka