Május 9-én Battonyára érkezett a Petőfi Irodalmi Múzeum vándorkiállítása, az erre célra átalakított Arany-buszon. Az intézmény Arany János munkássága előtt tisztelegve, születésének 200. évfordulója alkalmából állította forgalomba ezt a különleges járművet, amely 2017. július 10-től 2018. október 31-ig járja a Kárpát-medence magyarlakta településeit. A kiállítás már járt Erdélyben, Horvátországban és a Felvidéken már négyszer is. Eddig mintegy 170 települést keresett fel, több mint 50 ezer látogató tekintette meg a kiállítás anyagát és mintegy 15 ezer kilométer utat tett meg. A következő megálló Battonya volt.
– A Petőfi Irodalmi Múzeum már korábban is szervezett hasonló évfordulós kiállításokat, ez a negyedik a sorban. A mozgótárlat versek, képek, különféle dokumentumok segítségével mutatja be Arany János életművét. A kiállítás összeállítói minél nagyobb interaktivitásra törekedtek. Minden szövegélményhez kicsit meg kell küzdeniük a látogatóknak. Monitorok, játékok, audiovizuális eszközök segítségével igyekeztek minél gazdagabb élményt nyújtani. A digitális eszközök használatával vizuálisan jelennek meg az író-költő életének részletei és különböző helyszínei – osztja meg a részleteket hírportálunkkal dr. Palkó Lajosné, a könyvtár igazgatója.
Az intézményvezető elmondása szerint a látogatók kipróbálhatták a petrencerudas és a malomköves Toldi erőjátékot, hallgathattak dalba mondott verseket és rappelt Arany-szövegeket is. Irodalmi tudásukat is próbára tehették, például a Családi kör versszakainak sorba rendezésével. Kívül, a jármű falán Toldi története elevenedett meg. A felső tagozatos diákcsoportok feladatlapokat is kaptak, amelynek hibátlan kitöltéséért az iskolában akár még egy ötöst is szerezhettek.
– Nagyon örülünk, hogy az iskolás csoportok mellett sok felnőtt érdeklődő is megtekintette a kiállítást. Aznap 350 látogatója volt Battonyán az Arany-busznak – teszi hozzá dr. Palkó Lajosné.
A dél-békési könyvtár következő programja a népszerű írónő, Sohonyai Edit „Úristen, kamasz lettem!” című író-olvasó találkozójára invitálták a gyerekeket a könyvtárba, ez szintén nagy sikert aratott a tini-közönség és az őket kísérő pedagógusok körében is. A téma szituációs játékokon keresztül többek közt a fiú-lány kapcsolat, ismerkedés, bezártság, nyitottság, önbizalom, testnyelvi gesztusok, az internet és a Facebook használata volt. Az írónőnek ebben segítségére voltak a gyerekek, együtt elemezték a különböző szituációkat és viselkedésmintákat.
– Kihangsúlyozta, hogy nagyon oda kell figyelnünk a metakommunikációra a társas kapcsolatainkban. Mivel mindenki szeretetre, boldogságra vágyik, ezért úgy kell felkelnünk minden reggel, hogy öröm érjen bennünket. Bízunk benne, hogy a résztvevők közül sokan megfogadják az írónő hasznos tanácsait. Hamar elröpült az idő, sokat nevettünk, nagyon élveztük ezt a rendhagyó előadást – emeli ki a könyvtárigazgató.
A harmadik rendezvény során a Szent Korona hazahozatalának 40. évfordulója alkalmából szervezett országos előadássorozat keretében dr.Valastyán Pál jogász, Szent Korona-kutató tartott izgalmas előadást. A koronát az évszázadok folyamán szinte mindegyik királyunk viselte, hiszen beavató koronaként és a magyar törvények értelmében – több más feltétel mellett – csak akkor volt érvényes a király megkoronázása, ha az a Szent István-féle koronával történt.
Az előadáson a Szent Koronával kapcsolatban sok érdekes és vitatott kérdésre választ kaphattak a résztvevők, megismerhették történetét, a róla szóló legendákat, szimbolikáját és misztikus erejét is.
Az események sorának azonban itt még nincs vége, hiszen mindenkit a Városi Művelődési Központ és Könyvtár május 17-én 17 órakor kezdődő Origami foglalkozására, valamint a május 18-án 17.30-kor a Magyar Origami Kör megalakulásának 30. évfordulója alkalmából “Az origami csodálatos világa” című vándorkiállítás megnyitójára invitálnak mindenkit a Molnár-C. Pál Emlékházba (Battonya, Fő. u. 123.). Az időszaki origami kiállítás megtekinthető június 19-ig az intézmény nyitva tartási idejében: hétfőtől-péntekig, 9 és 16 óra között.
]]>A Nagybánhegyesi Szlovák Hagyományőrző Közhasznú Egyesület szervezésében a helyi Savio Szent Domonkos Katolikus Általános Iskolában remek hangulatú esemény részesei lehettek a nagybánhegyesiek. A programon kiemelt helyet kaptak a népi hangszerek, a Dél-Alföldi szlovák népviselet, sőt, a szlovák gasztronómiai hagyományok is.
– Nagy örömünkre szolgált, hogy az iskolások apraja-nagyja nagyon aktívan vett részt a rendezvényen. Korcsoportonként mindenki kipróbálta a citerákat és részt vettek a közös népdal éneklésben is. Juhász Kálmán citeraoktató vezényletével 10-12 citera szólt egyszerre és olyan táncház kerekedett, ahol a pedagógusok is együtt táncoltak tanítványaikkal – nyilatkozta hírportálunknak Pepó Jánosné, az egyesület vezetője.
A rendezvény végének „megédesítéséhez” a hagyományőrző egyesület tagjai 200 darab fánkot sütöttek, ami el is fogyott az utolsó morzsáig.
]]>Május 5-én, szombaton 17 órakor kezdődik a Justh Zsigmond Városi Könyvtár olvasótermében Misák Darinka “Sanyi” 40 éve Down-szindrómával élni című könyvének bemutatója. A szerzőt Debreczeni Cintia faggatja majd a részletekről, aki a meghívott vendégeket, Sanyit és szüleit, valamint a könyv lektorait, dr. Varga Imre, a speciális pedagógia kandidátusát (PhD) és dr. Szabó Mihály, az orvostudomány kandidátusát (PhD) is megszólaltja a hétvégi eseményen.
“Legfőbb törekvésem ezzel a kiadvánnyal, hogy aki elolvassa, az érezze át, próbáljon meg azonosulni azokkal az érzésekkel, örömökkel, fájdalmakkal, melyet Sanyi, a Down-szindrómával élő felnőtt személy érez, – ez által is csodálatos lényét kívánom az olvasónak bemutatni. Célkitűzésem, hogy rámutassak arra a tényre, hogy a gyógypedagógiai segítés és támogatás, az emberség, a másik emberben való hinni akarás létfontosságú a pedagógiai életkísérésen belül.” – hangsúlyozza a könyv szerzője.
Tíz éve alakult a Csanádapácai Dalkör Deák János harmonikás vezetésével, a csapatot énekelni szerető csanádapácaiak, pusztaföldváriak, mezőkovácsháziak és gábortelepiek alkotják. A dalokat a harmonikaszó mellett citeraszó is kíséri Szabó Gábor által. Jelenleg tizennyolc tagja van a társulatnak, a legidősebb 86, míg a legfiatalabb 17 éves.
– Dalkörünk egy baráti társaság, a tagokat a dal szeretete hozza közénk. Elsősorban a községben ünnepségeit, rendezvényeit tesszük színesebbé fellépéseink által, valamint havi rendszerességgel az idősek otthonába is ellátogatunk, hogy műsorunkkal örömet szerezzünk az ottlakóknak. Hetente több órát gyakorlunk, nagyon várjuk a próbákat, a közös énekléseket, hiszen ezek mindig feltöltődések számunkra. Egyre több meghívásunk van, aminek próbálunk eleget tenni. Nemcsak népdalt, hanem katonadalokat, mulatós dalokat, operettet, hazafias dalokat is szívesen éneklünk. Rendszeres fellépők vagyunk a környék templomaiban is az adventi műsorunkkal – osztotta meg hírportálunkkal Zsibrita Andrásné, a Dalkör tagja, aki rendszeresen szerepet vállal a helyi népdalkör találkozó megrendezésében.
Így tett a napokban is, immáron negyedik éve szervezték meg az eseményt, melyre kilenc településről érkeztek vendégek, fellépők.
– Csaknem 200 résztvevő énekelte a Himnuszt kezdéskor. Deák János dalkörvezető köszöntője után Oláh Kálmán Csanádapáca polgármestere üdvözölte a jelenlévőket, majd Szrenka Pálné a Békés Megyei Nyugdíjas Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket, aki a Csanádapácai Dalkörnek egy Díszoklevelet adott át a 10 éves évforduló alkalmából munkánk elismeréseként. A nap folyamán 16 előadást láthattunk, több fiatal is pódiumra lépett, hiszen nagy szeretettel karoljuk fel az ifjú tehetségeket – részletezi a programot a dalkörtag hozzátéve, éhen sem maradt senki, ugyanis a Mezőkovácsháza Hagyományok Háza Egyesület tagjai közel 300 darab kürtőskalácsot sütöttek a jelenlévőknek.
Zsibrita Andrásné azt mondja, jövőre is megrendezik az eseményt Csanádapácán.
– Rengeteg barátunk lett az elmúlt tíz év során, ezt a programunk is tanúsította. Mi magunk is eljárunk mások találkozóira, hiszen mindig vidámak és jókedvűek vagyunk, ezt pedig szeretnénk átadni másoknak is. Időnként egy-egy versenyre is benevezünk, de elsősorban jól akarjuk érezni magunkat saját kis közösségünkben. Több zenés darabunk is van, a Cigánytábor című zenés darabunkat 29 alkalommal látták eddig, több megyében – tudtuk meg.
A Csanádapácai Dalkör tarsolyában van már ezüst és több arany minősítés is, sőt, az I. Tiszántúli Népdalköri Találkozóról kiemelt nívódíjjal tértek haza.
]]>Az ICOMOS 1983-ban határozta el, hogy meghirdeti a műemlékek világnapját, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a műemlékvédelem fontosságára, lehetőségeire és szükségességére. 1984 április 18-án tartottuk meg először a Műemléki Világnapot, amiről azóta minden évben egyre szélesebb körben, egyre több országban tartanak megemlékezést.
Történeti örökségünkre, műemlékeinkre nemcsak épített emlékekként tekintünk, hanem kultúránk komplex továbbörökítőjeként. Felismerve az utóbbi években világszerte felerősödő tendenciát a múlt hagyományainak újraértékelésére, az épített örökség gondos megőrzése és fenntartható fejlesztése itthon is kitüntetett stratégiai téma. Nem egyedül turisztikai okokból kell épített környezetünk hagyományörökítő szerepét erősíteni: a jelen lévő, az utókor számára megőrzött műemlékeink a nemzeti önazonosság hordozói is. Ennek tudatában alakította Magyarország Kormánya az elmúlt években örökségvédelmi tevékenységét annak érdekében, hogy örökségünk védelme valóban közös üggyé, közüggyé váljon.
A Kormány átalakította a kulturális örökségvédelem szervezetrendszerét, hogy a műemléktulajdonosok ne teherként, hanem lehetőségként éljék meg nemzeti örökségünk egy-egy elemének birtoklását. Polgárbarát ügyintézést vezetett be, és a történeti érték megőrzése és megújítása érdekében végzett erőfeszítésekért többféle anyagi támogatást is nyújt. Ezek passzív formája a társasági adókedvezmény, aktív változata a legveszélyeztetettebb örökségünk, a népi műemlékek felújítását célozza.
A műemlékvédelem a nagy programok mellett mindennapi odafigyelést is igényel. Az erre nevelés érdekében a Miniszterelnökség a Kulturális Örökség Európai Éve alkalmából pályázatot hirdet általános és középiskolás közösségek számára NE MENJ EL MELLETTE! címmel. Az akció célja, hogy a fiatalok mindent megtudjanak a településük számukra legkedvesebb épületéről, és az Európai Unió megalakításának évfordulója hetében, május 7-e és 13-a között szervezzenek ünnepséget, ahol tudásukat és élményeiket bemutatják. A kezdeményezés felhívása részletesebb információkkal a kormany.hu weboldalon található.
Fotó: illusztráció
]]>A mai diákok világának kultúrája, sebessége más, mint a mi generációnké volt. Szeretnénk, ha a fiatalok Arany János, Petőfi Sándor, József Attila, Kosztolányi Dezső és mások családi verseinek újraértelmezésével közelebb kerülnének a költészethez, és újfajta megközelítésben mutatnák be a családi értékeket – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a pályázat szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár kiemelte: a pályázat szerdán, a költészet napján indul és egy hónapon át tart, május 11-én zárul. Az ünnepélyes eredményhirdetésre május 26-án kerül sor Budapesten.
A pályázók feladata, hogy osztályaikkal előadják és videóra rögzítsék az átírt verseket, regisztráljanak és a művet beküldjék a csaladokeve.hu/szabadavers honlapra.
A pályázók a következő listából választhatják ki az átdolgozásra szánt verseket:
- Petőfi Sándor Egy estém otthon; István öcsémhez;
- Arany János Családi kör; Itthon;
- Ady Endre Őrizem a szemed;
- Móra Ferenc Mártonka levele;
- Kaffka Margit Petike jár;
- Weöres Sándor Buba éneke;
- Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz;
- Kosztolányi Dezső Most harminckét éves vagyok; Lásd, kisfiam, ezt mind neked adom most;
- József Attila Mama.
Balog Zoltán kitért arra, hogy inspirációként a fiatalok három kortárs költőtől is meríthetnek: Petőfi István öcsémhez című versére Lackfi János, Iancu Laura és Bánki Benjámin is elkészítette saját verzióját, ezek a művek a Családok éve facebook-oldalán elérhetőek lesznek.
A diákok szabadon választhatnak a verselés fajtái között, és akár a rap vagy a slam poetry műfajában is alkothatnak.
A pályaműveket négytagú zsűri és a közönség is elbírálja. A zsűriben Novák Katalin mellett Szarvas Rita, a szentendrei Móricz Zsigmond Gimnázium magyar nyelv és irodalom tanára, Orbán János Dénes József Attila-díjas költő, az Előretolt Helyőrség Íróakadémia vezetője, valamint Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerepel.
A zsűri által kiválasztott győztes, valamint a közönség által interneten a legtöbb szavazatot kapott pályázó családjával együtt egy hosszú hétvégét tölthet el a Szentendrei-sziget egyik szállodájában, az egyéni győzteseket segítő osztályok egy-egymillió forint értékű osztálykirándulást nyernek. – írja az MTI.
Fotó: illusztráció
]]>Emlékév 2018. – Az 575 éve született, és az 560 éve királlyá koronázott igazságos Mátyásra emlékszik a magyarság idén. Mátyás király máig legnépszerűbb történelmi személyiségeink egyike, aki felismerte, hogy a keresztény civilizáció védelme csakis Európa nemzeteinek összefogásával lehetséges.
Az emlékévhez kapcsolódóan számos konferenciát, rendezvényt, kiállítást és versenyt rendeznek hazánkban. Az eseményeket a Magyarság Háza bonyolítja majd le, mint ahogyan azt az országjárást is, melynek a napokban Békés megye is részese volt, Mátyás király és hűséges kísérője Gyulán, Okányban és Geszten járt, de az év során száznál is több helyre ellátogatnak majd a Kárpát-medencében.
Mezőhegyesen ugyan még nem fordult meg az álruhás király, de a közelmúltban a József Attila Általános Művelődési Központ és a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium diákjai korhűen emlékeztek meg az uralkodóról, számukra dr. Varga Tibor népszerű jogtörténész tartott előadást. A műsor nem éppen a szigorúan vett történelmet, hanem sokkal inkább az érdekességeket tárta a nebulók elé. Hallhattak arról, milyen jelentős szerepet tölt be a Szent Korona a magyar történelemben, illetve hogy miért nem ette meg Hunyadi Mátyás a csukamájat.
Mátyás király alakját a történetírás mellett mondáink és népmeséink is őrzik.
]]>1905-ben éppen ezen a napon, április 11-én született József Attila Budapesten, aki a huszadik századi magyar irodalom és költészet egyik kiemelkedő alakja volt. 1964 óta a költő születésnapján ünnepeljük a magyar költészet napját, illetve emlékezünk meg József Attila példaértékű munkásságáról, és tragikus haláláról.
Noha a költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 1900-ban.
Ebből az alkalomból minden évben országszerte irodalmi előadóestekkel, könyvbemutatókkal, költőtalálkozókkal és -versenyekkel tisztelegnek a magyar líra előtt.
A jeles nap alkalmából Dél-Békésben is számos eseményt szerveznek. A Petőfi Művelődési Központ és az Orosházi Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola a városi könyvtárban 14 órától József Attila Szavalóversenyt szervez.
Szintén Orosházán a városi könyvtárban tartja ezen a délutánon a nyugdíjas pedagógusok Justh Zsigmond olvasóköre következő összejövetelét, melyen a költészet napi megemlékezésük mellett élménybeszámolót tartanak a budapesti utazásukról.
A mezőhegyesi Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskolában a Szövetség a Mezőkovácsházi Járás Ifjúságáért Olvasó- és Vitakört szervez.
Fotó: illusztráció
]]>A húsvét elnevezés a héber pészah szóból ered, mely kikerülést, elkerülést jelent. Ez az ünnepkör a mozgóünnepeink közé tartozik, hiszen minden évben más napra esik. A dátum a Nap és a Hold mozgásától is függ, azonban az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra tesszük, tehát március 22. és április 25. közé. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején megrendezett termékenységi ünnepekkel, melyeknek része a feltámadás és az újjászületés. Húsvétkor ünnepeljük a keresztre feszített Jézus feltámadását, az örömünnep már Nagyszombat estéjén elkezdődik, erről korábbi cikkünkben is olvashattak. A keresztény egyházban Krisztus feltámadásával a sötétség felett a világosság, míg a bűn és a halál felett az élet győzedelmeskedik.
Az ünnep másnapján, húsvéthétfőn locsolkodni mennek a legények a lányokhoz, akik hímes tojással, vagy ma már inkább húsvéti édességgel köszönik meg ezt. A húsvéti locsolkodás a keresztelésből ered, illetve abból, hogy a Jézus feltámadását hirdető, majd annak hírét vivő jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni. A régi időkben a termékenységi ünnephez kapcsolódóan a víznek tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak. Ezt a napot vízbevető, vízbehányó hétfőnek is nevezték, hiszen a népi szokások szerint a lányokat kúthoz, vályúhoz vitték, és egy vödör vízzel leöntötték őket, mondván „el ne hervadjanak”. Számos magyar településen még hűek a népszokásokhoz, azonban legtöbben illatos kölnivel indulnak locsolkodni hétfőn.
]]>Nagyszombat a Szent Háromnap utolsó napja, amikor siratják a keresztre feszített Jézust, és várakoznak a feltámadására. Ez a nap a húsvéti örömünnep kezdete, a keresztény hagyományok szerint a templomokban este elkezdődik az ünnep tűzszenteléssel, hiszen a tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a fény létrejöttét ünneplik az egyházak. Az új tűz hamujából lesz a következő év hamvazószerdájára a hamu, mellyel megszórja a plébános a híveket.
Szombaton nemcsak a tüzet, hanem a keresztvizet is megszenteli a plébános. A nagyszombati szertartáskor visszatérnek a haragok Rómából, és megszólal újra az orgona is. Hét olvasmányt olvasnak fel, majd a plébános prédikációja után tizenkét egyetemes környögés következik, mely által a világon élőkért imádkoznak.
Nagyszombaton lezárul a negyvennapos böjti időszak is.
Fotó: illusztráció
]]>