2019. december 7. szombat
Likefestoon / Aktuális / A Máriaradna Bazilika, ahol a hit mindig győzött

A Máriaradna Bazilika, ahol a hit mindig győzött

A máriaradnai templom, amelyet pont húsz éve emelt II. János Pál pápa bazilika rangra az élő bizonyítéka, hogy a hit a török hódoltságtól a kommunizmus uralmáig a megszorítások alatt is győzni tudott, mára pedig a Temesvári Római Katolikus Püspökség legfontosabb zarándokhelye lett, ahova évente több tízezren látogatnak el Arad, Temes, Krasszó-Szörény, Bihar megyékből, de Magyarországról és Ausztriából is. A barokk stílusban épült bazilika hossza 63 méter, belső magassága 21 méter, 1905-ben megépített orgonája pedig mai napig tökéletesen szól.
A legenda szerint 1520-ban egy hithű özvegy, akinek férjét megölték a háborúban, egy kápolnát emeltetett a Maros északi partjánál, és hosszú ideig ez volt a ferences rendi barátok imádkozó helye, más források szerint pedig amikor a törökök elfoglalták Lippát, a ferences barátok ide menekültek, és építettek egy fakápolnát. Száz évvel később. 1624-ben a Bosnyák-Bányavidéki Provinciából származó P. Andrija Stipančič ferences szerzetes, radnai lelkipásztornak hosszú és fáradságos utat követően Isztambulban sikerült kijárnia Ibrahim szultánnál a jóváhagyást a kápolna tatarozására, újradíszítésére. 1668-ban Georg Vričonosa a radnai kápolnában szolgáló ferences szerzeteseknek adományozott egy papírra nyomtatott szentképet, amely a Szűzanyát ábrázolta karján a kisded Jézussal, és amely az olaszországi Bassano del Grappa-i Remondini mester nyomdájából származott. Lippa 1695-ben történt visszafoglalása után a törökök a kápolnát felgyújtották, de a kép a tűzben sértetlen maradt, pedig a tetejéről tüzes cserepek hullottak.
Az 1709-es pestisjárvány idején az aradiak megígérték, ha megmenekülnek a pusztító betegségtől, elzarándokolnak Máriaradnára. Ígéretüket betartották, és megköszönték a Szűz Máriának, hogy megszabadította őket a pestistől. Alapos elemzés és feltárás után 1750-ben az egyház, Johannes Szlezak kanonokon keresztül hivatalosan is zarándokhelynek ismerte el Máriaradnát. A leégett kis kápolna helyére templomot építenek, amelyet 1767-ben fejeztek be és június 9-én, pünkösd vasárnapján Franz Anton von Engl zu Wagrain püspök személyesen helyezte át a csodatevő szentképet a régi kápolnából a közben felépült új templomba, amelyet egy nappal az esemény előtt ünnepélyesen megáldott. Egy évre rá meglátogatta a templomot Habsburg József főherceg, a későbbi II. József császár.
1820-ban fejeződtek be a máriaradnai kegytemplom építési munkálatai, és Rudnay Sándor bíboros prímás, esztergomi érsek ünnepélyesen felszentelte a kegytemplomot, a csodatevő szentképnek pedig két arany koronát adományozott. Mivel a bíboros neve a kegyhely régi elnevezésére utalt, a főpap végrendeletében azt kérte, hogy halála után a szívét a radnai Szent Szűz közelében temessék el, ami meg is történt.
Máriaradna történetének legnagyobb búcsújárására 1935-ben került sor, ekkor Pacha Ágoston püspök vezetésével 73 000 zarándok kereste fel a kegyhelyet, sokan gyalog érkeztek csakúgy, mint maga a főpásztor. A szerzetesrendeknek a kommunista rendszer általi 1951-es betiltását követően Románia összes ferences rendi szerzetes Máriaradnára száműzték, ahol iszonyatosan nehéz körülmények között éltek. 1992-ben II. János Pál pápa a Basilica Minor címet adományozta a templomnak. Ebből az alkalomból Boros Béla címzetes érsek új, szembemiséző oltárt adományozott a kegytemplomnak, ezúton is kifejezve háláját a Szűzanyának, hogy a kommunista időben oltalmazta a helyi Egyházat és az egyházmegyét.
A bazilikában a zarándokok meglátogatják a múzeumot is, amely több mint 100, hívek által hálából adományozott ikonból áll.

Szerzőnk: likefestoon

Nézze meg ezt is!

Almási Ferenc bronzérmes az EB-n

A 130 kilogrammos Almási Ferenc jobban bírta mint a román Hutuleac, és 3-1-re győzött. Június …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.