Tízéves a Szegedi Ítélőtábla

Júl 10, 13 Tízéves a Szegedi Ítélőtábla

Tízéves a Szegedi Ítélőtábla

A Szegedi Ítélőtábla fennállásának 10. évfordulóján emlékünnepséget rendeztek. Tíz év alatt 6864  év szabadságvesztést szabtak ki.Az ítélőtábla története azonban ennél jóval távolabbi időkbe nyúlik.

1891. május 5-én tartotta megnyitó ülését a Szegedi Királyi Ítélőtábla, amely a királyi ítélőtáblákról és a királyi főügyészségekről szóló 1890. évi 25-ös törvénycikk rendelkezései alapján alakulhatott meg. A törvénycikk a magyar igazságszolgáltatás szervezetének reformját valósította meg. Az addig Budapesten és Marosvásárhelyt működő két királyi ítélőtábla helyett tizenegy ítélőtáblát állított fel: Budapesten, Debrecenben, Győrött, Pécsett, Szegeden, Kassán, Nagyváradon, Pozsonyban, Temesvárott, Kolozsvárott és Marosvásárhelyen.

 A Szegedi Ítélőtábla (25 bíró és 29 bírósági dolgozó) ítélkező tevékenysége 1891. május 12-én kezdődött meg. A Szegedi Királyi Ítélőtáblához hat törvényszék, a nagybecskereki, a nagykikindai, a szabadkai, a szegedi, az újvidéki és a zombori tartozott, vagyis Torontál, Bács-Bodrog, Csanád és Csongrád megye peres ügyeiben bíráskodott a szegedi tábla. Összesen 29 járásbíróság ítélkezett a Szegedi Ítélőtábla körzetében. Ezek a következők voltak: Nagybecskerek, Módos, Törökbecse, Nagykikinda, Billért, Nagyszentmiklós, Törökkanizsa, Zsombolya, Szabadka, Bácsalmás, Baja, Topolya, Zenta, Szeged, Battonya, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Nagylak, Szentes, Újvidék, Zsablya, Óbecse, Palánka, Titel, Zombor, Apatin, Hódság, Kula.

 Az I. világháborút követően jelentősen megváltozott a honi bírósági rendszer is. A trianoni egyezmény után Magyarország területén öt ítélőtábla maradt, közöttük a szegedi. A Szegedi Ítélőtábla elveszítette illetékességi területének nagy részét, 1921-től már csak két törvényszék (Szeged és Gyula), valamint 13 járásbíróság (Szeged, Battonya, Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Békés, Békéscsaba, Gyoma, Gyula, Orosháza, Szarvas és Szeghalom) tartozott a szegedi táblához.

 Az ítélőtáblákat 1950-ben megszüntették, majd 2003. január 1-jétől három tábla, a fővárosi, a szegedi és a pécsi áll fel Magyarországon, amelyek az év július 1-től kezdték meg tényleges működésüket. A Debreceni és a Győri Ítélőtábla 2005. január 1-től ítélkezik.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács a Szegedi Ítélőtábla elnökének dr. Heidrich Gábort, a Csongrád Megyei Bíróság elnökét nevezte ki, egyben a Szegedi Ítélőtábla bírói létszámát 21 főben, az igazságügyi alkalmazottak számát, pedig 41 főben határozta meg. A Szegedi Ítélőtáblán az ítélkezés 2003. július elsején kezdődött meg. Ekkor négy megye (Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok) tartozott az illetékességi területéhez, majd a Debreceni Ítélőtábla létrejötte után Jász-Nagykun-Szolnok megye Debrecenhez került. A Szegedi Ítélőtábla előbb a Csongrád Megyei Bíróság épületében működött, majd 2005 áprilisában költözött a Sóhordó utcai székházába.

 A legjelentősebb személyi változást 2012 hozta, amikor több bíró, köztük az ítélőtábla elnöke, dr. Heidrich Gábor, és elnökhelyettese, dr. Kasza Ferenc is nyugdíjba vonult.

 A Szegedi Ítélőtábla összbírói értekezletének egyhangú javaslatára 2012. augusztus 31-én 6 évre dr. Harangozó Attilát nevezte ki a Szegedi Ítélőtábla új elnökévé dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, míg dr. Hámori Attila 2012. október 1-től lett a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese.

A Szegedi Ítélőtáblára a megalakulásától számított 10 év alatt, 2013. június 30-áig a polgári ügyszakban 13 492 ügy érkezett, ezek közül 4 487 volt a peres ügyek száma. A büntető ügyszaknál 5 516 ügyet fogadtak be, köztük 1 278 peres ügyet, vagyis összesen 19 008 ügyet (köztük 5 756 peres ügyet) kapott a Szegedi Ítélőtábla. Ha a befejezett ügyek számát vizsgáljuk, a következő adatokat kapjuk: a polgári kollégium 13 312 (közte 4 377 peres) ügyet zárt le, míg a büntető kollégium 5 470 (közte 1 260 peres) ügyet fejezett be. Így összesen 18 782 (közte 5 637 peres) ügy végére került pont a Szegedi Ítélőtáblán.

 A Szegedi Ítélőtábla tíz év alatt közel 1 800 vádlott ügyében ítélkezett, több mint 400 esetben emberöléses ügyet tárgyaltak a bírók. A tíz év során a büntető tanácsok 6 864 év szabadságvesztést szabtak ki 28 életfogytig tartó szabadságvesztés mellett – tudtuk meg dr. Bátyi Zoltántól, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkárától.

Fotó forrása: Szegedi Ítélőtábla

Hagyjon üzenetet

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.