Légikatasztrófa, avagy mitől volt hangos a sajtó
Az elmúlt héten egy tragikus repülőgép-szerencsétlenség volt a legolvasottabb hír, szinte mindegyik portálon. A német légitársaság leányvállalata, a Germanwings Barcelona-Düsseldorf útvonalon közlekedő Airbus A320-as gépe ugyanis kedden, sajnálatos módon hegyoldalnak csapódott Franciaország déli részén. A tragédia nyomán elindultak a találgatások.
Amikor valami megmagyarázhatatlan dolog történik, ráadásul olyan horderejű, mint ez a légi katasztrófa, az ember mindig keresi a miérteket, tudni akarja az okokat. Persze minden egyes beszélgetésnél akad legalább egyvalaki, aki tudni véli, hogy mi is történhetett, hogy vajon ki is lehetett a hibás. Nincs ez másként a különböző hazai és külföldi médiumokkal sem.
A találgatásokra ráadásul külön okot adott, hogy a kedden megtalált fekete doboz megrongálódott, amivel kapcsolatban szerdán, a New York Timesban megjelent információk szerint azt állították, a fedélzeti hangrögzítőn nincs értékelhető adat. Ezt még ugyanezen a napon cáfolta a Le Bureau d’enquêtes et d’analyse (BEA), a fekete doboz vizsgálatát végző hivatal.
Remi Jouty, a BEA vezetője elmondta, hogy a fedélzetről érkező utolsó üzenet szerint a pilóták az útvonal megerősítését kérték az irányítótoronytól. Egy perccel később a gép ereszkedni kezdett, majd nagy sebességgel a hegyekbe csapódott. A roncsok mérete és a szóródás mintázata – tette hozzá – arra utal, hogy az Airbus A320-as nem robbant fel a levegőben.
Arról, hogy mi hallható a felvételeken, Jouty nem árult el részleteket. Hogy pontosan mi lehet a tragédia oka, egyelőre nem tudják, a tisztségviselő közlése szerint „túl korai” lenne következtetéseket levonni – jelentette ki.
Akkor azt mondta, a vizsgálat első eredményeit napokon belül nyilvánosságra hozzák, de hogy valójában mi történt, annak a kiderítése még hetekig vagy akár hónapokig is eltarthat.
Majd megerősítették azokat a sajtóértesüléseket is, amelyek szerint szerdán megtalálták a második fekete dobozt, azonban csak a külső burkát, így az adatok hiányoznak, magát a rögzítő berendezést még keresik.
Sokan a másodpilótát okolják a tragédia bekövetkeztéért. A Mirror állítása szerint, a másodpilóta depresszióval küzdött. Ezt csütörtöki számukban közölték. Azt írták Andreas Lubitz, kiégett és depresszióban szenvedett. A lap beszámolója szerint, Lubitz egyik volt osztálytársának az anyja beszélt arról, hogy pár éve a férfi depressziósnak tűnt, bár hozzátette: amikor lánya tavaly karácsonykor találkozott vele, akkor mindent rendben érzett. A Mirror ezzel magyarázta azt a tényt is, miszerint hat évvel ezelőtt a pilótaképzését ezért szakította félbe a másodpilóta, és dolgozott 2013-ig légiutas-kísérőként.
A másodpilóta 2013 szeptemberében csatlakozott a légitársasághoz, és azóta mindössze hatszázharminc órát repült. A német DPA szerint a másodpilóta német volt, Montabaurból származott, itt lakott, és Düsselfdorfban is volt egy lakása.
A repülőgép kapitányának a társaság szerint hatezer órányi repülési ideje volt, és mielőtt a Germanwingshez csatlakozott, a Lufthansa és a Condor repülőgépeit vezette. Korábban Carsten Spohr, a Lufthansa elnöke mindkét pilótáról azt mondta Barcelonában, hogy “tapasztaltak és jól kiképzettek” voltak.
A The New York Times című amerikai napilap internetes felületén egy, a baleset okait vizsgáló nyomozó a gép hangrögzítő fekete dobozából nyert információkra hivatkozva azt közölte, hogy az egyik pilóta a baleset előtt elhagyta a pilótafülkét, és nem tudott visszatérni, mielőtt a gép a hegyoldalnak csapódott. A Le Monde szerint a másodpilóta hagyta el a fülkét, és a kapitány maradt bent egyedül.
A Lufthansa közölte, hogy a vállalat nem tudja megerősíteni a lapban megjelent információk hitelességét, de a francia légügyi hatóság nem cáfolta az értesülést. Egy repülési szakértő a Le Figarónak azt nyilatkozta nem zárja ki sem az öngyilkosság, sem a bent maradt pilóta eszméletvesztésének és az ajtó elromlásának a lehetőségét sem.
A 2001. szeptember 11-ei New York-i terrortámadás óta az amerikai légiforgalmi előírások tiltják, hogy a pilóta egyedül maradjon a fülkében. Ha egyikőjük elhagyja a fülkét, egy utaskísérőnek kell addig átvennie a helyét.
Amit a mai napig biztosan tudunk, az az, hogy a katasztrófa előtt a gép – egyelőre megmagyarázhatatlan okokból – hirtelen ereszkedni kezdett, és nem válaszolt az irányítótoronynak, vészjelzést sem küldött.
A gép fedélzetén 150 ember – 144 utas és 6 tagú személyzet – tartózkodott, a szerencsétlenségnek nincs túlélője.
Összeállította: Kiss Réka
Forrás: The New York Times, Mirror, Le Figaró
Fotó: airportal.hu, hirado.hu, portfolio.hu