Nagypéntek a keresztény liturgiában a húsvét előtti péntek, immáron munkaszüneti nap Magyarországon. De mit ünnepel pontosan ezen a napon a keresztény világ?
Az evangéliumokban Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja, aliturgikus nap, a megváltó szenvedés és kereszthalál ünnepe.
Nagypénteken a római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot, nem szólnak harangok, csendben emlékeznek a hívek. A nagypénteki szertartásból ennek megfelelően az átváltoztatás kimarad, csak igeliturgia van, áldoztatással. Erre utal a nagypénteki szertartást elterjedt elnevezése a csonka mise is. A pap piros miseruhát visel, ezzel is szimbolizálva Jézus Krisztus vértanúságát.
A keresztény egyház szerint hamvazószerdához hasonlóan nagypéntek is szigorú böjti nap, ekkor a híveknek csak háromszor szabad étkezni, és egyszer lehet jóllakni, természetesen húsmentes ételekkel. A böjt alól felmentést kapnak az állandó betegek, a kismamák, és a nehéz fizikai munkát végzők, a gyerekek, és a hatvan év felettiek. A keresztény szokás szerint a hívek ilyenkor nem hallgatnak zenét, próbálják minél nagyobb csendben tölteni ezt a napot.
Fotó forrása: pixabay.com