Az első nap Békéscsaba-Szabadkígyós-Újkígyós-Csabaszabadi-Pusztaottlaka- Medgyesegyháza-Mezőkovácsháza-Battonya-Turnu-Varjas-Arad útvonalon, a második nap visszafele ugyanezen az útvonalon teljesíthetik majd a 200 km-es távot a résztvevők, akik egyéni vagy váltófutásra, kerékpár- illetve görkori túrára nevezhettek.
Bár az időjárás nem kedvez a sportolni vágyóknak, Vozár Attila ultramaratosnista, a szupermaraton négyszeres győztese mégis indulásra buzdítja a résztvevőket. – Idén a szervezők táborát erősítem, egy korábbi sérülésem miatt nem tudom lefutni a távot. Mégis azt javaslom, ne foglalkozzunk az időjárással, öltözzünk kényelmesen és lehetőség szerint rétegesen. Az eső ellen védekezni nagyon nem tudunk, a folyadékbevitelről pedig feltétlenül gondoskodni kell, hiszen nem kis távról beszélünk. A pálya széléről fogok szurkolni, lélekben a versenyzőkkel leszek – nyilatkozta a sportoló.
Május 17-én reggel 9 órakor rajtolnak a versenyzők Békéscsabáról, majd 18-án a célba érés napján, a békéscsabai Szent István téren a szervezők Black II Black koncerttel, színes programokkal várják az érdeklődőket. 15 órakor kerékpáros és görkoris díjátadás veszi kezdetét, 18:30 órakor pedig a Szupermaraton futói vehetik majd át megérdemelt díjaikat.
KPJ
A verseny második napján Medgyesegyházán pihen meg a görkoris és kerékpáros mezőny. 13 órakor rajtolnak tovább.
Minden napra egy ablak, minden hétre egy szoba, minden évszakra egy bejárat. Hogy a tervező, Ybl Miklós, vagy az építtetők, gróf Weinckheim Frigyes és gróf Weinckheim Krisztina ezt szándékosan így szerették volna-e, nem tudjuk. Annyi bizonyos, a szabadkígyósi kastélynak tényleg 365 ablaka, 52 szobája, 4 bejárata van. A kastélyt 1875 és 1879 között építtették a kor egyik leggazdagabb földesurai. Előtte franciakert, körülötte angolpark, ahol ott jártunkkor is dolgoztak az önkormányzat közmunkásai. Mindennek szépnek kell lennie, hiszen hétvégenként sokan látogatnak el Szabadkígyósra, hogy kiránduljanak egyet a hatalmas fákból álló parkban, vagy benézzenek a felújításra váró kastélyba. Az érdeklődésre jellemző, hogy tavaly, megközelítően 3 millió forintja folyt be a belépőjegyekből az önkormányzatnak. (A parkot ingyen lehet megtekinteni.)
- Tízévnyi küzdelem előzte meg, míg 2012 májusában aláírhattam a vagyonkezelői jogról szóló szerződést. Megkaptuk a kastélyt. Nagy örömmel töltötte ez el a falu lakóit, hiszen alig akad olyan tősgyökeres helyi család, akik ne kötődnének felmenőik révén, valamilyen módon a kastélyhoz – vezetett körbe a hatalmas épületen Balogh József, Szabadkígyós polgármestere. A kastélyban 66 éven át szakiskola működött. Így lett például a kápolna melletti főúri ebédlőből tornaterem. A tusolók nyomai még ma is láthatók a főúri rezidenciában.
- Éves szinten körülbelül 15 millió forintba kerül a park fenntartása, a létesítmény őrzése. De önkormányzatunk vállalta a költségeket, hiszen nagy terveink vannak. Ha sikerülne felújíttatnunk a kastélyt, a földszinten a XIX. századi főúri életet mutatnánk be. Az emeleti részben pedig szállodát alakítanánk ki – mesélte a terveket a polgármester.
- Elkészíttettük a megvalósíthatósági tanulmányt, ami 10 millió forintba került, a kiviteli tervek pedig 40 millió forintba. Nagyon bíztunk a pályázatunk kedvező elbírálásában, de sajnos nem nyertünk. Kötvényt is kibocsátottunk a kastélyfelújítás érdekében, amit az állam ugyan az adósságkonszolidáció során visszavett, de a hozama, 200 millió forint, itt maradt, s nem tudjuk elkölteni.
Balogh József elmondta, a látogatók gyakran kérdezik, miért nem újítják fel például a teraszokat, amik omladoznak, balesetveszélyesek. Megtudtuk, a helyzet nem ilyen egyszerű.
- Tavaly márciusban például kiderült, hogy beázik a tető. Az iskola ugyanis a bádogon lévő lyukat linóleummal fedte be. Azonnal jeleztük az örökségvédelmi hivatal felé a problémát. December 12-én kaptuk meg az engedélyt, de akkor már nem lehetett a 8 millió forintos munkát elvégezni. A mesterek tavasszal láthattak hozzá a javításhoz, ami most, május 1-jére készült el. A 14 hónap alatt folyamatosan beázott az épület: a gerendák, a mennyezet, a stukkók…
A polgármester ellen még eljárás is indult, mert a főúri ebédlőben kialakított tornaterem nyomait próbálták eltüntetni.
- Egy műbútorasztalost bíztunk meg a famennyezet és a fa falburkolat hibáinak kijavításával. Három oldal elkészülte után, ami az önkormányzatnak 2 millió forintjába került, az illetékes hivatal leállíttatta a munkát, mert nem kértünk rá engedélyt. Ellenem pedig eljárást indítottak, amit negyedévvel később megszűntettek, merthogy kiderült, nem történt károkozás… Az, hogy 66 évig bordásfalak, kosárpalánkok csúfították a falakat, senkit nem zavart, de az már szemet szúrt, hogy ezek nyomát kijavíttattuk. A három balesetveszélyes teraszunkat is szeretnénk felújíttatni. Lenne kivitelező, van árajánlat, pénzünk is a kötvény hozamából, de építési engedélyt nem kaptunk. Most akadt egy szponzorunk, aki 20 millió forinttal támogatná a melléképületek homlokzati felújítását. Erre sincs engedélyünk, pedig csupán vakolásról lenne szó… Hogy eredményt is említsek, az épület terrazzo padlóburkolatát viszont helyreállíthatjuk. Ez 21 millió forintos beruházás lesz.
Balogh József úgy értékeli, a hivataloknak rugalmasabbaknak kellene lenniük. Ha ehhez törvénymódosítás kell, lépjék meg az illetékesek. Azért kellene büntetni a vagyonkezelőket, ha a műemlékekben keletkezett károkat nem azonnal orvosolják.
- Ha minden marad a régiben, egyszer eljutunk oda, hogy a műemlékeinkhez elég lesz egy markoló és egy teherautó, hogy elvigye a maradványaik nyomát….
A polgármester reményét fejezte ki, hogy a 2014-2020 közötti uniós pályázatok egyikén forráshoz juthatnak és a pincétől a padlásig felújíthatják a maga korának legfényesebb, és legkorszerűbb kastélyát – írta a Délmagyarország.
Fotó: Kovács Erika
Az állami földet ingyenes használatba kapó települések több mint egynegyede Békés megyei, további egyharmaduk pedig Jász-Nagykun-Szolnok megyei. A szántókat, legelőket, gyümölcsösöket nehéz helyzetben lévő települések kapták ingyenes vagyonkezelésbe, öt évre, hogy a start-, illetve közmunkaprogrammal tevékenységet és bevételt teremthessenek a helyben élő munkanélkülieknek.
Békés megyéből Kaszaper, Kétegyháza, Magyarbánhegyes, Medgyesbodzás, Méhkerék, Pusztaföldvár, Sarkad, Szabadkígyós, Újkígyós, Vésztő és Zsadány kapott földet.
Medgyesbodzás 5,6 hektár állami földdel gazdálkodhat a következő években. Igaz, ezt a területet eddig is használták, de bérleti díjat fizettek érte. E mellett van 15 önkormányzati portájuk és 4 magánfelajánlás, olyan idősektől, akik már nem tudják a kertjüket, földjüket művelni.
- Ez az 5,6 hektár öt területből tevődik össze, öt különböző helyrajzi számmal. Eddig béreltük a földet az államtól. Most, hogy lehetőség nyílt rá, megpályáztuk az ingyenes használtra. Így a bérleti díj, amit eddig fizettünk érte, most megmaradt – mondta Krucsai József, polgármester.
Medgyesbodzás, a startmunka programban takarmányt termel az állami földeken: kukoricát, tritikálét, árpát, napraforgót és takarmányborsót. Az elmúlt évben kezdtek disznót és tojótyúkot tartani, a jószágoknak kell az eleség.
- Jelenleg 8 anyakocánk van és 67 malacunk. Tíz nagysúlyú sertést pedig már leadtunk. Május 8-án este érkezett meg a határozat, hogy 30 mangalicára is nyertünk forrást, azokat is szaporítani szeretnénk. Bodzáson van 250 tojótyúkunk is. Gábortelepen pedig most készítjük az ólakat, ott is nevelünk majd ugyanennyi tyúkot – sorolta a polgármester, miért is van nagy szükségük a takarmány megtermeléséhez szükséges földre.
Szabadkígyós önkormányzata 8 hektár egybefüggő területet kapott ingyenes vagyonkezelésbe az államtól.
- Ez a föld az úgynevezett kertészeti területen található, rendkívül jó minőségű. Eddig béreltük a területet, most nagy könnyebbség, hogy nem kell fizetnünk érte. Dinnyét, paprikát, kukoricát és sok minden mást termeltünk és termelünk a jövőben is – tudtuk meg Balogh József polgármestertől, aki hozzátette, az volna a legjobb megoldás, ha az állam véglegesen az önkormányzatoknak adná a földet.
Egy évig a pusztaföldvári önkormányzat is bérelte az államtól azt a földet, amit most ingyenes vagyonkezelésbe kaptak. A mezőgazdasági közmunkában jelenleg 28 főt foglalkoztatnak, de szeretnének még több munkanélkülit a segély összegénél nagyobb jövedelemhez juttatni.
- Az önfenntartás felé vettük az irányt. Önkormányzatunknak vannak sertései, szarvasmarhái, juhai, amiket a közfoglalkoztatás keretében tartunk. Így a napközi konyhának egy kiló húst sem kell vásárolnia. A zöldségekből pedig jelenleg 40-45 százalékban látjuk el a konyhát. Idén, hacsak az időjárás nem szól közbe, a 140 gyümölcsfánk is ad annyi termést, hogy abból elegendő lekvárt és befőttet készítsünk – nyilatkozta dr. Baranyai István. Pusztaföldvár polgármestere.
Kaszaper önkormányzata jelenleg mintegy 8 hektáron gazdálkodik, ehhez kaptak most az államtól 2,2 hektár külterületi szántóföldet, ami két területen található. Ott cirkot termesztenek majd eladásra.
- Sajnos a környékünkön vegyes házasságban élő külföldiek annyira felverték a föld árát, de még a bérleti díját is, hogy mi már nem jutunk hozzá. Ezért jó lenne, ha a földvásárolások egy részénél az állam élne vételi jogával. A mi önkormányzatunknak is szüksége lenne még földre, további 10-20 hektár szántóval még elbírnánk – ezt már Csürhés István, Kaszaper polgármestere mondta. Jelenleg 160 startmunkásuk van. Az önkormányzat feldolgozásban is gondolkodik, zöldségszárító üzem létesítését tervezi közmunkaprogramban, vagy szociális szövetkezetben. Várják, hogy tervüket a Belügyminisztérium elfogadja – írta a Délmagyarország Békés megyei kiadása.
Képünk illusztráció. Fotó: Kovács Erika
Thék Endre 1842-ben született Orosházán, ott tanulta ki az asztalosmesterséget is, majd céglegényként bejárta Európa nagy részét. Útja során tanulta ki a műbútorgyártást. Hazatérte után Budapesten nyitotta meg asztalosműhelyét, majd megvásárolta a Tauszig bútorgyárat, amit 1855-re Magyarország legnagyobb bútorgyárává fejlesztett. Thék Endre szülőfalujáról sem feledkezett meg. Orosházán tanoncotthont létesített. Szülővárosa még életében, 1913-ban, utcát nevezett el róla. 1919-ben hunyt el.
- Thék Endre dédnagyanyám testvére volt. Nagyapám rengeteg történetet mesélt róla. Ő a keresztfia volt. A családi elbeszélések alapján Thék bácsit, ahogy mi emlegetjük, olyan embernek ismertük meg, aki odaállt az inasok mellé és megmutatta a fogásokat. Azt mondják, valósággal sugárzott belőle a szeretet. Pestnek is az egyik központi figurája lett. Megfordult nála Kacsóh Pongrác, Dohnányi Ernő, és Saint- Saens is. Azt kevesen tudják róla, de a családban mindig megemlítették, hogy Fedák Sárival, a kor nagy színésznőjével komoly viszont folytatott – mondta Rupprich Péter, kiemelve, a szocializmus éveiben, Thék Endre miatt családjuk „burzsujnak” lett kikiáltva, ezért sokat nélkülöztek. Ellenben abban a megtiszteltetésben volt részük, hogy gyönyörű Thék-bútorok között élhettek – olvastuk a Délmagyarországban.
Fotó: Kovács Erika
A Dél-Békési Természetvédelmi- és Madártani Egyesületet néhány helyi fiatal alapította, akik gyermekkoruktól kezdve madarásztak. Tavaly, a helyi horgászok, vadászok és az önkormányzat támogatásával, nagy álmuk is megvalósult, létrehoztak a bányatavak környezetében egy tanösvényt.
- A tanösvényt végigjárva, kirándulnak, kikapcsolódnak és közben sokat tanulnak a hozzánk látogatók. eddig mintegy 400-an ismerkedtek itt meg Dél-Békés madárvilágával. A programjaink ingyenesek – mondta Bozó László, az egyesület titkára.
Szombaton a kevermesi madárbarátok madárgyűrűzésre várták az érdeklődőket.
- A Magyar Madártani Egyesület Békés megyei szervezetétől tavaly három 12 méter hosszúságú és nagyjából 2 méter széles, speciális madárbefogó-hálót kaptunk. Gyűrűzések előtt ezeket feszítjük ki. A madarak a kis zsebekbe pottyannak. Óránként, ha nagyon meleg van, félóránként ellenőrizzük a hálót. Így a madarak alig több mint egy óráig vannak „fogságban”. A háló védi őket a sérülésektől. Csak hozzáértő veheti ki a madarat a zsebből: először a lábait, utána a szárnyait, majd a fejét szabadítjuk ki a gyűrűzés előtt – sorolta Bozó László, aki tavaly vizsgázott madárgyűrűzésből.
A madárgyűrűzés érdekes, látványos és tanulságos is. Akik a szombati programon részt vettek, láthattak törpegémet, ami a fokozottan védett gémfélék közé tartozik. Kevermes környékén most először gyűrűztek törpegémet. Kormos légykapót, barátposzátát, énekes nádiposzátát és fülemilét is fogott a háló.
Akik lemaradtak a gyűrűzésről, május 24-éig kell csak várniuk. Akkor ismét szervez a tanösvényen programot a Dél-Békési Természetvédelmi és Madártani Egyesület – írta a Délmagyarország Békés megyei kiadása.
Fotó: Rozgonyi János
Óvodás díjazottak:
1., Seres Dávid
2., Andrikó Anna
3., Batta Menyhért
Alsós díjazottak:
1., Nádasdi Alexandra
2., Buzai Bence
3., Nagy Alexandra
Felsős díjazottak:
1., Bajka Zsófi
2., Simon Enikő
3., Farkas Szilárd
Különdíjban részesültek:
Szűcs Hajnalka, Csizmadia Alexandra és Simora János – írta a kardoskut.hu.
Fotó: kardoskut.hu/Varga Pál.
Fotó: Csanádapáca.hu
Az iskola fűtési rendszere már 45 éves, igencsak elavult. Az energiapazarló gázkazánok helyett a beruházás során 4, egyenként 100 kilowatt teljesítményű, modern gázkazánt építenek be, lecserélik a radiátorokat is. Az épület keleti oldalán lévő magastetőre és a tornacsarnok lapostetős részére 45,5 kilowatt peak (kWp) teljesítményű napelemet telepítenek, ami majd az áramellátás költségeit csökkenti.
A beruházás során az épület régi építésű részén a nyílászárók egy részét is kicserélik. A beruházás május 7-én kezdődött és még idén elkészül.
Fotó. Kovács Erika
Dél-Békés több települése is bekapcsolódik a TeSzedd akcióba, általában május 10-re tervezték a szemétgyűjtő programot.
Évről-évre egyre több önkéntest mozgat meg és országszerte közösségformáló erő a TeSzedd! akció, melynek háromnapos programjára minden eddiginél többen, mintegy 120 ezren jelentkeztek – jelentette ki a vidékfejlesztési miniszter az esemény pénteki megnyitóján, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fegyverneken.
Fazekas Sándor hangsúlyozta: a kezdeményezés célja, hogy legyen tiszta Magyarország és önkéntesen tegyünk ezért, hiszen mindenki szeret ápolt környezetben élni. Jó érzés, ha hazánkra azért is büszkék lehetünk, mert a szép tájaink közelről is szépek – fogalmazott. Aláhúzta: fontos tanítanunk egymást és az egész társadalmat arra, hogy ne dobáljuk el a szemetet.
Emlékeztetett: az akciót 4 éve indították és közölte: büszke arra, hogy azóta évről-évre többen jelentkeznek. A kezdeményezés így közösségformáló erőt is jelent egyben – tette hozzá. Idén május 9-11. között három napon át tart a TeSzedd!, melyre összesen közel 120 ezer önkéntes regisztrált, akik mintegy 2000 gyűjtőponton adhatják le az összegyűjtött hulladékot.
Jelezte: mivel 2013-hoz képest több mint 60 százalékkal nőtt az előzetesen regisztrált önkéntesek és a találkozási pontok száma, a szervezők több eszközt készítettek elő a szemétszedéshez. Az előre bejelentett találkozási pontokon országosan 170 ezer TeSzedd!-logóval ellátott zsákot és 300 ezer pár gumikesztyűt osztanak szét az önkénteseknek.
A korábbi évek tapasztalatai szerint az előzetesen jelentkezőknél lényegesen több, idén akár a 200 ezret is meghaladó számú résztvevő várható – mondta a tárcavezető Magyarország történetének egyik legnagyobb önkéntes akciójának” nevezve a programot. Egyúttal köszönetet mondott a helyi közösségek összefogásáért és a támogató szervezetek segítségéért.
A kampányt a minisztérium megbízásából szervező Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője, Vámosi Oszkár a megnyitón elmondta: jó esély van arra, hogy az országszerte 1500 településen dolgozó önkéntesek túlszárnyalják a tavalyi eredményeket. Az elmúlt években 2000-3000 tonna szemét gyűlt össze egy-egy akcióban és került biztonságos lerakókba, ez a mennyiség 50 villanymozdony súlyának felel meg. Tatár László, Fegyvernek polgármestere az eseményen arról beszélt, hogy a településen létrehozott találkozási pontra 250 fő regisztrált előzetesen, még óvodások is érkeztek az akcióra. A TeSzedd! keretében Fegyverneken labdarúgótornát, esszéíró versenyt és rajzpályázatot is hirdettek, a résztvevő gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt változatos kikapcsolódási lehetőséget kínálva a munka után. Az akció ebben az évben csatlakozik az Európai Bizottság EWWR LIFE+ programja keretében meghirdetett Tisztítsuk meg Európát!” kezdeményezéshez. Az együttműködésnek köszönhetően május 10-én 16 európai uniós és 5, a közösségen kívüli országban tartanak egyszerre a TeSzedd!-hez hasonló szemétgyűjtési akciót – írta az MTI.
Fotó: szelektalok.hu
A „főtér etikett” bekerült a város közösségi együttélés szabályairól szóló rendeletének módosításába is.
A főteret tavaly, június 22-én adták át.
- Már az átadás utáni órákban birtokba vették a gyerekek a medencéket. Ruhástól csobbantak a vízbe, így hűtötték magukat a júniusi kánikulában. A rendeletmódosításunk tartalmazza, hogy a főtér medencéiben tilos fürödni, mert az balesetvédelmi és egészségügyi szempontból is aggályos. Ahhoz, hogy tiszta legyen a medence és a víz ne zöldüljön be, erőteljes vegyszerezésre van szükség. A medencetérbe akkor sem szabad belelépni, ha nincs benne víz, nehogy tönkre menjen a kavicsos aljzat. Tavaly nyáron a medencék csobogóinak vizét is sokan használták a szomjuk oltására. Ezt sem szabad, ugyanis a vegyszerek miatt ártalmas az egészségre – mondta Zalai Mihály, Orosháza alpolgármestere.
Kutyát sétáltatni is tilos a főtéren, a Győri Vilmos téren és a Szabadság téren is.
- Nem azért nem szabad kutyát sétáltatni, mert állatellenesek vagyunk. A szinte törvényszerű „jelölések” miatt károsodnának a fák, illetve aggályos a kutyaürülék kezelése is – folytatta a városvezető.
A főteret átszelő utak gyalogosjárdák. Ebből következik, hogy kerékpározni sem szabad ott. Viszont a főtér körül vannak kijelölt kerékpárutak. Rollerrel, görkorcsolyával, gördeszkával csak közlekedni szabad, „kunsztokat” végrehajtani nem, mivel az arra sétálókra balesetveszélyes lenne.
Fűre lépni viszont szabad! Tavaly az átadás utáni hetekben a városvezetés azt kérte a lakosságtól, hogy amíg a fű meg nem erősödik, addig ne használják a zöldfelületet. Mára viszont megerősödött a pázsit, akár piknikezni is lehet rajta – tudtuk meg az alpolgármestertől, aki azt is elárulta, figyelik a lakossági szokásokat, hol járnak gyakrabban át a füvön. A Győri Vilmos téren van egy szakasz, ahol már csapást tapostak ki, ott néhány négyzetméteren burkolatot alakítanak ki.
- Tapasztalataink szerint a lakosság betartja a szabályokat és óvják is a teret. Nem olyan szigorúak ezek a szabályok, hogy ne lehetne betartani. Ezek elsősorban a lakosság védelmét szolgálják, hogy elkerüljük a baleseteket, esetleg a megbetegedéseket. Másodsorban pedig szeretnénk megőrizni a tér szépségét is, hogy a következő nemzedékek is élvezhessék a főtér nyújtotta lehetőségeket – nyilatkozta Zalai Mihály a Délmagyarországnak.
Fotó: Kovács Erika