2018. július 18. szerda
Likefestoon / Aktuális / A kisközség főbb adatai 1928–1945 között

A kisközség főbb adatai 1928–1945 között

Közigazgatási szempontból 1927. november 24-én jött létre a kisközség, az alábbi rendelet 1928. január elsejével lépett hatályba, és lett önálló aljegyzővel rendelkező kisközség: „A település 1927. év november 24-étől kezdve az Ottlaka anyaközségtől elszakított Medgyespuszta az 57. 244/1927. számú BM. rendelet alapján Pusztaottlaka elnevezéssel kisközséggé alakulván, községi jellegének megtartása mellett Medgyesegyháza községhez beosztva.” A Statisztikai Hivatal által 1933-ban kiadott ismertető szinte összefoglalja a településre vonatkozó legfontosabb tudnivalókat: „Pusztaottlaka kisközség az elszakított Ottlaka községnek a mai Magyarországnak maradt Medgyespuszta nevű külterületéből alakult (1928). Beosztva Medgyesegyháza nagyközséghez, anyakönyvi hivatal Medgyesbodzás. Csanád, Arad és Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, eleki járás. Ház 309, lakossága 1327, magyar, tót, román lakosság, hit: evangélikus, görögkeleti anyaegyház. Határa: 2488 kh. Pénzügyi igazgatóság: Makó, törvényszék, járásbíróság, közjegyző: Gyula, adóhivatal: Elek, csendőrőrs, ipartestület: Medgyesegyháza, körorvos: Medgyesbodzás. Iskola: három állami elemi mindennapi népiskola, három állami általános továbbképző népiskola. Vasútállomás: Medgyesegyháza és Szalay kitérő, utolsó postahivatal, utolsó távírdahivatal: Medgyesegyháza.” A jelentésben nem említik a római katolikusokat és a németeket, akik közül kikerültek a község első kereskedői, mivel ők üzemeltették a szatócsboltokat és a kocsmákat. A katolikusok kimaradása a jelentésből teljesen érthetetlen, mert szinte ezzel egy időben, a falu nagy eseményeként az evangélikus és az ortodox után 1931-ben megépült a községházával szemben a kis római katolikus templom is. Önálló plébániai rangra a mai napig sem emelkedett, a Mezőkovácsházi Esperesség és a Szeged-Csanádi Püspökség részeként kezdetben az eleki, majd a bodzási, az utóbbi időben pedig a medgyesegyházi plébánia filiája.

A lakosság száma és etnikai megoszlása az alábbiak szerint alakult:

Év Lakosokszáma         A lakosság etnikai megoszlása
 magyar  szlovák   román  német  egyéb
1920   1348    255    505    581    6 1
1930   1327    300    534    459  33 1
1941   1258    411    469    331  47

 

A korábbi emelkedő lélekszám a II világháború előtt, ha nem is jelentősen, de csökkent. Elsősorban a román lakosok száma változott jelentősen, mert a kisközséggé válás után egy részük visszaköltözött Ottlakára, mivel az „anyaközségben” maradt birtokainak jelentősebb hányada, megszűnt a „kettős birtoklás”, a határon való állandó átjárás. 1930-ban még külterületként kezelik az egész falut, mert a népszámlálás során még dűlőnként írják össze:

I. dűlő: 565, II. dűlő: 273, III. dűlő: 79, IV. dűlő: 410 lakos.

A község legnagyobb birtokosai 1935-ben:

 

Dragán Maxim                                             162 ebből szántó  153 kh

Mára János                                                   116    ”        ”        110 kh

Pusztaottlaka község                                   102    ”        ”           13 kh, legelő 51 kh

Zölner Ádám (eleki lakos)                             38    ”        ”           38 kh

Gyebrovszky Mihály (csabai lakos)               31    ”        ”           30 kh

 

A 2488 kh összterületből az úgymond „középbirtok” csak 499 kh-t foglalt el, amiből következik, hogy a határban döntően kisbirtokosok, illetve csekély földet bérlők gazdálkodtak. Viszont figyelemre méltó a szántóföldek túlsúlya a gazdaságokon belül. Az idősebbek visszaemlékezései szerint három gazda rendelkezett cséplőgéppel, akik a sajátjuk mellett bércséplést is vállaltak. Az állattenyésztést a szarvasmarha- és sertéstartás jellemezte, különösen fontos volt a tejtermelés.

Orvos nem rendelt a faluban, a szüléseket a helyi bába vezette le, de volt olyan időszak, hogy Bodzásról járt át. A bekötőút később készült el, szilárdburkolatú járdáról se nagyon beszélhetünk, villanyvilágítás és vízvezeték  egyáltalán nem volt, de nagy előrelépést jelentett, hogy 1938-ban két artézi közkutat is fúrtak.

Szerzőnk: Szerkeszto

Nézze meg ezt is!

Almási Ferenc bronzérmes az EB-n

A 130 kilogrammos Almási Ferenc jobban bírta mint a román Hutuleac, és 3-1-re győzött. Június …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.