Pusztaszőlősön nem mindig volt rémálom a gáz

Szerző by Kovacs Erika in Aktuális, Hírek, Önkormányzat | Nincs hozzászólás

A Kaszaperhez tartozó Pusztaszőlős nevét a 2000. augusztus 18-ai gázkitörés során ismerte meg ország-világ. A hazai legnagyobb ipari katasztrófa miatt sok szó esett arról is, hogy a kis zsákfalu milyen szegény, alig van burkolt útja. Akkoriban még a gáz sem volt bevezetve a településre, holott Pusztaszőlős egy gázpaplanon fekszik. De nem mindig volt rémálom ez a gázpaplan. Száz évvel korábban, a huszadik század hajnalán Pusztaszőlős éppen a gáznak köszönhette felvirágzását. A pusztaszőlősi gázszeparátor, amit az önkormányzat egy pályázat révén felújított, könnyen válhat világtörténeti emlékké – ezt dr. Pálfi György tanszékvezető docens, intézetigazgató, nyugalmazott szakmúzeum igazgató mondta Kaszaperen, a szeptember 28-án megrendezett hagyományőrző falunapon.

A pusztaszőlősi gázszeparátor több mint 100 évvel ezelőtt a malmot hajtotta, amely az út túloldalán található, a szeparátorral szemben.

A szőlősi birtok a Wenckheim-család tulajdona volt. A szélmalmot 1880 körül építették. Mivel a szél nem fújt állandóan, ezért valósították meg a gázszeparátort. A víz gáztartalma magas volt. Ástak egy 300 méter talpmélységű kutat, s a kitermelt termálvíztől „elszeparálták” a gázt, melyet egy kovácsoltvas tartályban fogtak fel. Szükség esetén azzal hajtották a malom motorjait. A feljegyzések szerint 1901-től Szőlős közvilágítását is ezzel a gázzal oldották meg, ami az akkori Magyarországon igencsak ritkaságszámba ment. A melegvíz egy részét a kastély, a cselédlakások és a műhely melegvíz-ellátásánál hasznosították. Ebben az időszakban bolgárkertészeket is telepítettek a faluba. A melegvíz nagy része a primőrök előállítását segítette, mellyel aztán ellátták a tótkomlósi, az orosházi és a hódmezővásárhelyi piacokat. A vízből jutott a halastavakba is, ezek egy része bivalyúsztatásra is szolgált. Vagyis, csekély ráfordítással jutottak az energiához. Ez példaértékű kell, illetve kellene, hogy legyen a ma élők számára is.

A gázszeparátor majdnem az enyészeté lett. Ám Kaszaper kiemelt figyelmet fordít az ipartörténeti emlékei megőrzésére. Az önkormányzat pályázott és 4,2 millió forint forrást nyert a létesítmény felújítására, amely ma múzeumként szolgál.

A malmot is helyreállítanák. Falát jó néhány évtizede visszabontották, a negyvenes évek körül lakóépület lett belőle. Az önkormányzat, ha forrása lesz rá, megvásárolja és visszaépíti az eredeti magasságába az épületet. Az udvarán pedig olyan korabeli mezőgazdasági eszközöket állítanának ki, amelyekhez a szél energiáját használták, mint például a „széldaráró”, illetve állati vagy emberi erő kellett a meghajtásukhoz.

Fotó: Kovács Erika