2018. január 22. hétfő
Likefestoon / Aktuális / Hit, remény, öröm, szeretet

Hit, remény, öröm, szeretet

Vasárnap pedig már a negyedik, vagyis a szeretet lángja is fellobban a koszorúkon. De honnan is ered az adventi koszorú, az ajándékozás vagy a karácsonyfa állítás hagyománya és mit is ünneplünk pontosan?

A karácsony az egyik legnagyobb keresztény ünnep, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Az emberek kezdetben a templomokban ünnepelték, szentmisére mentek és az éjféli istentisztelet is másképpen zajlott, mint manapság.

Annak ellenére, hogy a karácsony hagyományosan a keresztény hitűek egyik legfontosabb ünnepe, szinte mindenki ünnepli szerte a világon. A régi hagyományokhoz képest mára már sokat változott az ünnep. A mai modern és népszerű szokásokkal együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, az üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd, vacsora és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, így a karácsonyfa állítása, színes üveggömbökkel, szaloncukorral való feldíszítése és az otthonunk kidekorálása kívül-belül karácsonyi égőkkel, girlandokkal.

A nem kifejezetten vallásos, de a kereszténységhez közel állók számár a karácsony általában a szeretetet, a családi együttlétet jelképezi. Ilyenkor egy helyen gyűlik össze és elterjedt szokássá vált megajándékozni egymást és közösen elfogyasztani az ünnepi vacsorát, vagy éppen ebédet.

A régi hagyományok szerint december 24-én a katolikus családok böjtölnek, ezt nevezik a karácsony böjtjének, és csak este fogyasztják el a böjti vacsorát, amely eredetileg alma, dió, méz és fokhagyma, majd böjtös bableves, vagyis vajas bableves hús nélkül, végül pedig mákos guba volt. A modern szokások szerint ma már hal, illetve töltött káposzta kerül ilyenkor az ünnepi asztalra.

A karácsonyi ajándékozás eredetének több magyarázata is létezik, de általában a Napkeleti bölcsekig vezetik vissza, akik ajándékokat vittek Jézus születésére. Hazánkon kívül viszont összekötik a Szent Miklós féle ajándékozási hagyománnyal is.

De honnan ered a karácsonyfa állítás hagyománya?

Először Németország területén díszítettek fel fenyőfát a 16. században. Néhány forrás szerint középkori szokás volt, hogy egy fiatal fát vágtak ki, ami az ifjú élet feláldozását jelképezte, hasonlóan Jézushoz, aki fiatalon áldozta fel életét az emberekért. Sok egyéb legenda kötődik a karácsonyfához, például hogy Luther Márton állított gyermekének először karácsonyfát.

A szoros német és osztrák rokoni kapcsolatokkal rendelkező arisztokrata családok komoly szerepet játszottak Magyarországon a karácsonyfa szokásának elterjesztésében. Pesten az első karácsonyfát valószínűleg Brunszvik Teréz grófnő állította 1824-ben, ám elterjesztésében jelentős szerepe volt a Podmaniczky és a Bezéredy családoknak is. Az új szokás a városokban viszonylag gyorsan meghonosodott. Az 1840-es években már a polgárcsaládok karácsonyához az örökzöld fenyő is hozzátartozott. A magyar szépirodalomban a karácsonyfa 1866-ban, Jókai Mór A koldusgyermek című karácsonyi tárgyú elbeszélésében jelent meg először. – írja a mult-kor.hu.

Kezdetben almát, diót, mézespogácsát és különböző édességeket aggattak rá, illetve elmaradhatatlan volt a legfelül található dísz, a csúcsdísz. Ez általában csillag alakú volt, és a betlehemi csillagot jelképezte.

Ma már az ehető díszeket felváltották a színes gömbök, girlandok, szalagok, láncok és angyalhajak részben a paradicsomi fára tekeredő kígyót, részben a teremtést átszövő időszálakat jelképezik.

A karácsonyfa mellett ma már elmaradhatatlan az otthonokban az adventi koszorú jelenléte is. A 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 24 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig. Innen ered a hagyomány, azonban a fenyőágból készített kör alakú koszorút négy gyertyával díszítik.

Minden gyertya egy-egy fogalmat szimbolizál, az első gyertya a hit gyertyája, a második a remény, a harmadik az öröm, a negyedik pedig a szeretet. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak. Az utolsó adventi vasárnapon mind a négy gyertya egyszerre ég.

Fotó: illusztráció

Szerzőnk: Földesi Szandra

Nézze meg ezt is!

“Házhoz megyünk” program – A bűnmegelőzésért

Telefonos csalás, trükküs lopás – sajnos egyre jellemzőbbek az ilyen, főleg egyedül élő idősek, nyugdíjasok …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.