2019. november 14. csütörtök
Likefestoon / Aktuális / A jelen fantazmagóriái – a jövő újításai

A jelen fantazmagóriái – a jövő újításai

Apáink, nagyapáink életük során az általuk még nem hallott és nem ismert, elképzelhetetlennek tartott, már-már meseszerű tudományos kutatási eredményeket egy kézlegyintéssel elintézték, mondván: Á, ez mind csak fantazmagória.

Tehetnénk mi is így és hagyhatnánk figyelmen kívül az újabb és újabb meghökkentő felfedezéseket. De mindennapi életünknek oly mértékben részévé vált a technikai fejlődés, hogy nem mehetünk el mellette csakúgy. A tudomány olyan rohamléptekben fejlődik, hogy a felfedezések a holnapot hozzák el otthonainkba, munkahelyeinkre és hétköznapi életünkbe egyaránt. Kis túlzással élve a tegnap tudományos-fantasztikus ötleteit éljük és használjuk manapság.

Ki gondolta volna az 1980-as években, hogy a nagy sikerrel vetített Birodalom visszavág című Star Wars sci-fi filmben látott és akkor még tudományos-fantasztikum kategóriába tartozó telefon-karóra ― mellyel a főszereplők egymással kommunikáltak a fagyos Hoth-rendszer egyik jeges planétáján ― a jelenben már mindennapi használati cikk lesz, amit az interneten akár húszezer forint körüli áron bárki megvásárolhat.

Napjaink tudományos felfedezéseire sem lehet legyinteni, sőt oda kell figyelni rájuk, mert már az előszobánkban van a jövő. Aki e cikket olvassa az is egy ilyen, korábban csak filmekből ismert technikai fejlődés eredményének büszke birtokosa egy számítógépnek,  használja azt nap mint nap, élvezi annak áldásos hatását vagy netán bosszankodik miatta.

Ilyen, a jövőt formáló új felfedezést tett két remek tudós Sereg Haroche (francia) és David J. Wineland (amerikai), akik megkapták a 2012-es év Fizikai Nobel-díját a kvantumrendszerek vizsgálata terén elért úttörő jellegű kutatásaikért. A kevesek által értett, igen összetett, de ennek ellenére még is izgalmas fizikatudomány szakszerű idézése helyett összegezve, a kiváló kutatók felfedezése abban áll, hogy  úttörő kísérleti módszert fejlesztettek ki, amely lehetővé tette az egyedi kvantumrendszerek (ionok, fotonok) megfigyelését azok megváltoztatása vagy elpusztítása nélkül is. Ennek a jelentősége számunkra egyszerű halandók számára az, hogy e remek férfiúk kutatásaikkal megteremtették annak a lehetőségét, hogy a jövőben olyan kvantumszámítógépeket építhessünk, amelyeket ma még csak a sci-fi filmekből ismerhetünk. Az új technikai alapon épülő számítógépek, gyorsabbak, nagyobb teljesítményűek lesznek a mostaniaknál, melyek használata az élet számos területén ― gazdaság, ipar, orvostudomány, csillagászat ― meggyorsítja és megkönnyíti a munkát és az életet. Talán a nem is olyan távoli jövőben már otthonainkban, munkahelyeinken is ilyen kvantumszámítógépek vezérlik majd a fűtést, a tévét, világítást, a lifteket és minden egyéb mást is.

Ilyen jelentős eredményt ért el másik két tudós is, akiket idén az orvosi-élettani Nobel-díjjal ismertek el. A két kutató, John B. Gurdon és Shinya Yamanaka, akiknek a munkássága megmutatta, hogy az emberi testet alkotó érett (felnőtt) és valamilyen szöveti feladatra már szakosodott sejtek visszavihetők egy olyan kezdeti állapotukba, ahonnan kiindulva bármelyik fejlődési irányba ismét elindulhatnak. Felfedezésük alapjaiban változtatta meg tudásunkat arról, miként fejlődnek a soksejtű szervezetek.

Gurdon és Yamanaka munkájának fontosságát nehéz túlbecsülni. Felfedezéseik nyomán át kellett írni a sejt- és fejlődésbiológia tankönyveit, az élettudományi kutatásban pedig teljesen új ágazatok épültek a sejt-visszaprogramozó technikák köré.

Kutatási eredményük orvosi jelentősége abban áll, hogy a helyreállító orvoslás nagy reményeket fűz ahhoz, hogy egyszer képesek leszünk a megbetegedett vagy elvesztett szöveteket, szerveket pótolni, legyen az bármilyen. Ki ne hallott volna szervi transzplantációról (szervátültetésekről)? Mindannyian tudjuk és halljuk a megdöbbentő híradásokat, hogy kisgyermekeknek kell éveket várni új szívre, vesére, hogy élhessenek. E Nobel-díjjal elismert tudományos kutatás lehet a kulcs az ilyen problémának jövőbeni megoldásához.

A kutatás lényege, hogy az iPS ― sejtek a felnőtt szervezet szöveteiből is vissza lehet programozni, így a beteg a saját bőréből származó kötőszöveti sejtjeiből előállított, genetikailag teljesen azonosak iPS ― sejteket hoznak létre, melyeket különböző specializációs utasítások hatására szívizommá, idegsejtté vagy éppen májsejtekké alakítanak át. Majd azt beültetve megmenti a beteg életét.

Figyeljünk tehát, mert a holnap már itt van és ránk vár!

Szerzőnk: Szerkeszto

Nézze meg ezt is!

Almási Ferenc bronzérmes az EB-n

A 130 kilogrammos Almási Ferenc jobban bírta mint a román Hutuleac, és 3-1-re győzött. Június …

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.