Tanácskozást tartottak csütörtökön Brüsszelben az uniós országok belügyi tárcavezetői, de arról a kérdésről nem szavaztak, hogy többszöri halasztás után csatlakozhat-e Románia és Bulgária a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. A németek ugyanis már előzetesen vétót helyeztek kilátásba egy esetleges ilyen döntéssel szemben – adta hírül az MTI.
Mint közölték, december előtt nem is térnek vissza erre a kérdésre. Addig a két érintett országnak legalább két, egymást követő alkalommal kedvező értékelést kellene kapnia az Európai Bizottságtól az előfeltételeket illetően.
Németország és néhány más nyugat-európai EU-tagország – így például Hollandia, Ausztria vagy éppenséggel a schengeni övezeten kívüli Nagy-Britannia – főképp a korrupció és a szervezett bűnözés elleni román, illetve bolgár fellépés elégtelenségére, mint vállalhatatlan kockázati tényezőre hivatkozik. Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter szerint súlyos veszélyekkel járna, ha a Romániában, illetve Bulgáriában illegálisan tartózkodó harmadik országok állampolgárai számára akadálytalanná válna a mozgás az egész EU területén belül. Friedrich azonban nem rejtette véka alá, hogy tartanak attól is: nagyon sok román, illetve bolgár állampolgár a szegénység elől menekülve jelenne meg Németországban, hogy igénybe vehesse az ottani, még mindig meglehetősen nagyvonalú szociális juttatásokat.
Az elmúlt napokban román részről közölték: ha most nem fogadják be az országot a schengeni övezetbe, akkor a kérdést Bukarestben leveszik a politikai prioritások listájáról.
Magyarország az elmúlt években következetesen támogatta a schengeni térség bővítését, Románia és Bulgária csatlakozását – tájékoztatott a Magyar Távirati Iroda.
Simonka György, Dél-Békés országgyűlési képviselője Románia schengeni csatlakozása kapcsán elmondta, a határmentén élők nagyon várják, hogy elköltözzön a külső határ, ami nehezíti a társadalmi és gazdasági kapcsolatok napi gyakorlását.
– A magyar gazdák gépeire, bérmunkában, a határ túloldalán is nagy szükség lenne. Az itthoni gazdák számára a romániai munka pedig bevételt jelentene. Ma azonban, ha egy dombegyházi gazdálkodó a vele határos településen, légvonalban mondjuk egy kilométerre lévő földön dolgozna, csak jelentős kerülővel, Battonyán keresztül juthat el a munkavégzés területére. A határmentén élők baráti, rokoni kapcsolatokat is ápolnak. Ebben is nagy segítség lenne, ha szabadon járhatóvá válna a határ – nyilatkozta a képviselő hírportálunknak.