2018. február 25. vasárnap
Likefestoon / Aktuális / Véget ért a farsang, kezdődik a nagyböjt

Véget ért a farsang, kezdődik a nagyböjt

Hamvazószerdán, vagyis a mai napon véget ért a télűzés, a farsang időszaka és kezdetét vette a húsvét előtti nagyböjt.

Hamvazószerda a kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húsvétvasárnaptól visszaszámolt 40. hétköznap. Dátuma nem állandó, hamvazószerda mozgó ünnep, melynek legkorábbi lehetséges időpontja február 4., a legkésőbbi pedig március 10. Idén február 14-ére esik és egyben ez a nap a farsangi időszak utáni első nap is.

A keresztények a negyven napos böjttel készülnek húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére. Ferenc pápa ezt az időszakot a megújulás és a kegyelem idejének nevezte. Arra figyelmeztette a híveket, minden nagyböjtben szükségük van arra, hogy újra meghallják a próféták kiáltását, akik felemelik hangjukat és felrázzák őket.

A 7. század óta szerdai nappal kezdődik a nagyböjt. Hamvazószerdától húsvét vasárnapig így a böjti napok száma éppen negyven, mivel a vasárnapokat az egyház nem tekinti annak.

Hamvazószerda – Honnan ered a név?

Neve onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez a 12. századtól az egyházi szertartás része lett, amit hamvazkodásnak neveznek. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára, ezt nevezik hamvazásnak, ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

Hogy miért éppen negyven napos a nagyböjt?

A Szentírásban és az abból kiinduló keresztény hagyományban a negyvenes szám mindig az egyes események jelentőségét emeli ki. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen, és Jónás próféta figyelmeztetésére negyvennapos böjtöt hirdettek Ninivében.

A negyvennapos böjt már a 4. századra általánossá vált a keresztény világban. A 11. századig olyan szigorú volt, hogy késő délutánig semmit sem ettek, húst, tejterméket és tojást pedig a böjti napokon egyáltalán nem fogyasztottak. Ezek a szabályok mára már enyhültek, de hamvazószerdára és nagypéntekre továbbra is szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek, és egyszer lakhatnak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 évesnél idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst.

A nagyböjt színe a lila, amely a bűnbánatot jelképezi. Ugyancsak a bűnbánat jeleként marad el nagyböjt idején a szentmiséken az alleluja, amely a liturgiában az öröm legközvetlenebb kifejeződése. A templomot ez időszakban nem díszíti virág.

Az egyház sajátosan a nagyböjthöz kötődő szertartása a keresztúti ájtatosság, amelyen a hívek mintegy végigkísérik Krisztust a kereszthalála felé vezető úton. A böjt vallásos gyakorlata az imádság, a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés, amely kifejezi az ember Isten iránti szeretetét és áldozatvállalását érte. A húsvétra készülés fontos részét képezik a mindennapi életben tett jócselekedetek.

Fotó: illusztráció

Szerzőnk: Földesi Szandra

Nézze meg ezt is!

Védő intézkedésekről kell gondoskodniuk a munkáltatóknak

Védő intézkedésekről kell gondoskodniuk a munkáltatóknak, ha munkavállalóik a munkaidő legalább felében hidegben dolgoznak – …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.